Gyermek után járó pótszabadság, szülői szabadság, az apát megillető pótszabadság
Munkajogi tudnivalók kismamáknak és kisgyermekes szülőknek – 2. rész
Visszatérés a munka világába, és a felmondás
A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított 30. napon szűnik meg. Mindig írásban jelezzük a munkáltató felé, hogy újra munkába szeretnénk állni, és jelöljük meg a pontos dátumot is.
A fizetés nélküli szabadság leteltét követően alapesetben a munkáltató köteles a munkavállalót az eredeti munkakörében foglalkoztatni, azonban a munkáltató jogosult átmenetileg (maximum 44 munkanap/év) a munkavállalót a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ebben az esetben a munkavállaló munkabére a korábbi alapbérnél kevesebb nem lehet.
Amennyiben a munkáltatónak nincs lehetősége visszahelyezni a munkavállalót korábbi munkakörébe, úgy köteles a munkavállaló képességnek, végzettségnek, gyakorlatának megfelelő másik munkakört felajánlani. Ha nincs ilyen munkakör, akkor munkáltatói felmondással megszüntethető a munkaviszony.
A várandósággal, és a gyermek születésével kapcsolatos távollétek alatt felhalmozódott szabadságot a munkavállaló visszatérését követő 60 napon belül ki kell adni.
A munkáltató a szülési szabadság vagy a fizetés nélküli szabadság letelte után, a munkábalépés időpontjától, köteles ajánlatot tenni a munkabér módosítására (emelésére), melynek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére, időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó.
A munkáltató ezen kötelezettségének megszegése a munkavállaló rendkívüli felmondásának jogszerű indoka lehet.
A felhalmozódott szabadság kivételére járó távolléti díjat már az emelt bér alapján kell számítani.
A gyermek 3 éves koráig:
- rendkívüli munkaidő vagy készenlét, továbbá éjszakai munkavégzés nem rendelhető el
- egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható
- a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be
- a munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára
A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára - gyermeke hároméves korától négyéves koráig - rendkívüli munkaidő vagy készenlét csak hozzájárulásával rendelhető el.
A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 4 éves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek 6 éves koráig - köteles a munkaszerződést napi 4 órás részmunkaidőre módosítani. A munkavállaló ajánlatára a munkáltató tizenöt napon belül írásban kell nyilatkozzon.
A munkavállaló gyermeke nyolcéves koráig vagy a gondozást végző munkavállaló – a munkaviszony első hat hónapját kivéve – kérheti
- a munkavégzési helyének módosítását,
- a munkarendjének módosítását,
- távmunkavégzésben való foglalkoztatását, illetve
- részmunkaidőben való foglalkoztatását.
A munkavállalónak ezt a kérelmét írásban indokolni kell, és meg kell jelölni a változtatás időpontját. A munkavállaló kérelmére a munkáltató tizenöt napon belül írásban kell, hogy nyilatkozzon, valamint a kérelem elutasítását a munkáltató meg kell hogy indokolja.
Felmondási korlátozás: ha az anya (vagy a gyermekét egyedül nevelő apa) újra munkába áll, a gyermek 3 éves koráig a munkaviszony felmondással történő megszüntetésére kizárólag a következő esetekben van lehetőség:
A munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból történő felmondás esetén: ha a munkáltatónál nincs a munkavállaló képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.
A munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő okból kifolyólag: ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi (azonnali hatályú felmondás).
A felmondást írásban kell megtennie a munkáltatónak, indoklási kötelezettség mellett.
Ha a munkáltató „rendes” felmondással felmond, felmondási időre, és bizonyos esetekben végkielégítésre lehet jogosult a munkavállaló.
- A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik.
- A felmondási idő harminc nap, mely a munkáltatónál munkaviszonyban töltött 3 év után 5 nappal, 5 év után 15 nappal, 8 év után 20 nappal, 10 év után 25 nappal, 15 év után 30 nappal, 18 év után 40 nappal, 20 év után 60 nappal meghosszabbodik.
A munkáltató köteles a munkavállalót a felmondási idő felére a munkavégzés alól felmenteni, melyre alapesetben távolléti díj jár.
A végkielégítés mértéke: legalább 3 év munkaviszony esetén egyhavi, legalább 5 év esetén kéthavi, legalább 10 év esetén háromhavi, legalább 15 év esetén négyhavi, legalább 20 év esetén öthavi, legalább 25 év esetén hathavi távolléti díj összege.
Nem jár végkielégítés, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.
Gyermekek után járó pótszabadság, szülői szabadság, a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság
Gyermekek után járó pótszabadság
A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb
- egy gyermeke után kettő,
- két gyermeke után négy,
- kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár.
A pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő. A gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
A munkavállaló az örökbefogadás előkészítése időszakában - az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából - évente legfeljebb tíz munkanapra mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.
A munkavégzés alóli mentesülés az örökbefogadást elősegítő szervezet által kiállított igazolás alapján lehetséges. Az igazolás kiállításától számított 90 napon belül lehet igényelni a mentesítést. A mentesítés időpontjának a meghatározása a munkavállalót illeti meg, a munkavállaló az igénybevételi szándékáról legalább 5 munkanappal korábban kell, hogy tájékoztassa a munkáltatót. Az örökbefogadás érdekében igénybe vett szabadság idejére távolléti díj illeti meg a munkavállalót.
Az alábbi időszakokra jár szabadság a szülő(k) részére:
- a keresőképtelenség tartama (pl. veszélyeztetett terhesség miatti táppénz)
- a szülési szabadság tartama (pl. csed ideje, 24 hét)
- a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának tartama (pl. gyed első hat hónapja), valamint
- a szülői és az apasági szabadság.
A szülői szabadság
A munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg, melyet mindkét szülő igénybe vehet. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon.
A munkáltató a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.
A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szülői szabadság kiadását legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja, a már megkezdett szabadságot viszont nem szakíthatja meg.
A szülői szabadság idejére a távolléti díj 10%-a illeti meg munkavállalót, de ezt az összeget csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak folyósított GYED vagy GYES összegével.
A munkaviszony megszűnésekor a munkáltató igazolást ad a munkavállaló részére a kiadott szülői szabadság tartamáról, amelyben feltünteti a korábbi munkáltató által kiadott szülői szabadság tartamát is.
Apaszabadság: a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság
Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra jogosult, amihez az eredeti születési anyakönyvi kivonat bemutatása, és a munkáltató felé nyilatkozat/kérelem benyújtása szükséges.
A munkavállaló kérésének megfelelő időpontban legfeljebb két részletben, de legkésőbb a szülést (örökbefogadást) követő második hónap végéig a munkáltató köteles kiadni.
A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.
A munkavállaló az apasági szabadság első öt munkanapjára 100%-os távolléti díjra, a hatodik munkanaptól a távolléti díj 40%-ára jogosult.
Abban az esetben, ha a munkaviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg, az apaszabadság teljeskörűen jár, nem lehet arányosítani.
Ha a munkavállaló a pótszabadságra jogosító időtartamon belül munkahelyet vált, az új munkáltatójánál akkor jogosult a pótszabadság igénybevételére, ha igazolja, hogy az előző munkáltatónál a pótszabadságot részben vagy egészben még nem vette igénybe.
Bokodi Zsófia, 2023. december 07.
Forrás: Nyitókép: GettyImages.com
Támogatások, kedvezmények 2023-ban kismamák és gyermekes szülők...
Minden, amit ma szülőként tudnod kell a TÁPPÉNZRŐL
Minden, amit tudnod kell a CSED-ről, azaz a csecsemőgondozási díjról
Mit kell tudnod a GYED-ről? 1. rész
"Speciális" GYED – avagy mi a helyzet a nevelőszülőkkel,...
Mennyit tudsz a GYÁP-ról? Íme a legfontosabb tudnivalók!
Ezt kell tudni az örökbefogadói díjról!
Biztosan mindent tudsz a GYES-ről?
Mi az a GYET? Mit érdemes tudni róla?
Ezeket hasznos tudni az ANYASÁGI TÁMOGATÁSRÓL
Ebből áll a Családi Pótlék: íme minden, amit tudni kell róla!
Munkavégzés a gyermekek után járó ellátások, támogatások mellett
Milyen esetben kell választani a gyermekek után járó ellátások között?
Felmondási tilalom, munkavégzés a várandósság alatt, szülési és...