Gyermek után járó pótszabadság, szülői szabadság, az apát megillető pótszabadság

Visszatérés a munka világába, és a felmondás

A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított 30. napon szűnik meg. Mindig írásban jelezzük a munkáltató felé, hogy újra munkába szeretnénk állni, és jelöljük meg a pontos dátumot is.

A fizetés nélküli szabadság leteltét követően alapesetben a munkáltató köteles a munkavállalót az eredeti munkakörében foglalkoztatni, azonban a munkáltató jogosult átmenetileg (maximum 44 munkanap/év) a munkavállalót a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ebben az esetben a munkavállaló munkabére a korábbi alapbérnél kevesebb nem lehet.

Amennyiben a munkáltatónak nincs lehetősége visszahelyezni a munkavállalót korábbi munkakörébe, úgy köteles a munkavállaló képességnek, végzettségnek, gyakorlatának megfelelő másik munkakört felajánlani. Ha nincs ilyen munkakör, akkor munkáltatói felmondással megszüntethető a munkaviszony.

A várandósággal, és a gyermek születésével kapcsolatos távollétek alatt felhalmozódott szabadságot a munkavállaló visszatérését követő 60 napon belül ki kell adni.

A munkáltató a szülési szabadság vagy a fizetés nélküli szabadság letelte után, a munkábalépés időpontjától, köteles ajánlatot tenni a munkabér módosítására (emelésére), melynek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére, időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó.

A munkáltató ezen kötelezettségének megszegése a munkavállaló rendkívüli felmondásának jogszerű indoka lehet.

A felhalmozódott szabadság kivételére járó távolléti díjat már az emelt bér alapján kell számítani.

A gyermek 3 éves koráig:

-        rendkívüli munkaidő vagy készenlét, továbbá éjszakai munkavégzés nem rendelhető el

-        egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható

-        a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be

-        a munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára

A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára - gyermeke hároméves korától négyéves koráig - rendkívüli munkaidő vagy készenlét csak hozzájárulásával rendelhető el.

A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 4 éves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek 6 éves koráig - köteles a munkaszerződést napi 4 órás részmunkaidőre módosítani. A munkavállaló ajánlatára a munkáltató tizenöt napon belül írásban kell nyilatkozzon.

A munkavállaló gyermeke nyolcéves koráig vagy a gondozást végző munkavállaló – a munkaviszony első hat hónapját kivéve – kérheti

• a munkavégzési helyének módosítását,
• a munkarendjének módosítását,
• távmunkavégzésben való foglalkoztatását, illetve
• részmunkaidőben való foglalkoztatását.

A munkavállalónak ezt a kérelmét írásban indokolni kell, és meg kell jelölni a változtatás időpontját. A munkavállaló kérelmére a munkáltató tizenöt napon belül írásban kell, hogy nyilatkozzon, valamint a kérelem elutasítását a munkáltató meg kell hogy indokolja.

Felmondási korlátozás: ha az anya (vagy a gyermekét egyedül nevelő apa) újra munkába áll, a gyermek 3 éves koráig a munkaviszony felmondással történő megszüntetésére kizárólag a következő esetekben van lehetőség:

A munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból történő felmondás esetén: ha a munkáltatónál nincs a munkavállaló képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

A munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő okból kifolyólag: ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi (azonnali hatályú felmondás).

A felmondást írásban kell megtennie a munkáltatónak, indoklási kötelezettség mellett.

Ha a munkáltató „rendes” felmondással felmond, felmondási időre, és bizonyos esetekben végkielégítésre lehet jogosult a munkavállaló.

-        A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik.

-        A felmondási idő harminc nap, mely a munkáltatónál munkaviszonyban töltött 3 év után 5 nappal, 5 év után 15 nappal, 8 év után 20 nappal, 10 év után 25 nappal, 15 év után 30 nappal, 18 év után 40 nappal, 20 év után 60 nappal meghosszabbodik.

A munkáltató köteles a munkavállalót a felmondási idő felére a munkavégzés alól felmenteni, melyre alapesetben távolléti díj jár.

A végkielégítés mértéke: legalább 3 év munkaviszony esetén egyhavi, legalább 5 év esetén kéthavi, legalább 10 év esetén háromhavi, legalább 15 év esetén négyhavi, legalább 20 év esetén öthavi, legalább 25 év esetén hathavi távolléti díj összege.

Nem jár végkielégítés, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

Gyermekek után járó pótszabadság, szülői szabadság, a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság

Gyermekek után járó pótszabadság

A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb

• egy gyermeke után kettő,
• két gyermeke után négy,
• kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár.

A pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő. A gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

A munkavállaló az örökbefogadás előkészítése időszakában - az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából - évente legfeljebb tíz munkanapra mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

A munkavégzés alóli mentesülés az örökbefogadást elősegítő szervezet által kiállított igazolás alapján lehetséges. Az igazolás kiállításától számított 90 napon belül lehet igényelni a mentesítést. A mentesítés időpontjának a meghatározása a munkavállalót illeti meg, a munkavállaló az igénybevételi szándékáról legalább 5 munkanappal korábban kell, hogy tájékoztassa a munkáltatót. Az örökbefogadás érdekében igénybe vett szabadság idejére távolléti díj illeti meg a munkavállalót.

Az alábbi időszakokra jár szabadság a szülő(k) részére:

-        a keresőképtelenség tartama (pl. veszélyeztetett terhesség miatti táppénz)

-        a szülési szabadság tartama (pl. csed ideje, 24 hét)

-        a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának tartama (pl. gyed első hat hónapja), valamint

-        a szülői és az apasági szabadság.

A szülői szabadság

A munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg, melyet mindkét szülő igénybe vehet. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon.

A munkáltató a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.

A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szülői szabadság kiadását legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja, a már megkezdett szabadságot viszont nem szakíthatja meg.

A szülői szabadság idejére a távolléti díj 10%-a illeti meg munkavállalót, de ezt az összeget csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak folyósított GYED vagy GYES összegével.

A munkaviszony megszűnésekor a munkáltató igazolást ad a munkavállaló részére a kiadott szülői szabadság tartamáról, amelyben feltünteti a korábbi munkáltató által kiadott szülői szabadság tartamát is.

Apaszabadság: a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság

Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra jogosult, amihez az eredeti születési anyakönyvi kivonat bemutatása, és a munkáltató felé nyilatkozat/kérelem benyújtása szükséges.

A munkavállaló kérésének megfelelő időpontban legfeljebb két részletben, de legkésőbb a szülést (örökbefogadást) követő második hónap végéig a munkáltató köteles kiadni.

A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

A munkavállaló az apasági szabadság  első öt munkanapjára 100%-os távolléti díjra, a hatodik munkanaptól a távolléti díj 40%-ára jogosult.

Abban az esetben, ha a munkaviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg, az apaszabadság teljeskörűen jár, nem lehet arányosítani.

Ha a munkavállaló a pótszabadságra jogosító időtartamon belül munkahelyet vált, az új munkáltatójánál akkor jogosult a pótszabadság igénybevételére, ha igazolja, hogy az előző munkáltatónál a pótszabadságot részben vagy egészben még nem vette igénybe.