Új privát üzeneted érkezett!

Sziasztok.

egyszer olvastam egy ide való kis idézetet:
" a házasság: a legkevésbé romantikus kapcsolat férfi és nő között, inkább harcostársi szövetség,összefogás a külvilág ellen."

mostanában nem sokan írnak az e témájú topikokba,pedig nem hiszem,hogy mindenkinek tökéletes a házassága/kapcsolata, ezért próbálnám feléleszteni,hogy meg tudjuk beszélni gondjainkat.

nekünk 6éve volt az esküvőnk,nagy-nagy szerelem...volt... és itt a volton van a hangsúly.vagyis nem tudom,hogy szerelem van-e még.az tuti,hogy szeretem, de vannak gondok.
Mostanában mik is?!
Mindíg dolgozik férjecském és a gyerekek nagyon hiányolják.valahogy nem tud a munka és család közt megtalálni az arany középutat.

Most ennyit röviden.Remélem sokan írtok
cleo
cleo27
 
 


Szia Cleo!

Mi augusztusban leszünk 3 éves házasok, de már 7 éve vagyunk együtt. Hát ahogy telnek az évek egy picit változnak a dolgok is.
Az én férjem is nagyon sokat dolgozik, igaz szereti is a munkáját.
A pici lánynak úgy vettem észre, hogy még nem tünik úgy fel ,ha pár napig nem látják egymást, de hamarosan eljön nálunk is az azidö ,amikor sirni fog az apja után.
Szóval tudom milyen nehéz, amikor az ember sokat van egyedül ill. a picivel otthon .
Én sokszor hétvégéken próbálok közös programot szervezni , valami kis sétát.
Szerencsére hétvégeken Apa azért pótol.

Most megyek aludni, de majd jelentkezem.

Jó éjt!
mongi
 
 


Sziasztok!

Mi másfél éve vagyunk házasok, és ez a hetedik évünk együtt.
A gondok nálunk is jelentkeztek, sajnos, pedig a mienk is nagy szerelem volt. Mindig mindent együtt csináltunk, kirándultunk, megbeszéltük ügyes-bajos dolgainkat.
Aztán elkezdett másodállásban dolgozni, dolgozni és dolgozni. Hirtelen csak az számított, hogy pénzt keressen, egyre csökkent az együtt töltött idő. Egy idő után már nem is mondogatta, hogy jó lenne inkább veletek (1 közös gyerek van) itthon maradni. Aztán feltűnt, hogy szeret ezen az új helyen dolgozni, de nem a munka, hanem a főnöknő miatt. Állítólag semmi nincs köztük, mégsem jár haza, állandóan sms-eket írogat, kap, már nem beszél velem. Szerinte én vagyok a hibás, mert féltékeny lettem. Közben bevallotta, hogy szeret ugyan, de már nem annyira. Már válásról is beszéltünk. Nem tudom, mitévő legyek!


Cleo!

Amikor otthon van, akkor foglalkozik Veled és a gyerekekkel?
A kisfiúnk nem is hiányolja az apját, mert soha nincs otthon, ha mégis, akkor sem játszik vele. Mostanában nincs türelme hozzá.

Mongi!

Neked annyiban szerencséd van, hogy legalább a hétvégéket együtt tölthetitek. Nálunk hétvégén is mindig dolgozik. Ha véletlenül van egy kis szabadideje, már akkor is lelép otthonról valamilyen ürüggyel.


Egyelőre ennyit írnék.
Sziasztok
rÉva
 
 

 
 

sziasztok.
de jó,hogy írtatok.szia Mongi átkukucs Te is ide? örülök ám.

az én hangulatom is naponta változik a támával kapcs. ált.megértő vagyok,van amikor viszont bosszant a dolog.
de a lényeg: sógorom kiment Németbe dolizni,mikor a lányai picik voltak- és ráment a kapcsolata a lányaival.oké-oké szeretik egymást,de nem tudnak beszélgetni (már 18 és 12évesek),nincsenek nagyon családi programok,sokat veszekednek. Egyszer sógorom bevallotta,hogy nagyon bánja,hogy így alakult.feleségével már együtt vannak 18éve de rengeteget veszekednek.ha együtt vannak nem néznek ki úgy mint egy család- na számomra ez az elrettentő példa.
én nem akarom,hogy így legyen nálunk is.

az a baj,hogy a férjem hamar túl akar lenni minden munkán, dehát ugye mindíg jön ujjabb és ujjabb.
a gyerekek meg várják mindíg és én úgy sajnálom őket.van úgy hogy sziszi úgy ébred,hogy Apa apa -keresi őt.ma 3/4 órát kukucskált az ablakban,hogy jön-e.de nem jött, úgyhogy ma sem találkoztak.nekünk is be van igérve,hogy hétvégén min1 egész napot velünk lesz.hát kivi vagyok.látod Mongi ezért írígyellek titeket ám,hogy a hétvége megvan :)

tök jó,mindenki 7éve van együtt férjecskéjével,mi mennyi is? 9éve volt,hogy taliztunk először és 7éve élünk együtt :lol:

Éva.nehéz tanácsot adni.a féltékenység sok mindent tönkretehet,de van mikor rávezet az igazságra.tapasztalat.
nálunk Apa a féltékenyebb ált.
kicsit hasonlít a történeted arra,amikor még doliztam, nagyfiam születése előtt.csak ott APa rám volt féltékeny.ok nélkül.az egy dolog,hogy tetszett vki,de semmibe nem mentem bele, és nem is akartam.de a férjem megérezte,hogy ő kicsit háttérbe szorult...

reméljük nálatok sincs több.próbálj meg egy kicsit nem rá figyelni,inkább a kicsire és magadra.változtass egy kicsit a külsődön,próbáld rávezetni óvatosan,hogy ő is pótolható.
mennyi idős a kisfiatok? látod már az inkább bántó,hogy vele nem jó a kapcsolata,pedig szüksége lenne az apjára.de ezt gond te is tudod...
azt le sem merem írni,hogy beszélj vele,mert nálunk ilyen témában mindíg veszekedés a vége.
engem bizti megölne a kíváncsiság,hogy milyen Sms-eket kap.nem tudod kilesni?de meg ne tudja :) vagy kérdezz rá,hogy kitől jött és elolvashatod-e.
én is sokszor megkapom,hogy megváltoztam..az biztos,hogy egy kicsit itthon besavanyodik az ember lánya...minden nap ugyanaz...

én valamelyik nap késő este mikor hazajött megmasszíroztam a hátát..netudjátok meg 1hétig a kenyérre lehetett volna kenni...
ezzel csak annyit akartam,hogy meg kéne próbálni (nekem is) néha rá figyelni.törődni vele.sokszor én is azt várom,hogy szeressen,törődjön velem stb,de viszonzásró néha megfeledkezem és ez tuti rossz.

nálunk ha hazajön rögtön játszik a lurkókkal, látom rajta, hogy örül nekik.

remélem jól alakulnak nálatok a dolgok és "csak" munkamániáról van szó.de csak próbáljatok meg beszélni.

sziasztok
cleo27
 
 


Szia Cleo!

A kisfiam 3 éves múlt, nem régen kezdte a bölcsit, ősszel megy oviba. Igazad van, hogy az otthon töltött idő alatt kicsit besavanyodik az ember, hiszen minden napunkat a gyerek, a háztartás, a vásárlás, a játszóterezés tölti ki. Emellett mégis úgy éreztem, hogy figyeltem rá is, mindent megbeszéltünk, voltak közös hétvégi programjaink, néha-néha egy közös játszótér (nagyon ritkán - már nem is emlékszem), mindenesetre az biztos, hogy mindent megbeszéltünk, örömöket, gondokat. Most ez teljesen megszűnt, hiába próbálok vele beszélni, megbeszélni a dolgokat, teljesen passzív, sőt azt mondja, hogy nem akar beszélni, ne kérdezgessem. Borzasztó!

Igen, engem is megöl a kíváncsiság az sms-ekkel kapcsolatban!
Sajnos azonban onnan indult az egész féltékenykedés, hogy sokat dugdosta a telefonját, így az elején, amikor nem gondolta, hogy gyanakszom, még meg tudtam nézni, amíg elment fürödni. (Azóta a fürdőszobába is viszi magával) És bizony nem hiába gyanakodtam. Először tagadta, aztán azt mondta poénnak szánták egymásnak, majd azt mondta már lezárta az ügyet, arról meg nem tehet, hogy a csaj írogat neki. A telefonjai mégis a kezéhez nőttek, késő este jár haza, szinte semmi időt nem is tölt velünk. Egyik nap reggel elment futni, akkor visszamentem (késtem ezért negyed órát a munkahelyről), megnéztem, és a csaj küldött magáról mms-ben egy képet, ahogy alszik, mellékelve a szöveget hogy szuszmorog a szerelmed, szeretlek ….itt a férjem neve szerepelt. (mms-tárban is meg tudtam nézni, mert az egyik telefonja nem fogad mms-t, és arra is elküldte a csaj.) Szerintetek akkor vége a dolognak :?: :!: Szerinte én fújtam fel a dolgokat, feleslegesen féltékenykedek. Hát ezek után nem hiszem. Még nem szóltam neki erről, hogy olvastam. Egyelőre várok, mi lesz még.

Persze szeretem, de lehet, hogy már csak a régi emlékek élnek bennem, álmodom arról, hogy minden úgy legyen, mint régen volt, hogy kedves legyen hozzám. De sajnos semmi jelét nem látom annak, hogy szeretné helyrehozni a dolgokat. Egyedül annyi maradt meg, hogy hazajár aludni, de nem eszik már otthon, ha mégis, akkor későn este, amikor mi már végeztünk. Pedig imádta amiket főztem, szeret enni.
Szóval itt tartunk...

Cleo, nálatok két gyerkőc van, ha jól vettem ki a soraidból. Egy fiú, egy lány? Az szívszorító érzés, amikor a kicsi keresi, sőt lesi az ablakban az apját, mert hiányzik neki, aztán mégis úgy kell lefeküdnie, hogy nem találkoztak. Az én férjem nem érti, hogy a gyerek miért elutasító vele, ha hazajön. Ezerszer mondtam már neki, hogy időt kell a kicsivel tölteni, foglalkozni kell vele ahhoz, hogy kötődjön hozzá! Ezt nem érti! Volt, hogy mondtam neki, hogy esténként keresi a gyerek, kérdezgeti, hol van apa. Erre azt mondta, miért nem hívom fel, akkor sietne haza. Hát, szerintem ne ezért siessen! Azért siessen, mert belülről jön neki, hogy szeretne velünk, a gyerekével lenni! Érdekes hozzáállás…és régen nem volt ilyen… És igen, beszélni erről sem lehet vele.

Milyen volt a hétvégétek? Otthon volt apa azt az egy napot, amit beígért? Csináltatok valamit? :lol:

Szóval mindenki pont a hetedik évben van. Nem hittem eddig a bűvös hetedik évben… Lehet, hogy mégis van benne valami?! Szerintem azért, mert régóta van együtt az ember a párjával, nem szabadna tönkremennie egy kapcsolatnak. Részemről inkább elmélyülnek a dolgok, hiszen sok dolgon túl vagyunk együtt, jó és küzdelmes dolgokon, rengeteg közös élmény van, ami inkább erősíti az érzelmeimet! Soha eszembe nem jutott volna, hogy bárkivel kezdjek mellette!


Mongi!

Nektek hogy telt a hétvégétek?



Sziasztok
rÉva
 
 


Sziasztok Lányok!

Ma akartam délelött irni nektek, amig a kiscsaj aludt, de valami miatt nem volt netem.

Cleo! A múltkor teljesen véletlenül bukkanttam rád itt és úgy gondoltam, hogy megleplek és irok én is. Örülök ennek a témának már csak azért is mert szinte minden kapcsolatban felmerülhetnek problémák, csak az emberek nem szivesen beszélnek róluk.
Én is nagyon szivszoritónak találtam, hogy a kislányod az ablakban várja az apukáját haza.
Félek, hogy ez majd nálunk is be fog következni. Szoktam isa férjemnek mondani, hogy jobb lenne egy fix munkaidös munkahely.Jelenleg kötetlen a munkaideje, ami sokszor egyet jelent a nonstoppal.
Sajnos én az a tipus vagyok, aki nem tudja véka alá rejteni a véleményét, igy gyorsan megvan a baj.

Éva! Neked tényleg kötélböl lehetnek az idegeid, de az biztos, hogy áldott jó természeded lehet. Én amilyen lobbanékony vagyok már biztos beélesitettem volna valamilyik serpenyömet vagy a cipöm sarkát. Minden elismerésem a tiéd, ilyen egy okos nö kivár.
Sajnos semmi jó ötltem nincs, hogy mit lehetne ebben a helyzetben tenni, talán ez a várakozó álláspont a legjobb. Szerencsére nálunk ez a helyzet még nem állt elö és remélem nem is fog , de az ember soha sem tudhatja a jövöt.
Hétvége jól telt, elutaztunk a hegyekbe, de azért csak sikerült összezördülni.
El is felejtettem irni, hogy a kislányom 14 hónapos múlt.

Szóval nálunk a problémák azután kezdödtek, hogy a kicsi megszületett. Nagyon sokat vitázunk mindenen, hogy ez miért nem igy, miért nem úgy. Nálunk is elkezdödött a keveset beszélünk korszak, pedig régen minden témát jól átrágtunk. A tv vette át föszerepet és amikor a férjem nézi teljesen 1 cstornássá válik.
Sokszor nem hallja, amit mondok 2* 3* is el kell ismételnem neki a dolgokat. Hát nem tudom, hogy mi lehet a gáz, hogy már nem vagyok jó társaság neki. Pedig igyekszem adni magamra.

Na most ennyi, jó éjt.
mongi
 
 


Sziasztok!

Cleo! Nem értem a férfiakat. Talán nem tudják feldolgozni, hogy bővült a családjuk. Tudat alatt féltékenyek a gyerekre, hogy most ő áll a középpontban, ő kapja a több figyelmet, és nem a férj. Persze ezt úgysem ismernék be soha. Emellé társul az, gondolom, hogy míg mi otthon vagyunk a gyerekkel, nekünk a gyereknevelés tölti ki a napjainkat, az összes örömével, bosszúságával együtt, addig a férjek ugye járnak dolgozni, ugyanúgy találkoznak emberekkel, mégha csak a munkahelyen is, így az ő gondolataik nemcsak a gyerek körül forognak. Ebből következik, hogy este mikor hazaér, esetleg fáradt, már nincs kedve beszélgetni, úgyis „csak a gyerek” lenne a téma, ami adott esetben természetes, de ők lehet, hogy arra vágynak titkon, hogy a gyerek már aludjon, és velük foglalkozzunk, úgy mint régen.

Szóval azt akarom mondani, hogy valamilyen szinten eltávolodunk ilyenkor egymástól, mert más gondolatok járnak a fejünkben. Na, és pont ehhez kellenének a beszélgetések, a lopott órák, amit esetleg kettesben lehet eltölteni, egy kis romantikával, odafigyeléssel fűszerezve. Közben ördögi kör ez az egész, mert erre nemigen van idő a család mellett.
Mi terveztük még ősszel, hogy elmegyünk két napra kettesben valahova. Szerintem ez jó lehetőség lett volna, csak most már nincs hozzá kedve.

Cleo, talán nektek is szükségetek lenne arra, hogy picit kettesben legyetek (ha nem szoktatok), mert akkor tudnátok beszélgetni, tv és gyerek nélkül, csak úgy mindenféléről, mint régen. :roll:

Mongi, te is írtad, hogy milyen jó volt, amikor egyik este megmasszíroztad a férjedet. Ez egy nagyon jó példa! Ez fordítva is igaz, mert mi, nők is elvárnánk a bókokat, simogatást, csak úgy, spontán. Lehet, hogy nekünk kellene kezdeményeznünk! Aztán egyszercsak észbekapnának, és lenne viszonzás! :P :)

A tévézés nálunk is megvolt, amíg még töltött otthon időt. Ha az én férjem nézte a tv-t, ugyanez volt a jellemző. Ő ki tudott annyira kapcsolni, hogy nem hallotta, hogy mi mit csinálunk a gyerekkel.

Lányok! Remélem, nem kell majd ilyen féltékenykedést átélnetek soha! Nem kívánom senkinek! Még nem tudom, mi lesz velünk. Ma éjszakás volt, és küldött egy rövid üzenetet éjjel, hogy kér, ne haragudjak rá. Nem értem. Meglepődtem. Pedig este úgy ment el, hogy összevesztünk megint. Mondtam neki, hogy tudok az sms-ekről. Azt mondta, akkor mutassam meg. Mondtam, hogy oké. Gondoltam mára elfelejti, de kérte már reggel. Nem tudom, hogy megmutassam-e neki.(kinyomtattam) Biztos erre is lesz magyarázata. Annyira szeretném, ha kilábalnánk ebből a hülye helyzetből! De úgy érzem, hogy nem rajtam múlik. Ja, kivárok. De meddig lehet ezt bírni? Nem szeretnék mást, csak megbeszélni vele. De nem akarja. Fura. :(

Lehet, hogy én is abba a hibába estem, hogy azt hittem az elég, vagy legalábbis értékeli azt a férjem, hogy mindig van otthon finom ebéd, rend van, nevelem a gyereket. Közben meg neki ez természetessé vált, és nem tűnt fel neki, hogy az otthon végzett munka is ér annyit, amennyit ő végez a munkahelyén. Bár régen mondta, hogy ő ezt nem bírná csinálni, biztos meghülyülne otthon. Akkor ezt bóknak vettem. Most meg gondolom, van ez a másik nő, akivel egész nap gyerek nélkül lehet együtt, újra „fiatalnak”, függetlennek érezheti magát, és különben is az új mindig izgalmasabb. Ha esetleg mégsincs köztük semmi, hiszen ő tagadja (talán csak plátói a dolog?!), akkor is félő, hogy lesz belőle valami, mert túl sok időt töltenek együtt. Megjegyzem, hogy a nőnek is van férje, meg egy kislánya, 4 éves. De tudomásom szerint ők is alig találkoznak a férjével, sőt a gyerekkel se sokat foglalkozik a csaj. Karrierista típus. Szülés után rögtön ment dolgozni.

Na, jó lesz, ha befejezem, mert csak folyik belőlem a szó.

Sziasztok!
rÉva
 
 


sziasztok.

olyan rossz olvasni ezeket a dolgokat.nagyon át tudom élni.
lehet,hogy egymásnak csak tippeket tudunk adni itt,de néha jó ha az ember ki tudja önteni a szívét.

sok minden történ az elmúlt napokban velünk is és sajnos csupa rossz dolog.de nem akarok róla beszélni

a lényeg.most már a gyerekeimnek élek csak.nem érdekel ő mit csinál.nem akarok elválni sem tőle mert milyen élet az a gyerekeknek,ha csonka családban nőlnek fel.de egyet megfogadtam: a gyerekek nem vehetnek észre semmit abból, ami köztünk van.
tegnap egész éjjel beszélgettünk.mi miért van így stb...
sok mindenre rádöbbentettük egymást.de valahogy úgy vettem ki a szavaiból,hogy bármi rossz is történik velünk, mindennek én vagyok az oka hol közvetlenül, hol közvetve ..köszi... :cry:
mindenért bocsánatot kért,de van amit nem lehet megbocsájtani.

úgy gondolom el tudok mellette éldegélni a kicsikkel boldogan, de ezeltúl nem VELE,nem TÁRSKÉNT.

azt mondta változik--én tudom,hogy nem fog.egy 30év körüli ember már szerintem ha eddig nem változott- nem is fog.
de mondom már nem is érdekel
ja mellesleg szeret.. :evil:

Mongi.én örülök, hogy itt vagy.
szerintem álszent dolog,ha valaki azt mondja: "10éve tökéletes házasságban élek". biztos vannak szerencsés,összeillő párok,de mindenkinél vannak,lesznek nehéz időszakok.
a tv-zés nálunk is hasonló.ha nézi beszélhetek én hozzá ameddig csak jól esik, úgysem figyel rám...

tudjátok mi zavar még nagyon.ha felhívom telefonon és más a közelében van (ált.kolegák.-csak férfiak) nem akar velem beszélni.sokszor rákérdeztem,hogy szégyell-e engem előttük.persze azt mondja,hogy nem.de tudom,hogy azért van ez,mert ő kemény,határozott valaki a kolegák előtt, aki nem beszélget csak úgy a feleségével- legalább is ezt akarja mutatni előttük.

Éva.öntsetek tiszta vizet a pohárba.mondd meg neki,hogy rosszabb a bizonytalanság,mint a rossz.és persze minden megbocsátható ( csak szóban).lehet,hogy tényleg csak egy kis flörtről van szó és majd elmúlik nála.kaphatsz te is szerelmes üziket... :twisted:
a legrosszabb,hogy a kicsivel nem törődik, úgy sajnálom.
Bármi rosszat le tudok írni a gyermekeim apjáról, de legalább őket imádja és fordítva is.ha itthon van foglalkozik is velük.nem sajnál tőlük semmit, ők az életei.
egy idegen környéken lakó asszony (akinél már volt szerelni a ..férjnek nevezett illetőm...) tegnap áradozott,hogy hogy istenítette a kicsiket az Apjuk.ez azért jó.

mi is szeptemberben kezdjük az ovit. a nagyfiam 2002aug. a kicsilány 2004aug. született. Zsoltikát nem adtam se oviba se bölcsibe még,hisz úgyis itthon vagyok.jövőhét szerdán lesz az első ovis szülői ért. kivi vagyok ám nagyon.
hogy hívják a kisfiad,mikor szül.pontosan?
és tényleg merre laktok?
mi Szolnok.

Mongi puszi a nagylányodnak is.vége lett a gyógyinak?minden oké?

ez jó hosszú lett.
sziasztok lányok
cleo27
 
 


Sziasztok!

Én vagyok rÉva, csak újra regisztráltam, új néven, mivel csütörtök óta nem tudok belépni valami miatt a társalgóba. Már kértem új jelszót is, azzal sem. Írtam a szerkesztőnek e-mail-t, de még nem kaptam választ. Pedig tutira jó felhasználónevet, és jelszót írtam be. :x

Cleo! Elgondolkodtató, amiket írsz a házasságodról! Nem vele, nem társként akarsz élni? Akkor hogyan? Csak egymás mellett? Ez hosszútávon szerintem nem jó megoldás. Hiszen azt mondta, hogy szeret téged, ráadásul meg tudtátok beszélni, hogy mik a gondjaitok, sérelmeitek. Nyilván te is szereted. Akkor esetleg tudnátok megoldást is találni a problémákra. Ő téged hibáztat, miközben bocsánatot kér, egy kicsit ez is sántít! Az már eleve előrelépés, hogy beszélgettetek ezekről a dolgokról. Úgyhogy szerintem ne törődj bele abba, hogy ezentúl "társ nélkül" éldegélsz a férjecskéd mellett, csak a gyerekek miatt. Talán próbáljatok meg többször beszélgetni. Ne is mindig a sérelmekről, hanem inkább érdeklődj a munkájáról, arról amiket szeret csinálni. Tudod, mint a kezdet kezdetén. A férfiak is szeretnek ám magukról beszélni. És akkor látja, hogy érdeklődsz, hogy lehet veled is beszélgetni, nemcsak a kollégákkal.

Az nagyon jó érzés lehet, hogy ennyire szereti a gyerekeit, és foglalkozik is velük. Régen nálunk is az volt, hogy ha hazajött, akkor játszott a kicsivel, együtt vacsiztunk, amíg csecsemő volt ő szokta fürdetni, ám erről szépen leszokott, olyannyira, hogy most már ha akarná, akkor sem tudná megfürdetni, ha otthon vagyok, mert akkor csak engem hív a kisfiúnk. Teljesen elutasító az apjával. Egyszerűen nincsenek összeszokva.

Nekünk megvolt az első ovis szülői értekezlet. Szept. 4-én kezdődik az ovi, és mondták, hogy nemigen van beszoktatás, inkább "mélyvízbedobás". Ezért örülök, hogy fél évig járt bölcsibe a kicsi, mert ott volt bő 2-3 hét beszoktatás, így már tudja, milyen a közösség, milyen, ha "otthagyom", hiszen mindig megyek érte időben.

Cleo. Küldtem neked e-mail-t, nem tudom, megkaptad-e. Most megpróbálok még egy privát üzit is. Csak egy-két dologról, amiket nem akarok itt nyilvánosan leírni.

Egyébként igazad van szerintem abban, hogy nincs tökéletes házasság. Nehéz időszakok mindenkinél lehetnek. A különbség abban rejlik, hogy kinek mit jelent a házasság, a család, és hogy hajlandó-e megoldást keresni, találni a problémákra!

Mongi! Hogy telik a hétvégétek? Apának van szabad napja?

És nálatok, Cleo? Közös program?

Mi vasárnap megyünk Bp-re kirándulni. Kíváncsi vagyok, milyen hangulatban fog eltelni a nap.

Jó hétvégét Lányok!

Sziasztok: Éva
Vendég
 


sziasztok.

evetke2.megkaptam az üziket.írtam én is :)

a férjemmel még nem tudom hogy és mi lesz.most adok egy kis időt magunknak és majd meglátjuk...
tegnap is beszélgettünk,hajnali 2:30-ig. elhívott sétálni éjjel 2-kor a Tisza-partra :lol: persze...
az a baj vele,hogy minden igéret nála csak addig tart még nem alszik rá egyet...aztán mintha elfelejtette volna.

Tényleg.Ti szoktatok kapni CSAK ÚGY meglepiket? Virág,pici figyelmesség stb..? én nem és ez is nagyon bánt.azt hiszi,hogy a megbocsájtáshoz elég annyi,hogy .."-bocsánat"- De nem lehet mindent lenyelni. Még udvarolt, addig elhalmozott mindennel, azután egyre fogytak az alkalmak és mostmár csak ünnepekre kapok-de szerintem ezt se szívből teszi, hanem azért,hogy ne tudjam a fejéhez vágni,hogy nem vett semmit.

Képzeljétek bedaueroltattam a hajam.szerintem tök jó lett.hozzáteszem meg sem mondtam neki,hogy mit akarok és hogy megyek fodrászhoz.nagyot nézett ám és azt mondta nem tetszik neki. erre tegnap már kb.20* elmondta,hogy milyen szép a hajam csak sajnálja,hogy tönkretettem. (mellesleg semmi baja sem lett)
na ezek után értse meg az ember a férfit.
persze közöltem vele,hogy nem miatta csináltattam, hanem,hogy más/ok/nak tetszek és ha nem tetszik a fejem ne nézzen rám. :twisted:

Hétvége? gyerekekkel itthon töltjük.egész mostanáig (15.40) esett az eső.Apa haverjának segít építkezésben.várjuk a Mamáékat is hogy jöjjenek,de csak nem akarnak ideérni, pedig még a coraba is ki akartunk menni vásárolni mert holnap jönnek sógornőmék (a fiam keresztszülei).Apa holnap itthon velünk egész nap (elvileg)
És ti evetke mit csináltok Bp-en? hármasban mentek? remélem jó idő lesz rátok és jól fogjátok érezni magatokat.

puszi nektek lányok.
cleo27
 
 


Sziasztok Lányok!

Cleo! Nagyon sziven ütött, amiket irtál.
Valószinüleg én is igy döntenék mint te, mert szerintem is a gyerekeknek mind a két szülöre szükségükvan.
Végül is elutaztok majd pihenni?
Lehet, hogy jót tenne nektek, egykicsit kiszakadni itthonról.
A pici lány szerencsére jól van letelt az antibiotikum kúra, remélem, hogy ez a fertözés nem ismétlödik meg újból.
Egyébként nálunk sem divat az ajándékozás, pedig néha jólesne valami kis apróság.
Viszont szokott nekem epret hozni, amit el is készit és, amikor a kiscsaj elalszik, akkor nekiülök enni.

Éva!Szerencsére a hétvége most tényleg nagyon jó, itthon voltunk ebben a szép esös idöben. Délután elmentünk bevásárolni. Holnap megyünk a férjem szüleihez szülinapozni.
Remélem nektek is jól sikerül a kirándulásotok.

Lányok! Mit szóltok itt van a foci vb!!!
Hátha a férjek is otthon maradnak a tv elött.
Remélem, hogy rendezödnek hamarosan a dolgok.

Jó éjt!
mongi
 
 


Sziasztok!

Látom, Cleo, megpróbálsz Te is mindent, hogy magadra vondd a férjed figyelmét. A daueroltatás elég feltűnő. Én is elkezdtem foglalkozni magammal. Befestettem a hajamat (barna vagyok, csak picit őszülök már oldalt), világosbarnára, de nem vette észre (vagy csak nem tette szóvá). Eddig rövid hajam volt, most nem vágattam egész rövidre, gondoltam más frizurám lesz. A megjegyzés: nem is látszik, hogy fodrásznál voltam. Kösz. Pedig jól megcsinálta a fodrász, szerintem.

Cleo, nálatok legalább vannak beszélgetések, ígéretek. Hátha lesz belőle valami! Drukkolok nektek! :P

Mongi! Jó felvetés ez a foci vb. A férjem szereti is nézni, sőt 4 évvel ezelőtt még én is csatlakoztam hozzá, néztük együtt, a végén már egész jól kiigazodtam a csapatok között is. De most nem fog csak ezért otthon maradni. Sajnos.

Lányok! Egyelőre én is várok. Mint te, Cleo. Jó lenne, ha együtt maradna a család. Amíg bírom, addig várok. A hétvégén voltunk kirándulni Bp-en. Hétköznapi dolgokról, a gyerekről beszéltünk csak. Kettőnkről nem. Egyelőre nem firtatom a dolgot. Megnézem, hogy ha nem szólok semmiért, akkor haza fog-e járni hamarabb. Ugyanis rendszeresen fél tíz, tíz körül jön haza, akkor csak fürdik, fogat mos és lefekszik aludni. Beszélgetni nincs kedve.

Virág? Apró figyelmesség? Á, semmi. Még a „kötelező” nőnapi sem volt, sőt ami a legjobban fájt, az az, hogy anyák napjára nem hozott virágot, hogy a kisfiúnkkal közösen odaadja. Gondoltam, hogy ezt mégiscsak az apjától kellene megtanulnia a gyereknek. Persze megemlítettem neki, mire sms-ben írta, hogy szégyenli magát, sajnálja. Ennyivel elintézte. De nem pótolta.

Mongi! Akkor ez a hétvégétek jobban telt, mint az előző? Örülök neki!
Én is remélem, hogy előbb-utóbb rendeződnek mindenkinél a dolgok.

sziasztok
Vendég
 


Hello Cleo! Sziasztok Lányok!

Olvasgattam amit írtatok... Nagyon szomorú ez az egész. Én nem is azért írok most ide, mert valami baj lenne a kapcsolatommal. A férjem nagyon türelmes velem és elviseli az összes hülye nyavajámat.

Sokkal inkább azért írok,mert ahogy olvastalak benneteket, eszembejutott a saját gyerekkorom. Anyum és apum állandóan veszekedtek...igen gyakoriak voltak a "hűtsük le anyut a hiszti után vízzel jelenetek", mikor anyum tehetetlenségében hisztériás rohamot kapott. Iszonyat volt. Gyerekkorom nagy és mély depresszóban telt el, míg a fejem fölött és a szobám túloldaláról állandó ordítás hallatszott. Nem volt egy vidám nevetős hétvégénk sem...vagy csak nagyon ritkán. Mindennek oka, az volt, hogy apum depressziós volt... Járt dokihoz, de nem segített rajta. Volt idő mikor felmerült a válás gondolata. Apum elköltözött egy pár napra. Nagyon ilyedtek voltunk, hogy most mi lesz. Jó lett volna, ha végleg vége ennek az állandó feszültségnek de ugyankkor nem akartunk dönteni arról, hogy ki kivel éljen. Szinte szétszakadtunk a két testvéremmel. Mikor befejeztem a gimit, elköltöztünk egy Jászberényhez közeli falucskába. Apum, mint akit teljesen kicseréltek. Kedves lett, nyugodt, türelmes és figyelmes. Most úgy turbékolnak anyummal, mint valami szerelmes gerlepár. Szóval a lényeg az, hogy nála a környezetváltozás hozta el a várt eredményt. Mint kiderült ... fogolynak érezte magát a panelban. Ha ezt hamarabb tudjuk...

Egy másik dolog a férfi lélekkel kapcsolatban. Párom mindigmondogatja, hogy mennyire szeret. Én pedig mindt egy hülye nő, mindig megkérdem, hogy ugyan mi a fenét eszik rajtam 11 év után is...? Miért szeret? Erre mindig ugyanaz a válasza...AZÉRT SZERETLEK, MERT ÉRZEM, HOGY SZÜKSÉGED VAN RÁM. Lehet érdemes kipróbálni némely problémás férjnél ezt is...
szilbee
 
 


szia Szilbee!

De jó,hogy átkukk.
nagyon tanulságos amiket írtál. én pont ezt nem akarom,hogy a gyerekeim így nőljenek fel.és tenni is fogok /fogunk érte.ők a legfontosabbak.
Kicsit írígykedem is,hogy ilyen jó a kapcsitok a férjeddel :lol: .mivel nagy szerelem volt a miénk-én naív fejjel azt hittem "örökké" tart.
Persze bennem is van hiba (nem is kevés) és tudjátok azt a legnehezebb elfogadni,ha a saját érzései változnak meg... :roll:
és merre laktatok Jászberény mellett?csak azért kérd.mert férjem szülei is jászságiak. :)

jajj de jó süt a nap..az embernek a kedve is jobb.megyünk is játszóra.
Látom Levi is 26-i.nálunk nagyfiam én és apósom is.amúgy is a kedvenc számom a 26. :lol:
pusz mki.
cleo27
 
 


Nem volt mindig felhőtlen a kapcsolatunk a párommal. De neki birka türelme van és el tud viselni engem, pedig köztudottan nehéz természet vagyok. :) Igazából szerintem rajta múlt, hogy még mindig együtt vagyunk. Makacs, önfejű és akaratos vagyok. Arról nem is beszélve, hogy nehez mutatom ki az érzéseimet. A fiammal kapcsolatban ez természetesen máskánt van. Szerencsére!!

A baj akkor volt a kapcsolatunkkal, amikor az önértékelésem nullára zuhant. Nem éreztem magam értékes embernek és ez a páromat nagyon feldühítette, mert azt érezte nem tud segíteni. A kétségbeesett ember, aki nagyon akarna segíteni, de nem tud,mit csinál... dühös, cinikus és arogáns lesz. Amivel persze cseppet sem segít. Iszonyat depressziós voltam. Totál begubóztam. Ha egy férfi sokáig azt látja, hogy savanyodsz, akkor elfordul tőled.

Végül csak sikerült neki kirángatni a nagy önsajnálatomból... Csak annyit tett, hogy elvitt Lakitelek-Tőserdőbe... mégis, olyan volt, mintha egy sűrű szövésű fátylat rántottak volna le a szememről. Teljesen kirángatott ez a kiruccanás a depressziómból... Ahogy hallgattuk a madarakat, néztük a vizet...stb. minden megváltozott bennem. De ehhez kellett egy olyan ember, aki nem adja fel a küzdelmet, még akkor sem, ha azt látja, hogy vesztésre áll.
szilbee
 
 


Cleo, Mongi
Mi a helyzet mostanság veletek?? Van valami változás odahaz :?: :?:
szilbee
 
 


Sziasztok.

Hello Szilbee.
igen nálunk van változás,szerencsére pozitív irányban.valószínű a jópár éjszakába nyúló beszélgetésnek köszönhetően.ilyenkor döbben rá az ember,hogy a társával elfelejt beszélgetni...sajnos..
és még ennyi év után is tudunk magunkból újat mutatni a másiknak- mind negatív,mind pozitív tulajdonságot.

Remélem ez a jó széria nem csak átmeneti lesz nálunk. és bízok abban is,hogy még jópárszor átrágjuk a dolgokat..

pusza csajok
cleo27
 
 


Cleo :D :D

Ennek nagyon örülök!! :D Jajj, nagyon szurkolok nektek, hogy mindent rendezni tudjatok egymással. :D
szilbee
 
 


Sziasztok!

Szilbee! Amiről írtál, hogy milyen volt a gyerekkorod, az borzasztó. Ezt én sem szeretném a kisfiamnak. Az én gyerekkorom felhőtlen volt, a szüleim a mai napig a legnagyobb harmóniában élnek. Szerencsés vagyok velük, azt hiszem. :) És én is hasonlót szeretnék a gyermekemnek. Ezért esik rosszul az, hogy a férjem nem foglalkozik a kicsivel, eljárogat otthonról.

Lányok!
Tegnap nagyon fura dolog történt: hazajött fél hétkor a férjecském. Sőt előtte felhívott minket, hogy hol vagyunk, jöjjön-e értünk. Ilyen nem volt már 3 hónapja! :shock: És nem is ment már el otthonról. Nem tudom, mi történhetett :?: :!: Most várakozó álláspontra helyezkedem. Hátha mégis szeret...

Sziasztok
Vendég
 


sziasztok.

igen Szilbee.tényleg nagyon nehéz lehetett neked ezt kicsiként megélni.emlékszem én is gyakran kérdezgette Anyutól és Aputól,hogy szeretik-e egymást.A gyerekek olyan dolgokat észrevesznek, amiket az ember nem is gondolja.Nekem is nagyon nyugis és szép gyerekkorom volt, tesó nélkül minden figyelem az enyém volt :lol: .Lehet ezért van a szuper, bármikor elviselhető természetem. :twisted:

Nálunk is egyre sűrűbbek a családi programok.Nem csak hétvégéken van velünk,hanem 1-2napot hétközben is munka után.Voltunk strandolni, holnap pedig készülünk a cirkuszba.Bár most is rengeteg maszek munkája van,de próbál ránk időt szakítani.

Evetke.
nagyon kivi vagyok hogy mi ez a hirtelen változás nálatok.épp javasolni akartam egy kis hízelgést hozzá,hátha úgy vallatható lenne 8) .Majd írjál ám a fejleményekről. A kicsivel kapcsolatban meg mondogasd a férjednek,hogy hiányolja és milyen rossz neki Apa nélkül.- hátha nem jött még rá,hogy Apára is szükségük van a gyerekeknek.(néha szerinte a teremtés koronái beleesnek abba a hibába,hogy Anya úgy is ott van és mindent megad nekik ami kell és Ő már úgysem tudna mit csinálni)

pusza csajok
cleo
cleo27
 
 


Sziasztok!

Vaklárma volt ez a korai hazajövetel. :( Másnap haza sem jött egész éjszaka, csak reggel hatkor. Állítólag elment iszogatni (és nem is keveset, ahogy elnéztem) egyedül. Merthogy mindenből elege van. Tegnap megint bőven 11 után ért haza, amikor már aludtunk. (mindig meghallom, ha jön)
Lehet, hogy csak összeveszett a csajjal, mert egy napig be sem ment arra a munkahelyére. :?: :!:

Szóval semmi jó fejlemény egyelőre. Egyre jobban kiakadok a viselkedésén. Mert utána meg fel szokott hívni napközben, hogy mi a helyzet. Nekem pedig ilyenek után semmi kedvem vele beszélgetni.

Cleo, Mongi, szilbee mi újság veletek?

Cleo! Minden rendben? Több időt tölt otthon, veletek az embered?

pusz csajok
Vendég
 


Evetke!

Nem örülök, hogy ilyen rossz híreid vannak! Azért remélem nem adtad fel!!! Kitartást!!

Nállatok hány csemete van és mennyi idősek??
Ők mennyire érzékelik apu hiányát?
szilbee
 
 


Szia Szilbee!

Egy 3,5 éves kisfiú. Ő a közös. Van neki egy 13 éves nagylánya. Őt is sokszor áthívja, és nem foglalkozik vele. Szomorú. A kisfiunk nem igen veszi észre a hiányát. Mivel alig-alig foglalkozik vele, ezért nincs hozzászokva az apjához. Már nem is kérdezi este, hogy apa mikor jön haza. Szerintem ez nagyon elkeserítő! Legalább a gyerekkel foglalkozna.

üdv nektek
Mindenkinek jó hétvégét!!! :)
Vendég
 


Sziasztok!

Elolvastam, amit írtatok, és együtt tudok érezni veletek! Sajnos én is azt érzem, hogy elindult a kapcsolatunk a párommal valahogy rossz irányba, mintha egy lefelé tartó örvénybe kerültünk volna... Hat éve vagyunk házasok, és egy 2 éves lánykánk van.
Pedig az átlaghoz képest szerintem sok időt tölt itthon, csak éppen mégsem velünk, hanem a tv, számítógép előtt ülve. Sokat duzzogok, morgok miatta, de nem sok foganatja van. Sokszor beszéltünk róla, mégsem jutunk megoldásra. Ha kérdezem tőle, hogy ő boldog-e, elégedett-e az életével, akkor azt mondja, minden rendben van, minden oké, neked mi bajod van, te vagy mindig rosszkedvű! Találj magadnak valamilyen elfoglaltságot! Hiába mondom, hogy nem arról van szó, hogy unatkozom, hanem arról, hogy ő nem hajlandó velem együttműködni, időt szánni a családra, a közös dolgainkra. Mintha ez neki nem is lenne egyáltalán fontos.
Szóval itt is úgy néz ki, hogy én rontom el, amiről persze én nem vagyok meggyőződve, bár a rosszkedv és az állandó "házisárkány" szerep biztos elriasztó egy pasi számára. Valahol a szerep leosztással lehet a baj, mert csak én vagyok elégedettlen a saját feladataimmal, élethelyzetemmel, ő meg happy. Arról nem is beszélve, hogy szerintem az "ember lánya" a mai világban nincs felkészítve az asszony-beosztásra. Mert (legalábbis az én férjem fejében) még kőkemény hagyományok vannak azt tekintve, hogy kinek mi dolga. Pedig mintha a mai világ üzenete más lenne: tanulj, csinálj karriert, légy önálló, erős, független nő! Aztán ha bekötik a fejed? Dolgozz, tanulj, főzz, takaríts, ápold a kapcsolataid, neveld a gyereked? Ja és persze, ne felejts el közben mosolyogni? És maradj szexi, vonzó, titokzatos nő??? Hát hogyan lehet ennyi mindennek egy személyben megfelelni?
Olvastam ma egy érdekes cikket. Nem hiszem, hogy megtaláltam a megoldást, de gondolatébresztő volt. A főbb dolgokat amiket érvényesnek gondoltam kimásoltam a cikkből és elküldtem a férjemnek. Az első szava ez volt, amikor meglátta: Ez lázadás! Kikapcsolom az internetet, ha ilyeneket olvasol!
Aztán később kb. egy óra múlva átölelt és azt mondta: igyekezni fogok, hogy jobb férjed legyek!

A cikk a következő: http://www.tusarok.org/rovatok/cikk.php?id=1454

Remélem nem baj, hogy ide-pofátlankodtam közétek és bocsi az ideológiáért, ha nem értetek egyet, az sem baj, csak beszéljünk róla!
Üdv
Miriama
miriama
 
 


Sziasztok!

Miriama! Nagyon jó az a cikk, amit találtál! Sok-sok igazság van benne. Szerencséd van, hogy ilyen hatással volt a férjedre is! Kíváncsi vagyok, hogy próbál-e változtatni! Belegondolva a helyzetedbe – különben – engem is idegesíteni az, ha túl sokat számítógépezne, tévézne, ahelyett, hogy velünk töltené AKTÍVAN az idejét! Amíg hazajárt a drágám, addig a tévézés mondjuk nálunk is megvolt! Nekem soha nem volt, és nincs is időm tévézni, mert mire a kisfiam elalszik, már én is alszom szinte.

A férfiaknak (tisztelet a kivételnek) elég kb. fél óra a családi életből, a gyerekkel való játékból, aztán következhet a saját magukkal való foglalkozás. Ez hihetetlen, de nagy többségben így van. Mindig irigykedve nézem azokat a családokat, ahol az apuka is ott van a játszótéren, akár együtt, akár csak ő a gyerekkel, és még élvezi is a gyerekkel töltött időt. Ilyenre vágyom!!!

Ebben a „házisárkány”, besavanyodás dologban is lehet valami! Egész nap otthon vagyunk (én már csak voltam – 3 hónapja dolgozom) a gyerekkel, alig várjuk, hogy hazaérjen az apuka, és megosszuk vele az otthoni élményeket (jókat, rosszakat egyaránt), hogy végre játsszon ő is az esetenként nyűgös gyerekkel, hogy nekünk is jusson időnk másra (háztartás és sajnos utolsósorban magunkra). Aztán ha mégsem így történik, akkor jön a morgás, vádaskodás… Mert ugye nem így képzeltük. Miközben ő teljesen másképp képzeli. Vagy nem képzeli sehogy inkább. Nekik teljesen természetes (a cikk szerint is) ez a szereposztás. Teljesen igazad van, hogy egy nőnek rengeteg szerepben helyt kell állnia, és ez sokszor annyira lehetetlen! Mindig azt hittem, hogy ha otthon leszek a gyerkőccel, tengernyi időm lesz, minden a helyén lesz, még én is, és nem így volt. Aztán mióta dolgozom, ez annyiban lett rosszabb, hogy most a háztartás a legeslegutolsó. Ördögi kör ez, mert ha a férjek átvennének némi házimunkát, gyerekkel való törődést, akkor nekünk is jutna időnk magunkra. Mi a megoldás? Nem tudom. Ha beszélgetünk róla, már kicsit jobb, mert nem magunkban őrlődünk, és talán nem a férjünkön vezetjük le a rossz kedvünket.

sziasztok
Vendég
 


szisztok lányok.

bocsi,hogy eltűntem egy kis időre,de nyaralni voltunk a kis családdal.

veletek mi újság,férjek jól viselkednek?
írjatok ám!

lehet este én is írok,de most készülünk bevásárlásra négyesben,

pusza,
cleo
cleo27
 
 


Szia Cleo!

Gondoltam, hogy nyaraltok! És merre jártatok? Hogy éreztétek magatokat? Gyerekek élvezték?

Mi úgy néz ki, hogy nem megyünk nyaralni, legalábbis közösen. :( Szép lassan haladunk a vége felé, úgy érzem. Eljutottam arra a pontra, hogy már nem érdekel érzelmileg. Sajnos. Alig-alig kommunikálunk már egymással. Úgy gondolom már, hogy jobb lenne nélküle. Sokkal nyugodtabb lennék. Szóval pozitív irányú változás nem történt nálunk. (már akkor is sms-ezik, ha látom, ugyanúgy eljárkál...)

üdv: Éva
Vendég
 


szia Évi.

sajnálom,hogy ez van nálatok,nagyon is megértelek... :cry: .ne hagyd,hogy tönkretenyen érzelmileg.Azt meg te érzed igazán,hogy külön jobb lenne-e.de ha erre kerülne a sor lehet,hogy nem is baj,ha eltávolodsz tőle teljesen.minél jobban haragszol rá és utálod meg -lehet,hogy segít átlépni rajta.én bizti így lennék.

tisztára úgy viselkedik a férjed,mint a volt kollegám.folyton sms-ek,eljárkálás erre arra.mondjuk ő sokszor meg is csalta a feleségét (van egy kislányuk is pedig), sőt kapcsoltatot tartott fenn (volt hogy több évig is) a szeretőivel.pedig nagyor ari kis asszony a felesége.
nem értem én ezeket a férfiakat...

Muszály lenne beszélnetek a dologról.nem használhat titeket arra,hogy biztos pont legyetek az életében (amolyan vésztartalék),mert az már nagyon undorító...ha odavan azért a ...........-ért akkor vállalja fel és kész,menjen a dolgára.
Tudom ezt nagyon rossz így még hallani is,de neked és a kisfiadnak még van esélyetek a boldogságra..és egy családra... :) és akkor már minél előbb.

Te hogy érzed,jobb lenne nélküle,vagy szereted még?

én is biztos nagyon félve lépnék ki egy házasságból...felmerül az emberben ilyenkor sok minden...meg tud-e élni a pénzéből? -kell-e még másnak? stb.--de én bizti a gyerek/ek érdekét nézném legelőször..és azt meg tényleg te érzed,hogy most van-e Apja vagy nincs.

Tényleg?szüleid,testvérek aki segíteni tud,ha szükség van rá?

Rólunk.
Hajdúszoboszlón voltunk.egy házat béreltünk ki 7napra.jött velünk a dédi is.az első napokban sokat kirándultunk, és sétáltunk mert elég tavaszias volt az idő.de így nagyon jó volt,mert a strandolásból is sok lett volna.voltunk a debreceni állatkertben és vidámparkban- mondhatom ez a paradicsom a kis lurkoknak.másnap a hortobágyra is elmentünk.na persz Hajdúszoboszlót is felderítettük párszor családostul.lovagoltak,vonatoztunk, de még sorolhatnám... a 3utolsó napot pedig végigstrandoltuk.nagyon jó volt ez is.
Esténként pedig mikor elaludtak a gyerkőcök, Apával kettesben elmentünk sétálni és vacsizni.végre csak mi ketten!!!
elmondhatom,hogy semmi veszekedés nem volt a héten (és azóta sem).rengeteget törődött a kicsikkel (sziszit etette,altatta,pelenkázta) sokat játszott velük...mondjuk a gyerekek is nagyon vágytak az apjuk társaságára.azóta is ő a sláger... :lol:
szegény ma ment először dolgozni..pestre..
itthon is voltunk azóta csavarogni..játszótéren,cukrászdában, tegnap meg együtt bevásárolni.

hát "röviden" ennyit.

Miriama veletek mi újság?

sziasztok
cleo
cleo27
 
 


Szia Cleo!

Örülök, hogy ilyen jól sikerült a nyaralásotok!!! :) Csodát tesz az együtt töltött idő, igaz? Remélem, hogy mindez kitart nektek a hétköznapokban is, örökre!!!

Hogy én szeretem-e a férjemet? Ezt nagyon rossz leírni, de annyira eltávolodtunk egymástól (alig-alig találkozunk, akkor sem beszélünk), hogy azt hiszem, hogy már nem. Már nem érdekel. Már elképzeltem az életünket nélküle. És nyugodtabb lennék, sokkal. Szüleim természetesen mellettem állnak, van egy hugom, ő is, barátok is. Nem lennénk teljesen egyedül. Csak átmenetileg társ nélkül. Mert bízom benne, hogy van még boldogság őutána is.
(Zárójelben jegyzem meg, hogy én is Hajduszoboszlón néztem ki egy szállodát augusztusra. Csak akkor már mondta, hogy ő nem akar velünk nyaralni, de menjünk nyugodtan. :( )
Na, de fel a fejjel! Lesz ez még jobb is. Megpróbálom kézbe venni az életem irányítását, és nem akarok tovább sodródni az eseményekkel. Készülök ügyvédhez, megírni a papírokat. Aztán a neheze az lesz, amikor megmutatom neki. Akkor majd kellenek a biztatások.
Most mennem kell, mert munkahelyen vagyok.
Szia Cleo
Sziasztok Lányok
Üdv: Éva
Vendég
 


sziasztok.

évi.örülök,hogy így fogod fel a dolgokat.hidd el te és a kicsi 100*többet értek nála. AMúgy meg ne izgulj nem fogsz te társ nélkül maradni :) , de még biztos lesznek tényleg nehéz napjaid, de majd rem. tudunk egy kicsit segíteni akkor.Nagyon kíváncsi vagyok,hogy mit szól,ha meglátja a papírokat.Rengeteg példát tudnék felsorolni új életet kezdett nőkről (és gyermekeikről) akik megtalálták a boldogságot újra. És nagyon jó,hogy vannak akik melletted állnak a családból is.
Szerintem menjetek el nyaralni is kettesben a kis pasival :lol: .
szerintem imádni fogjátok és haza sem akartok majd jönni.mivel mennétek amúgy (neked van jogsid?).mondjuk ti többet fogtok odáig utazni mint mi.

Én nagyon szeretnék még a balcsira is elmenni kb 3-4napra.remélem apának lesz rá ideje.

pusza nektek.
cleo
cleo27
 
 


Szia Cleo!
Mi a helyzet nálatok? Párod olyan maradt, mint a nyaralás alatt volt?
szilbee
 
 


Sziasztok!

Bocs, hogy feltűntem, meg eltűntem, csak mi is távol voltunk itthonról.

Cleo!! :) Megkerestem azt az újságot, ahol én is olvastam ezt a mondatot, amit a kezdő hozzászólásodban írtál. Tudom, hogy nekem is szöget ütött a fejembe ez a mondat!!! Sokszor töprengtem rajta, hogy igaz-e, és ha igen, akkor vajon tudja-e az, aki az oltár elé áll? Mert ugye szerelemből házasodunk, és romantikus, rózsaszín álmokat szövögetünk a jövőnkről. Ha valóban így van, akkor a férjem nem a társam az életben, a hűség csak üres szó? Azt remélem, hogy azért ennél többet jelent a házasság, hogy van benne egy érzelmi vállalás, elköteleződés is. Persze kérdés, hogy ez valóban kitarthat-e egy életre, vagy mi van, ha ez a romantikus érzelem elillan? Enélkül fenntartható-e a kapcsolat?

Nálunk egyébként történtek változások pozitív irányba :) Láttátok a Szakíts, ha bírsz c. filmet? Vígjátéknak hirdetik, de inkább egy olyan keserédes sztori, ami nagyon hétköznapi... én hol sírtam, hol nevettem... megnéztük tegnap. Igaz a férjem szerint nem volt jó film, és a végén csak annyit kérdezett, hogy akkor ha nem mosogatok mi is elválunk? De talán az üzenet mégis eljutott hozzá. Többet foglalkozik a gyerekkel és azzal is, hogy én mit szeretnék. Remélem soká így marad. :D

Évi! Nagyon sajnálom, hogy idáig jutottatok. De tényleg az a legjobb, ha kezedbe veszed a saját sorsod és megpróbálod azt tenni, amit a leghelyesebbnek látsz. Remélem megírod majd, mit szólt.
Üdv
Miriama
miriama
 
 


Sziasztok Lányok!

Ma reggel pár szót beszéltünk. Mondtam neki, hogy ez így nem igazán jó, ahogy most van, hiszen nem csinálunk semmit közösen, teljesen eltávolodtunk egymástól. És hát én nem szeretném így leélni az életemet. Erre annyit mondott, hogy akkor költözzek el, mert neki így jó. :evil: :evil: Nem régen ő emlegette a válást, de most, hogy én hoztam szóba teljesen kikattant. A lakás, a kocsi minden közös, két néven van. De ő nem akarja eladni egyiket sem. Neki így jó. Nagyon magam alatt vagyok! Ma fogok beszélni egy ügyvédnővel. Mi van, ha ezt megteheti?! Sajnos nem lesz sima ügy. Annyira kifordult magából! Hova tűnt az a férfi, akit szerettem, akivel mindent meg tudtunk beszélni? Nem is tudom, mit mondjak, mit gondoljak. Szeretnék új életet kezdeni, de így hogyan?

Miriama. Örülök, hogy nálatok is jól alakulnak a dolgok, mint Cleoéknál! Ti merre nyaraltatok?

Cleo. Igazad van. Azt hiszem elmegyünk nyaralni apa nélkül is. Talán anyukámékkal. Hogy telnek a hétköznapok nálatok?

üdv mindenkinek: Éva
Vendég
 


sziasztok.

Szilvi. köszi kérdésed :) .úgy látom férjecskémen,hogy tényleg jót tett neki a közös nyaralás.azóta még mindíg nem is veszekedtünk még kicsit sem.sokkal nyugisabban viseli el a hóbortjaimat és szinte minden nap elmondja,hogy milyen jó volt velünk és még szívesen folytatta volna a nyaralást.de dugig van munkával.Bizti az is megnyugtatja,hogy belefogunk az építkezésbe.ő azt szereti nagyon (és ebben igaza is van) ha közösek a céljaink. SZerintem én is nyugisabb vagyok egy kicsit- már nagyon vártam a nyaralást és nem is gondoltam,hogy ilyen nyugisan fog eltelni.

majd folyt,de a csajom álmi és itt visít a fülembe.
szia mki.
cleo
cleo27
 
 


sziasztok.

na újra itt és folyt.

Miriama. Nagyon örülök,hogy nálatok is szépen rendeződnek a dolgok.mi is szeretünk moziba járni-igaz nem jutunk el sűrűn.én még nem láttam azt a filmet,de kivi vagyok rá.majd megszerezzük dvd-n és Apát leültetem,hátha nála is lesz hatása :twisted:

Amit a házasságról írtál- nagyon így van.Bár mindenki mást vár el egy kapcsolattól.néha szerettem volna anno egy kicsit kevésbé szeretni őt (még együtt jártunk) mert nagyon tud is fájni a szerelem.úgy írígyeltem azokat a nőket/lányokat akikek nem érdekelt ha késett/vagy nem jött hozzájuk a párjuk.Lehet ők nem is szerettek igazán?!vagy én voltam túl érzékeny?! végülis ez már a múlt...Az biztos,hogy idővel megfakulnak az érzelmek főleg a szerelem...jó jó megmarad a szeretet, a ragaszkodás és még sorolhatnám,de ezek már más dolgok..
De még is létezhet olyan kapcsolat,amiben végig megmarad a szerelem?! szívem szerint azt mondanám,hogy nem...de mégis...és a legfurcsább,hogy saját szüleimet vehetném példaképp- ők még mindíg szerelmesek egymásba!! pedig 17-én lesznek 30éves házasok.néha írígy is vagyok kicsit :lol:

Évi.
ez nem túl biztató ahogy fogadta. Tuti szerintem,hogy egy biztos pontnak tart titeket az életében-a lényeg hogy neki jó legyen.erre csak egy szót tudok találni: önzőség :evil:
A válással kapcsolatos dolgokról sem sokat tudok,de szerintem egyoldalúan is meg lehet indítani a válást, persze ha nem írja alá a papírokat akkor nincs is válás ?! Beszéltem az egyik chat-en egyszer egy csajszival pár hete- ő több mint egy éve külön él a férjétől (a kislányával) az új párjával-mindeközben a válás is ugyanannyi ideje be van adva-minden kész csak a férj nem írja alá és azt mondja,hogy soha nem is fogja.na passz,hogy ilyen esetben mit lehet tenni.Az ügyvédnőt kérdezd meg mindenről biztosan sokat fog segíteni.
Ha meg minden kötél szakad úgy is lehet új életet kezdeni,hogy a férjed papíron.

sok-sok kitartást neked.egyet ne felejts el:ott van melletted a kis életed értelme és az nagyon jó :)

pusza csajok.
cleo
cleo27
 
 


Sziasztok!

Cleo! Építkeztek? Most kezditek a nyáron? Az nagyon jó! Nekem is álmom, hogy egyszer családi házban lakhassak, pici kerttel. Mióta tervezitek az építkezést?

Miriama! A házasságról írtakhoz szeretnék pár szót szólni. Szerintem, ha megtaláljuk a megfelelő társat, akkor kell hogy létezzen az életre szóló szerelem. Én hiszek ebben. Tény, hogy az érzelmek fakulnak, de vegyük akkor Cleo szüleit! Nekik sikerülhetett? Szoktam látni olyan idős párokat néha, akik kézenfogva sétálnak! Mint a fiatal szerelmesek! És látszik rajtuk, hogy együtt élték le az életüket, és még mindig szeretik egymást! Van ilyen is, higgyétek el! Én annyira bízom ebben!

Cleo. Az én szüleim pont aznap voltak 30 éves házasok, amikor a kisfiúnk született! :D Szerintem az ő házasságuk, kapcsolatuk is ideális. Előttem nagyon jó példaként álltak és állnak mindig is. Ha nekem ilyen jutna a jövőben, boldog lennék! :)

Röviden írok a fejleményekről. Beszéltem az ügyvédnővel. Tehát: akaratom ellenére nem tartható fenn sem az élet-, sem a vagyonközösség. Ha nem írná alá a papírokat, akkor elúszhat minden vagyon a perre. Lakást árverésre bocsátanák és hasonlók. Gondolom, ezt ő sem akarja majd. Szeptemberben tudja vállalni az ügyet, szabadság miatt.
A férjemről: miután akkor reggel beszéltünk a válásról, és mondta ezeket a dolgokat nekem, délután úgy hívott fel megint, mintha semmi nem történt volna, kérdezte, hogy vagyunk, mit csinálunk. Szerintem, nem hiszi, hogy én tényleg nélküle akarok élni.
Képzeljétek, hogy közeledett volna hozzám testileg is (reggeli veszekedés után), de életemben először elutasítottam. Közöltem vele, hogy mivel nincs rendben a lelki életünk, nem tudunk beszélni egymással, nekem ehhez sincs kedvem. Szerintetek belegázoltam az önérzetébe? Mert szerintem nagyon is. :evil:

Miriama. Úgy látom, te nagyon taktikusan rendezgeted az életeteket! Először egy újságcikk, aztán ez a film... Ügyi vagy nagyon! És úgy tűnik a férjedre jó hatással vannak ezek! Hajrá! Amíg érdemes volt, én is megtettem mindent, ami tőlem tellett.

Üdv csajok mindenkinek!
Vendég
 


sziasztok.

Évi.Szerintem nagyon jól tetted,hogy elutasítottad.Szerintem elindultál egy úton és most már ne nézz vissza.a jövő előttetek van a kisfiaddal.biztosan lesz még neki IGAZI APUKÁJA. (amúgy Zsoltika is itt ül mellettem és "olvassa" amit írok.-remélem nekik soha nem lesznek ilyen gondjaik). 100% hogy az önérzetébe gázoltál, de megérdemli, sőt még sokkal többet is...mert ahogy az elmúlt hónapokban viselkedett veletek.Még az elnézhető is valahogy,hogy 2felnőtt között elmúlnak az érzelmek, de a gyermeke mindíg az övé lesz....és ő a kicsit is hanyagolja--sajnos :(
Szerintem azért reagál így a dolgokra,mert nem hiszi el,hogy komolyan gondolod a válást.azt hiszi,hogy ijesztgeted.de előbb-utóbb rá fog döbbenni a dolgokra.és ő többet fog veszteni mint ti (mármint Téged és a kicsit)

Hát érdekes dolgokat mondott az ügyvédnő.Lehet,hogy valami jel,hogy csak szeptemberben tudja vállalni..?! így legalább biztos leszel magadban ha újra elmész hozzá...mert addig még van egy kis idő..a változásra is.de ez ki fog derülni és úgy is úgy alakul az életed,hogy a legjobb legyen nektek.

Építkezés?
Röviden leírom,hogy hogy is van.mikor 2000-ben összeházasodtunk nem volt saját lakás stb.én férjemék szüleihez nem akartam menni (de csak azért mert nem akartam Szolnokról elkerülni) az én szüleim lakása 4 felnőttnek kicsi-így a dédihez költöztünk -ahol most is lakunk.ez egy egész jó állapotban lévő ház volt,de se konyha,se wc,se fürdőszoba.pénzünk sem sok volt-én 1éve dolgoztam,Sanyi akkor költözött Szolnokra.Mikor terhes lettem Zsoltival,akkor kitaláltuk,hogy hozzátoldunk olyan helységeket,amik nem voltak+gázt bevezettük+vizet....ugrok egyet az időben..újra terhes lettem és mire Sziszi megszületett az egész ház fel lett újítva (belülről most teljesen kész,kívülről félig).elég nagy így is a ház (kb 65-70m2),de nincs a gyerekeknek szobájuk.mindenképpen szerettünk volna nekik és újra bővíteni akartuk...de jött az ötlet,hogy az új rész (a régi toldásunkkal együtt) fusson a mi nevünkön és mint különálló lakásra -majd az átadás napjára különválasztjuk 8) a szocpolt is fel tudjuk majd venni+könnyebb így hitelt is-ja és persze lesz saját! lakástulajdonunk.most ott tartunk még,hogy csináltatjuk a tervet-úgyhogy az elején...de örömmel csináljuk.

pusza lányok.
cleo
cleo27
 
 


Sziasztok!

Cleo!Rajtunk kívül úgy látszik mindenki eltűnt. Ami jó jel lehet, hiszen remélhetjük, hogy azért, mert rendeződnek mindenkinél a dolgok otthon. :D Szerencsére nálatok is!!!! Örülök, hogy azért néha meghallgatsz.Sajnos a mi házasságunk már a múltté számomra, de magamon is csodálkozom, hogy ezt milyen pozitívan tudom szemlélni. Teljesen biztos vagyok benne, hogy ettől csak jobb lehet. Én tenni fogok érte! A válás az más. Az csak technikai dolog, remélem, meg fog oldódni valahogyan. Lényeg, hogy érzelmileg már nem tud bántani, mert már nem fáj. Lehet, hogy fel tud bosszantani, de attól is csak jobban megutálom, és könnyebb lesz nekem. Ez van sajnos.

Ti nagyon jó úton haladtok szerintem! A közös cél, amiért lehet küzdeni, dolgozni, közelebb hozza az embereket egymáshoz. És ráadásként saját lakásotok, sőt házatok lesz! Ez nagyszerű!!! Tervezgetni olyan jó! Én is nagyon élveztem, amikor újítottuk fel a lakást, konyhabútort csináltattunk...
Balcsival mi a helyzet? Mentek végül is?
Mi szept. elejére tervezzük Hajdúszoboszlót, szüleimmel együtt. A férjemnek nem is szólok, majd csak az utolsó héten. Nem akarom semmiféleképpen, hogy eljöjjön velünk. Ő már a múlthoz tartozik számomra.

Hát röviden ennyit.
sziasztok, szia cleo
Évi
Vendég
 


sziasztok.

hello Évi. Ne aggodj én nem fogok eltünni innen :) .majd mindjárt írok neked privire is néhány dolgot...

Én amúgy ugyanígy tennék mint Te.ebben a helyzetben a leghelyesebben cselekszel- minél jobban eltávolodni tőle érzelmileg-így nem tud többet bántani.

Nagyon örülök,hogy mentek nyaralni.szállodába mentek?melyikbe?
remélem még aránylag jó időt fogtok ki.de ha nem lesz jó idő-menjetek el a debreceni Aquatikumba ott fedett a mediterrán élményfürdő.Mi anno szeptemberben voltunk nászúton Keszthelyen,de akkor már nagyon hidi volt.de bizti nagyon jól fogjátok érezni magatokat.

Amúgy kérdeztem már,hogy mit dolizol?

Na be is fejezem írok még akkor pr.egy-két sort

pusza mki és Évi,
cleo
cleo27
 
 


Sziasztok!

Szia Cleo! Jó, hogy van kinek kiönteni a lelkemet. Egy kívülálló sokszor tud jótanáccsal szolgálni. Emellett azért szerencsés vagyok, mert a szüleimmel, tesómmal, barátnőmmel is meg tudom beszélni a dolgaimat.

Nyaralás. A Victoria hotelt néztem ki. 5 éjszakára mennénk, félpanzióval, ötven körül lenne az összeg. A kicsire még nem kell fizetni, így viszonylag olcsón megússza az ember. A múltkor kérdezted, hogy mivel mennénk. Kocsival, van jogsim nekem is, szoktam is sokat vezetni. Már amikor mostanában hozzájutok az autóhoz. De akkor elviszem majd, és kész. Nemcsak a férjemé a kocsi, bár inkább ő használja. Azt nem mondom, hogy nem adja oda, de az alapfelállás az mindig az, hogy nála van a kocsi, de szóljak nyugodtan, ha kell. Vajon miért nem fordítva van ez?

Megnéztem a leveled, írok oda is.

sziasztok
Vendég
 


sziasztok.

helló évi.köszi még1* a biztatást.sziszi már jól van és a füle sem fáj,de a vendég kislány úgy néz ki beteg lesz.holnap megyünk anyósomékhoz ha minden igaz és visszük őt is haza.Amúgy most a kontrollon egy tök rendi dokit fogtunk ki-és elég hamar is végeztünk-annak meg különösen örültem,hogy apa is jött velünk.

Tegnap vitatkoztunk a férjemmel- de most nem érzek jelentős problémákat a dolgok mögött.csak jó lett volna egy kicsit beszélgetni vele-de neki nem volt kedve.azt mondta,hogy én sem vagyok kíváncsi az ő problémáira.pedig gyakran kérdezem-ha látom rajta,hogy baja van-de soha nem mondja el azonnal-érlelődik benne és magától szokta kibökni.
Mondjuk az tök rosszul esett tegnap,hogy azt mondta-elvárnám hogy sok időt töltsön itthon,de e mellett a pénzt meg szeretem költeni.Mindíg ezt mondja,pedig szerintem kevés ilyen nő van,aki ennyit költ magára (szinte semmit).egyet bevallok-de ezt már neki is elmondtam már vagy 100-szor-a gyerekeknek mindent meg fogok adni.

Elég fura tényleg ez a kocsiügy nálatok.volt ilyen időszak igaz nálunk is,de mostanában mindíg nálam van az autó-reggel elviszem munkába,du. hozom Apát.

Na,most mennem kell.
többiek merre jártok?

sziasztok
cleo
cleo27
 
 


Sziasztok!

Helló Évi és Cleo! Nálunk a nyár 8) mindig nyüzsgő, így nagyon gyorsan telik, és kevesebb időm jut a gép előtt ülni. De holnap ígérem szánok ide is egy kis időt, és leírom, mi újság velünk.

Miriama
miriama
 
 


Sziasztok!

Miriama! De jó, hogy "előkerültél"! Igazad van egyébként, nyáron ezer jobb program lehet, mint a neten lógni! Ha ráérsz, azért kíváncsian várom(juk) a híreket rólad! :D

Cleo! Örülök, hogy gyógyultok! És apa is kivette a részét az orvoshoz járásból! Ez igen!
A "nem beszélgetek, nem mondom el a gondjaimat, csak ha nekem van hozzá kedvem" szindróma úgy látom jellemző férfitulajdonság. Így vannak programozva. Ez nálunk is mindig így volt, és így is van.

Azért írom, hogy így is van, mert őurasága úgy döntött, hogy mostantól kedves lesz, és ne haragudjak rá, és szeretne beszélni velem. Mindezt egy iszonyatos veszekedés után, ami szombat este volt. A gyerek előtt.. :cry: nem kellett volna! Nagyon bánom már, sajnálom a kicsit. Többet ilyen nem lesz! De annyira felidegesített, nem tudtam türtőztetni magam. Onnan indult az egész, hogy szombaton reggel 6kor elmentem usziba a barátnőimmel (most mentem először, eddig nem nagyon járkáltam el), amibe ő belekötött, hogy szombat hajnal 6kor uszi, ja, ki kit néz akkor hülyének. Na, ennyi elég volt. Én hónapokon keresztül azt sem tudtam merre jár, kivel van, mit csinál, ő meg számonkér. Úgyhogy innentől szó szót követett, és végül fél tízkor fogtam a gyereket, és átmentünk a szüleimhez aludni. Még az esküvői képet is leszedte a falról, összetörte az üveget, összetépte a képet, és mondta, hogy erre is minek volt szükség... :evil:
Erre másnap egész nap nem voltunk otthon (strandoltunk egy jót), és estére kitett egy másik képet, és írta mellé, hogy ne haragudjak, ő nem akar bántani. Éjjel küldött sms-t (éjszakás volt), hogy én nem érdemlem meg,hogy bántsanak, ő minden bűnéért meg fog lakolni. Nem válaszoltam. Reggelre megírta, hogy bármennyire is hihetetlen a számomra, ő várta, hogy válaszoljak. :shock: Azt elhiszem. 2-3 hónapja írtam még neki levelet (papírra,ahogy régen volt szokás), és semmit nem reagált rá, amikor rákérdeztem pár hét múlva, azt mondta, hogy kidobta. :!: :?: Akkor miről beszél most? Nekem egyből a nyakába kellene ugranom azok után ahogy bánt velem?!
Szerintem megijedt, mert szombaton rájöhetett, mennyire tájékozott vagyok a válás témában, és mondtam is neki, hogy mindazt, amit mondtam, vegye komolyan, mert nem a levegőbe beszélek.
Lányok! Én már olyan jól elképzeltem nélküle! Tudom, hogy találnék jobbat, rendesebbet, aki jobban bánna velem, velünk. Miért csak most akar visszakozni? Amikor már késő. Már nem érzek iránta szeretetet. 2-3 hónapja én lettem volna a legboldogabb, ha ilyeneket mond nekem, most meg egyszerűen lepereg rólam. Magam sem akarom elhinni! Mindenesetre erre már nem számítottam. És akármilyen elképzelhetetlen, nem vagyok boldog ettől a helyzettől. Pedig annak kéne lennem. De szombaton olyanokat mondott nekem, hogy elpereli tőlem a gyereket, mert tőlem semmi jót nem tanul, csak rosszat. :evil: :?: :!: Ez szörnyű volt! Tudom, hogy nem lenne esélye, de csak szarul esett, hogy ilyeneket mondott rólam.

Szóval itt tartunk. Az sms és kitett kép óta nem találkoztunk, majd talán holnap este, mert ma még megy éjszakára, és addigra nem fogunk hazaérni. Megyünk a kicsivel ovinézőbe ismerkedni az óvónénivel, meg fodrászhoz. Pénteken már voltunk az oviban (akkor a másik óvónő volt), és tetszett a drágámnak, alig akart kijönni, pedig már minden gyerek hazament. Talán nem lesz gond szeptemberben az ovival. :)

üdv mindenkinek
sziasztok: Évi
Vendég
 


sziasztok.

szia Miriama.én is örülök,hogy nem vesztél el. :)
Majd jössz akkor mesélni..

Évi.hu-ha jó sok minden történt veletek ezalatt a pár nap alatt.

ja.először még más.tök jó,hogy ti is most kezditek az ovit-majd dumcsizunk erről is.ugye Zsolti is most kezdi szeptemberben (bár ő nem volt bölcsis).én is nagyon kivi vagyok,hogy tetszik-e majd neki.

Megmondjam az igazságot.én már nem tudok kiigazodni a férjed viselkedésén-egyszerűen nem értem.mit akar valójában?
El is hiszem,hogy így viselkedsz és hogy nem vagy boldog tőle-attól a helyzettől ami most van.hiszen kinek jó ez? Egyet viszont megprobálhatsz-most beszélj vele-vagyis inkább ő vallja is be,hogy mit csinált/vagy mi is volt közöttük.Az is tuti,hogy ha még1* közelengeded magadhoz,akkor ki fogja használni-persze ha bizonyítani akarna-akkor hajrá ,van ideje

na,kis szünet- jö tt a lányom gépelni


szió,
cleou6m
cleo27
 
 


Sziasztok!

Évi, hát nem semmi ami veletek történik. Szerintem ő csak most jött rá, hogy ezzel a fajta viselkedéssel VALÓBAN elveszít Téged. Nekem azért tetszett az a cikk, amit a múltkor mutattam, mert leírta, hogy egy házasság csak akkor működik, ha mindkét fél megkapja, amit vár tőle. „… kialakítanak majd egy olyan megegyezést, amelyik minden részvényesnek jó üzletet kínál.” (Persze amit a hűségről ír, azt nem tudnám elképzelni, de ez is két félen múlik, az ő megegyezésükön.)
Viszont nagyon furi, az én férjemnél is sokszor észreveszem, hogy nem ugyanolyannak érzékeljük a kapcsolatunkat, mintha nálatok is valami ilyesmi lenne? Lehet, hogy az ő részéről minden oké, az én részemről meg nem. És itt jön az, hogy ezt hogyan tudjuk megbeszélni, el tudom-e úgy mondani, hogy ő megértse, de kritizálás, panaszkodás nélkül nekem igen-igen nehezen megy, pedig muszáj, hogy ne legyen sértődés belőle. Meg ugye az is kérdés, hogy a férjek (pl. a tiéd) fejében mi van a házasságról? Mit gondol, ő mi-mindent tehet meg, te mit fogsz elnézni tőle, mire megy rá a kapcsolatotok, és mire nem? Ez a határ szerintem mindenkinél máshol van, és ő nem vette észre, hogy nálad túllépte a határt. Úgy érzem a pasik azt hiszik, ha egy nő gyereket szült nekik, akkor az a nő már mindent elnéz nekik, mert kinek is kellene egy nő gyerekkel (nálunk volt régebben egy ilyen beszólás). Ki tartaná el őket… Csak aztán meglepődnek, mert ez itt a XXI. század, és még ha küzdelmes is, sok nő választja a válást a rossz együttélés helyett, és sokan találnak új társat.
Nálam nem volt tudatos taktika ez a cikk, meg a film, csak valahogy éreztem, hogy gond van, és ugye jobban „megtaláltak” az ilyen témájú dolgok… Most csupa jó dolgok történtek velünk, sok közös programunk van, és az életünk főbb kérdéseiben egyetértünk. Sajna nyaralni még nem voltunk, majd augusztusban megyünk. Az anyósomnál töltöttünk egy hetet a hónap elején, inkább dolgozós hét volt, nem pihenős. De ez egy külön történet. Ott kikerül az irányítás a kezünkből és egy ideig az ottani elvárások szerint élünk, amit egyre nehezebben viselünk, úgyhogy fellélegzés, ha hazajövünk.

Cleo, hajrá az építkezéshez! A közös célok minket is összehoznak, csak sikerüljön meggyőznöm, hogy az én célom az ő célja is. Nálunk egy kisebb felújítás (festés, burkolás) lesz, örülök, hogy rászántuk magunkat, mert legalább olyan érzésem van, hogy haladunk, teszünk valamit közösen magunkért.
Most megyek aludni, jó éjt!
Miriama
miriama
 
 


Újra keresünk babát és mamát reklámfilm forgatáshoz!

2005 június-júliusban született helyes kisbabát keresünk, aki anyukájával együtt szívesen szerepelne reklámfilmben. A forgatás augusztus 3-4. hetében 2 napot vesz igénybe!

Kérem, hogy akit érdekel a lehetőség, mihamarabb keressen meg az alábbi elérhetőségek egyikén, de legkésőbb augusztus 4-ig!

Köszönöm!!!!

Nikoletti Petra

Strawberry Films
www.strawberryfilms.hu
p.nikoletti@strawberryfilms.hu
Tel: 200 4040
Mobil: 0630 942 7758
nipe
 
 


Sziasztok Hölgyeim!
véletlenül regisztráltam magam... :?
ceddig csak olvasgattam és csak annyit szeretnék mondani, hogy nem ártott meg, hogy olvastam, mivel legalább ha probléma adódik tudni fogom hogyan oldjam meg :lol:
Sajnálom, h egyes Úr társaim gonoszkodnak veletek :S
Ha tolakodom eme hozzászólással elnézéseteket, tudom, h nőknek lett kitalálva ez a fórum... ha viszont valamiben tudok valakinek segíteni hát szívesen :D
Vendég
 


sziasztok kedves Hölgyek!
eddig szó nélkül olvasgattam, azonban eddig bírtam, hogy beköszönjek nektek:)
ha ez a fórum kifejezetten hölgyeknek szól, akkor elnézést hogy tolakodom, ha azonban jót tehet a beszélgetésnek egy férfi véleménye is akkor ne habozzunk, beszélgessünk ! :D
pusz mindenkinek
Vendég
 


Kedves Uram!

Szerintem nincsenek véletlenek :wink: Valami szándék csak lehetett mögötte...
Jól jöhet nekünk egy férfi, mert legalább elmondja, hogy hogyan is néz ki mindez a másik szeméből!
Igaz arról nem írtál, hogy házas vagy-e?
Mi a véleményed az eddig olvasottakról, nálatok előfordul-e hogy egyikőtök elégedett a kapcsolattal, míg a másik nem? Meg tudjátok-e beszélni?
Hogyan reagálsz a panaszokra?


Csajok most TI hova tűntetek? :?:
miriama
 
 


Hello!

Marima: valóban nem véletlen, h betévedtem...
párom szörfözik más topikokban és bele-bele olvasgattam különféle témájú topikokba, melyek között fellelni igen tanulságos dolgokat is...

A véleményem erről nehéz összeszedni... Talán kitérhetnék arra, hogy igen megható és szörnyű történeteket olvasgattam más topikokban is. Úgy gondolom ez az egész megbeszélősdi jó ötlet azoknak is akiknek gondjai vannak és azoknak is akiknek épp nincs, de szeretnék elkerülni őket. Mert ugye megoldhatatlan problémák nincsenek...
Rengeteget hallottam a tipikus problémáról: "férj meccsnézés, számítógép sörözés; asszony főz mos takarít gyereket nevel..."
A probléma megoldására egy mondat: ma 2006-ot írunk... (tudom rengeteg kérdőjelet fog okozni, de ígérem kifejtem később kérésre)
A kérdésed 2. felére a válaszom: előfordult igen. A legjobb megoldás a megbeszélés, de ezután tettekre is szükség van, mert "beszélni fekve is lehet". Kérdés, hogy ezután a megtalálod e az aranyközéputat... hogy egyik félnek se kelljen nagy "áldozatot" hozni.

huhh kicsit általánosra sikeredett :) legközelebb remélem jobb lesz
most csicsika
Vendég
 

Vissza: Házasság, család

Jegyzetfüzet:

 

X
EZT MÁR OLVASTAD?