Kiemelt témák

Akár az abortusz-topicba is írhatnék, de mégis külön topicot indítok inkább, mert kicsit összetettebb a problémám.
Ma tudtam meg, hogy terhes vagyok. Vettem egy tesztet. 23 éves vagyok, van egy 27 hónapos kisfiam, meg egy nyolc hónapos kislányom.
Egyáltalán nem tudok örülni a hírnek, a legkevésbé sem. Fogamzásgátlót szedtem. Éjjel-nappal kétóránként szoptatok a mai napig is. Semmilyen segítségem nincs. A férjemre számíthatok a legkevésbé, munka után irány a kocsma.. amúgy szeret minket, a gyerekeket is, de semmiben nem segít. Teljesen ki vagyok merülve, fizikailag is, idegileg is. Már a két kicsivel is nagyon nehezen boldogulok. Két és fél éve egyetlen éjszakát sem aludtam végig,, nyolc hónapja nem aludtam két óránál többet egyhuzamban. Ennél többet nem bírok.
Ugyanakkor szerintem az abortusz gyilkosság. Mindig úgy gondoltam, sohasem lennék rá képes. Örök életemben furdalna a lelkiismeret.. De egyszerûen ennél többet nem bírok!!!!!! Jaj Istenem, mit csináljak???? A férjemnek meg sem merem mondani a dolgot.

Elõre tudom a reagálásokat, amiket írni fogtok. Minek szül az ilyen gyerekeket. Idemásoljátok majd magzati jogvédõ szervezetek oldalainak címét. Meg olyan oldalakét, ahol meggyilkolt magzatok láthatók. Köszönöm, láttam õket…
Mégis úgy érzem, ezt már nem bírom, ezt a gyereket nem vállalhatom. De ugyanakkor mégse tudom megtenni… nem tudom, mit tegyek. Ha valaki érdemben tud segíteni, azt megköszönném. Prédikációktól kíméljetek meg..

Ha mégis úgy döntenél, hogy elveteted, szerintem az is teljesen érthetõ. De ha ezt nem, esetleg a nyílt örökbeadás nem jöhet szóba? Ez persze nehezebb ügy, mert a terhesség se piskóta, és nyilván a párodnak is meglesz a maga véleménye a dologról.

Biztos nincs semmiféle segítség? Szomszédasszonnyal kalákában vigyázni egymás gyerekeire, a nagyobbat fél napra legalább bölcsibe adni, magányos öreg nénit találni, aki szivesen vigyáz, pároddal beszélni, hogy legyen többet otthon... Most hirtelen több lehetõség nem jut eszembe.

Bár én se tartom - szigorúan a magam számára - érzelmileg elfogadhatónak az abortuszt, a Te eseted más. A leveledbõl én úgy érzem, végképp ki vagy merülve, nem hiszed, hogy a párod örömmel fogadna egy újabb csemetét. Védekeztél, hiába. Ha nem tudjátok felvállalni, marad az ab., akár úgy, hogy utóbb pszichológus segítségét kéred, hogy feldolgozhasd a veletek történteket.

Huhh, jó zavaros. Azért hátha sikerül vmi használhatót kibogarászni belõle. Sajnos ez messze van az érdemi segítségtõl.

Borcsa

Ha olyan helyzetbe kerülök, amit nem szívesen csinálnék meg, de tudom, hogy ezzel ártanék másnak, akkor mindig próbálok valami kompromisszumot kitalálni, hogy elviselhetõ legyen számomra, más számára és a lelkiismeretem számára is a dolog.
Azt hiszem a te helyedben megpróbálnám mégis kihordani a babát és örökbeadni egy rendes családnak.

Ebben tudnának neked segíteni:
Gólyahír Egyesület: 06-80-203-923 (ingyenesen hívható)
Alfa-hang: 06-30.954-1011

Menta

Én is elgondolkodtam, mit tennék... Szerintem most egy sokk ért, természetes, hogy ilyen állapotban vagy, az ember csontfáradtan nem igazán tudja optimistán szemlélni a jövõt egy ilyen helyzetben. Szerintem is a bölcsi lenne a megoldás, vagy valahonnan segítséget szerezni. Persze ez csak a dolgok egyik oldala, a másik, hogy pl. anyagilag belefér-e a 3. baba. Szerintem egy JÓ pszichológus mindenképp segítene a döntésben.
Az abortusz nekem se fér bele, ebben a helyzetben tényleg az örökbeadás tûnik a legjobb (és legnehezebb) megoldásnak. Bár mire letelik a 9 hónap, már talán túl is lennél a nehezén, hiszen addigra akár a kislány is mehet bölcsibe, és Neked csak a babával kell foglalkozni napközben, és így azért egy kicsit ki tudnád magad pihenni.
Na ez elég zavaros... Bocs. Remélem sikerül olyan döntést hoznod, ami mindenkinek jó, Neked, és a gyerekeknek is.
Zulu
Zulu

Kedves Nevtelen,

ne gondolj mindjart a legrosszabbra, adj idot magadnak.

Emlekezz csak vissza, milyen orom volt a masik kettovel terhesnek lenni, szules utan magadhozolelni a pucer kis testuket es arra, hogy mennyire szereted oket.Ezt a harmadikat pont ugyanannyira fogod szeretni,bar most sokkolo a gondolat, hogy egy rikoltozo csomag lesz a hazban ujra.(En is fraszt kaptam volna a helyedben.)De valamiert ez a gyerek jott es jonni akar hozzatok.Az abortusz szerintem is szimpla, kegyetlen es elore megfontolt gyilkossag,raadasul megcsak nem is az ellenseget olik meg, hanem a SAJAT GYEREKUKET,szerintem borzaszto.

A helyedben en gyorsan bedugnam a ket gyereket fel napra bolcsibe, aztan pihennek par honapot, amig a baba megszuletik.Utana meg mar hatha maskepp latnam a vilagot.Csodakat muvel, ha tud az ember aludni, te pedig nagyon ki vagy most merulve.Az ejszakai szopit is rovid uton felfuggesztenem.Az en lanyom 10 honapos volt, amikor azt mondtam,hogy na most akkor ezt hagyjuk abba-marmint az allando 2-3 orankenti szopizast ejjelente-, mert vagy szopik a gyerek ejjel is, vagy engem visznek a dilihazba.Nem vittek.:-)))))

Hany hetes terhes vagy most?

szia

bb

Az örökbeadást semmiképpen. Hogy adhatnám másnak azt a kicsit aki 9 hónapig a testemben növekedett?! Nem tudnék megválni tõle. Ugyanakkor olyan reménytelennek tûnik az egész.. Annyira ki vagyok már purcanva.. nem tudom elképzelni, hogy boldogulnék egyedül egy újszülöttel, egy nemegészen másfél évessel meg egy háromévessel...
A párom biztos vagyok benne, hogy nem akarná. Így is türelmetlen, alig várja, hogy megnõjenek kicsit a gyerekek, hogy 'visszakaphasson'. Egyébként reménytelen eset ilyen szempontból, a második baba megszületése elõtt is megesküdött, hogy többet lesz itthon, mindenben segít, stb.. Na, persze semmi se változott. Mindent teljesen egyedül csinálok.. éjjel-nappal ügyeletben vagyok, teljesen egyedül látom el õket.
nem tudom, mit tegyek. Anyagilag el tudunk tartani egy harmadik gyereket is, most fogunk családi házba költözni, hely is lenne neki. De az autóba például nem férnénk be, és nincs pénzünk lecserélni.. mondjuk ez a legkevésbé lényeges szempont talán. És én annyira szeretnék már egy icipicit pihenni... Csak legalább 6 órát aludni egyhuzamban egy éjszaka..
Még nem tudom mi lesz. Ha lesz bátorságom, beavatom a páromat is..

Nem tudom, hány hetes terhes vagyok. Ma vettem tesztet. Egyáltalán nem jött meg a menstruációm a második szülés óta, így nem tudok mihez viszonyítani. Mivel most kezdtem rosszul lenni úgy két napja, szerintem kb 5-6 hetes, az elõzõ terhességeimbõl kiindulva.
Nem tudom bölcsibe adni õket. A nagyot még csak.csak, de a kicsi annyira anyás, hogy ha bárki más felveszi rajtam kívül, ordít. Jóformán rá se lehet nézni. Még az apját is csak mostanában kezdi elfogadni. 8 hónapos.. szerintem még a 3. baba megszületésekor is kicsi lenne a bölcsihez..

Ja, és mégegy dolog.. Félek is a terhességtõl nagyon, mert a második picivel komoly problémák voltak. Nagyon ritka komplikáció adódott, ami ráadásul semmilyen módszerrel ki nem mutatható a terhesség alatt, és a kicsi majdnem meghalt születése után. Két hétig volt az újszülött-intenzíven, vérátömlesztés, infúzió-hegyek, rettenetes volt. Nem hiszem, hogy ez megismétlõdne, de ha mégis??
Nem akarom ezt újra végigcsinálni. Azzal riogattak, hogy fogyatékos lesz az oxigénhiány miatt, állandó aggódás volt az életem, mindezt egy másfél éves kisfiú mellett, akinek ugyanúgy szüksége volt az anyukájára. Egyébként végül tökéletesen egészséges lett a kislány, testileg, szellemileg egyaránt. Nyolc hónapos, és már kapaszkodva lépeget, mondja, hogy Dada(a bátyját hívja így, aki saját magát nevezte el így).
Szóval nem könnyû ügy.

Kedves bb!

Hogy szoktattad le a kicsit az éjjeli szopiról? Sokat segítenél, ha elárulnád, köszönöm.

Szia Névtelen!

Semmi okosat nem tudok neked írni.
Tudom, hogy neked nem segít, de nagyon sokan együtt érzünk veled.
Tényleg nincs senki, akivel ezt bizalmasan megbeszélhetnéd?
Nincs nagymama, vagy barátnõ aki segíteni tudna akár a döntésben, akár a gyerekek körûl?

Nekem mindkét gyerkõc " becsúszott" ( nem szedhetek fogamzásgátlót, de te is sajnos beigazoltad, hogy az sem 100 %-os). Õ náluk még nem sokat kellett gondolkodni, de egy harmadiknál már én is kétségbe esnék.

Szóval szerintem ez most nem egy egyszerû helyzet, amit egyedûl megoldhatsz. Mindenképpen beszéld meg a férjeddel (én még hiszek a csodákban, hátha megváltozik a hozzáállása).
Fel a fejjel!

TÁgi

Sziasztok!

Kedves Névtelen! Hát, el is hiszem, hogy teljesen tanácstalan vagy.
Azért én is csak azt mondom, hogy várj még az abortusszal. (Mondjuk, csendben, halkan hozzáteszem, hogy ha megtennéd, azt is meg tudnám érteni.)
De hadd mondjak egy pár dolgot.
1. a férjed is ott volt, amikor ez a baba készült, nehogymár olyan akadálynak tekintse, aki miatt nem kapja meg a feleségét. Akarta a másik két gyereket? Mert ha igen, vállalja fel az ezzel kapcsolatos felelõsséget és hátrányokat is. Plussz vsz. elõbb visszakaphatna, ha ténylegesen aktivizálná magát, nem? Esetleg beszélhetne az apasággal kapcsolatos gondolatairól egy szakemberrel (pszichomókusra gondolok, ha hajlandó rá.)
2. Most már Magyarországon is mûködik egy családsegítõ szolgálat, amelyben önkéntesek tevékenykednek, és a mindennapi életben segítenek a családoknak (bevásárlás, picire vigyázás, stb, mindezt, ha jól tudom, ingyen). Esetleg, ha gondolod, megkeresem a telszámát neked, és lépj velük kapcsolatba.
3. Igazuk van a többieknek, tuti nagy segítség lenne, ha a legnagyobb gyerkõc bölcsibe kerülhetne.
4. 8 hónaposan élik át általában a gyerekek az elsõ szeparációs félelmet, lehet, hogy emiatt ennyire elképesztõen anyás a kislányod (az enyém már akkor is sikítva bõgött, ha hátat fordítottam neki). Ez elvileg 1-2 hónap alatt elmúlik, utána már bátran nyit a világ felé. Esetleg akkor már majd megpróbálkozhatsz egy bölcsivel, lehet, hogy tetszene majd neki. Ha meg nem, legalább megpróbáltad.
5. Éjszakai szopiról szerintem is szoktasd le. Ha sikerül, vsz. egyúttal az éjszakai alvás gondjaitok is megoldódnak. (Tudom, sok az ellenjavallat, de nekünk tuti bejött a következõ könyv módszere: Aludj jól, gyermekem. Rá kell szánni egy hetet vagy kettõt, de aztán az elsõ 8 órás alvásom maga volt a Kánaán. Ha kell, és bpesti vagy, szívesen kölcsönadom.) Ha ki tudnád pihenni magad, biztos optimistább lennél.

Nem tudom, eddig hogy folytak le nálatok a felkészülések a babák születésére, de esetleg már abba megpróbálhatnád bevonni a párodat. Egy-két könyv, elkísérés az orvoshoz, menjen be veled az UH-ra, esetleg a szülésre is. Néha egy-egy órára hagyd magára a másik kettõvel, és menj el sétálni, moziba, stb. Így te is fel tudsz töltõdni, és õ is megismeri a magyarok istenét. Lehet, hogy rájönne, milyen jól jönne neked néha egy kis segítség.
Én még azt szoktam csinálni, hogy ha apa fürdik, beviszem mellé a pucér kiscsajszit. Ilyenkor már nem tud nemet mondani, és irtózatos vizicsaták alakulnak ki, addig én meg szusszanok egyet. Apa meg utána áradozik a lányáról, és sokkal szívesebben segít, mint máskor.(Mondjuk õ amúgy is elég sokat van vele, õ vigyáz rá, amíg én dolgozom.)

Ja, és menj el mielõbb dokihoz, hogy megtudd, hol is tartotok pontosan. Ez a legfontosabb.

Puszi, sok erõt, kitartást, és írj, hátha lesz olyan ötletünk, ami hasznos neked:

Dia

Kedves Dia!

- Az elsõ gyereket akartuk, a párom is, a második ugyanígy a véletlen mûve volt, de elfogadtuk, és örültünk neki. Mindkét terhességem során elkísért a párom minden vizsgálatra, minden UH-ra, a szüléseknél is ott volt. Tehát a felkészüléssel nem volt gond.. A gond ott van, hogy bármennyire szereti a gyerekeit, az alkoholizmus erõsebb..
- Nem tudom rábízni pár órára õket, maximum a nagyobbikat, mert egyszerûen nem bír velük. Türelmetlen, idegesíti a hiszti.
- A könyvet ismerem, meg is van, köszönöm. A nagyobbiknál kipróbáltuk, de csak ideiglenesen vált be, aztán kezdõdött elõlrõl minden. Annyira fáradt vagyok, hogy nem bírnék ki egy-két hét órákig tartó üvöltést éjjelente..
- A kislányomnál ez nem a nyolc hónaposok szorongása, így született. Újszülöttkora óta így viselkedik.
- A férjem és a pszichológus... körberöhögné.

Azért mindenkinek köszönöm a tanácsokat. Még mindig nem döntöttem. A szívem mélyén már elképzeltem a legújabb manócskát, meg neveken gondolkodtam egész nap, de érzem, hogy nincs erõm hozzá... majd csak lesz valami..

Lányok!
Ennyire nem lehettek naívak!
Ha azt még beveszitek, hogy valaki egy 8 hónapos gyereket 2 óránként szoptat, az csak megmosolyogtató, de ha figyelmesebben olvassátok a "vallomást", némi ellentmondásra bukkanhattok. Elõször azt írja, hogy fogamzásgátlót szed, majd két levéllel késõbb, hogy nem tudja, hány hetes, mert a szülés óta nem jött meg neki. Ugye azzal nem árulok el újdonságot, ha azt mondom, hogy 21 nap szedés után 1-2 nappal szokott megjönni, és a 28. után kell folytatni, ill. ha bármilyen okból az ember a ciklus közben a szedést abbahagyja, utána megjön. Ez a vérzés nem ugyanaz, mint a menstr.,vagyis akinek amúgy nincs rendszeres vérzése, ha fogamzásgátlót szed, akkor lesz.
Magyarán ez a terhesség nem az orvosi csoda kategóriába tartozik, csak a levélíró nem merte felvállalni, hogy akarata ellenére esett teherbe, pedig ez sokakkal elõfordul, ettõl még nem lesz valaki rossz ember, és nem kevésbé jogos a dilema a baba sorsát illetõen.

Kedves Névtelen! Meg fogsz döbbenni, de bizony van olyan, hogy egy nyolc hónapos két óránként szopizik. Nekem három is volt belõle. És bizony, ilyen sûrû szopik mellett sokaknak nem jön meg. Eddigi csúcsom 20 hónap a szülés után. De annak ellenére, hogy nem jön meg, létrejöhet peteérés. A szoptatás fogamzásgátló hatása korlátozott, már egy pár órával hosszabb kihagyás is gond lehet. Ezért sokan szednek mellette valamit, ill. más módon védekeznek. Szóval, mielõtt belegázolnál valaki lelkébe, és orvosi csodát emlegetnél: Tanulni, tanulni, tanulni.
Üdv,
Liesel

Drága névtelen!
Nekem szülés után 19 hónapra jött meg!És végig szedtem tablettát! Ja és a fiam még egy évesen is gyakran szopott két óránként!
Már jelentkeztem a rekordok könyvébe!!!
Kanga

Kedves Nevtelen!
Hallottal mar szoptatas alatt szedheto fogamzasgatlokrol??
Itt valaki segitseget kert, biztosan orult a soraidnak! Pont erre van szuksege. Szep lelked van.
Eva

Kedves Névtelen!

A COntinuin nevezetû fogamzásgátló tabletta a szoptatás alatt szedhetõ, nem túl magas hatásfokú, viszont folyamatosan kell szedni minden nap, szünet nélkül.

Rea

Névtelennek üzenem, hogy mielõtt kedveseket írogatna, ugyan gondolkozzon már kicsit. Az én nyolc hónapos kislányom igenis két óránként szopizik, és Continuint szedtem, amit folyamatosan kell szedni, és igen, általában gyakori szoptatás mellett nagyon késõn tér vissza a menstruáció... Ha már segíteni se nem tudsz, se nem akarsz, legalább ne vonjuk már kétségbe mások problémáit..

"Kedves" Névtelen!

Már megelõztek a többiek, de pontosan ugyanazt akartam írni én is, hogy valószínûleg a negatív soraid a tudatlanságodnak köszönhetõek! Nem derült ki, hogy szültél-e gyereket, de ha igen, biztosan úgy gondolod, hogy Te tökéletes vagy, és veled ilyen soha nem fordulhatna elõ! Ha nem szültél, akkor meg hogyan mersz ilyeneket írni, ilyen cinikusan, ha valaki segítséget kér?

A Continuinról én utólag hallottam, hogy nem túl megbízható, tehát akár én is lehettem volna terhes, mialatt szedtem, és akkor valószínûleg ugyanilyen helyzetben lettem volna, mint a topicindító. Mi sem szeretnénk több gyereket, és fogalmam sincs, mit tennék, ha bejönne...

Ha a topicindító úgy dönt, hogy néhány hetes korában elveteti a magzatot, akkor sem ítélhetõ el érte, hiszen a saját életérõl is dönt!

"Kedves" Névtelen!

Már megelõztek a többiek, de pontosan ugyanazt akartam írni én is, hogy valószínûleg a negatív soraid a tudatlanságodnak köszönhetõek! Nem derült ki, hogy szültél-e gyereket, de ha igen, biztosan úgy gondolod, hogy Te tökéletes vagy, és veled ilyen soha nem fordulhatna elõ! Ha nem szültél, akkor meg hogyan mersz ilyeneket írni, ilyen cinikusan, ha valaki segítséget kér?

A Continuinról én utólag hallottam, hogy nem túl megbízható, tehát akár én is lehettem volna terhes, mialatt szedtem, és akkor valószínûleg ugyanilyen helyzetben lettem volna, mint a topicindító. Mi sem szeretnénk több gyereket, és fogalmam sincs, mit tennék, ha bejönne...

Ha a topicindító úgy dönt, hogy néhány hetes korában elveteti a magzatot, akkor sem ítélhetõ el érte, hiszen a saját életérõl is dönt!


Névtelen, Te pedig gondolkodj, mielõtt írsz!
Üdv
Pkriszta

A Névtelennek csak annyit, hogy nem csak tabletta mellett, de spirál mellett is lehet teherbe esni!
MI, akik a véleményünk után a nevünket is vállaljuk nem tudjuk megoldani, de beleérzünk a problémába.
Senkinek sem kívánunk hasonló helyzetet, még Neked sem. De hidd el, ha Te fordulnál hozzánk bármien problémával MI nem bánnánk veled így!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

TÁgi

Most is azt gondolom, hogy aki ennyire ki van borulva, és nem alszik két óránál többet egyhuzamban, annak elapad a teje. Ezt onnan tudom, hogy nekem is van babám, hiába kérdõjelezte meg bárki is, és más kismamák is mondják, ha nem pihennek, nincs tej.
Az utolsó soromban pedig ott áll feketén-fehéren, hogy -sokakkal ellentétben-nem ítélem el a levélírót, azért mert nem tudja, milyen döntést hozzon,ezért kár nekem támadni.

Az én elsõ gyerkõcöm sem aludt végig egy éjszakát sem két és fél éven át. Ha nem enni kért, akkor is nyüszögött/sírt egy sort óránként, nem tudtam pihenni mellette. Hulla fáradt vagyok (pedig a férjem rengeteget segít), mióta megszületett, még nem aludtam ki magam, de majd' másfél éves koráig szopott éjjel-nappal. Egy hónapos volt, amikor iszonyatos balhé állt a családunkban, a szüleim csaknem kitagadtak, majd beleõrültem, nem ettem, nem ittam, de a tejem úgy folyt, mintha öntenék. Amikor egy évesen beteg volt, napi 12-14 alkalommal is megszoptattam, mert a szervezetem valahogy tudta, mire van szüksége a kicsinek, pedig elõtte már a baba elkezdte elválasztani saját magát, de a vészhelyzet esetén újult erõvel indult be a tejtermelés. Tehát - szerény véleményem szerint - az idegességtõl és a fáradtságtól nem feltétlen apad el a tej.

És hasonló körülmények közt lehet, hogy te is be lennél sz*rva, még ha elvileg nem is ítéled el õt, a leveled nemigen segített a problémáját megoldani. Nem kellett volna csak azért bántanod, hogy megmutasd, milyen "ügyesen" tudsz a sorai közt olvasnod, ráadásul mellé is fogtál. Máskor tedd félre a rossz hangulatod és vedd elõ helyette az empátiád. Kívánom, sose kerülj az övéhez hasonló helyzetbe.

Jó éjt!

Kedves Névtelen!

Csatlakozom tejcsárdához. Bár az én lányom nem ilyen sokáig, de 9 és fél hónapos koráig éjszaka 1-2 óránként, nappal kb. 2-3 óránként cicizett. Ja, és még szilárd kaját sem fogadott el. Szóval, csak ezt evett, én olyan fáradt voltam, mint állat, mégsem ment el a tejem, sõt, 26 hónaposan hagyta abba a szopit.
A Contuniun meg télleg nem megbízható (szerintem tulképp felesleges is vele terhelni a szervezetet, akkor már jobb a zoknicska), de védelmet azért ad, csak úgy, ahogy õ gondolja, nem ahogy az illetõ nõ.

Kedves Segítségkérõ Névtelen!

Párod semmi hajlandóságot nem mutat az alkoholizálás feladására? A gyerekeiért, érted, magáért sem? Ha esetleg ultimátumot adnál neki, hogy vagy segítséget kér vagy ágyõ? AZ se jönne be? (Mert gondolom, ettõl függ, az egész, ha számíthatnál rá, gondolom, nem azon törnéd a fejed, hogy elvetesd vagy megtartsd. Lehet, hogy naív vagyok, de néha az ultimátumok sokat tudnak elérni, de csak ha télleg erõs vagy és eltökélt.) Névtelen Alkoholisták, stb.? Sosem mutatott hajlandóságot rá? Az okokról mit tudni? Munkahelyi gondok, vagy más? És te hogy érzed magad?

Puszi mindenkinek:

Dia

Kedves topicindito, elkeserdett, faradt es tanacstalan anyuka! En annyit kernek (tanacsolnek),hogy
NE VETESD EL A BABADAT!
Nem vagy egyedul azzal a velemennyel,hogy az abortusz gyilkossag.Barhogyan is szepitgetik...Az bizony az.
Kesobb nagyon megbannad,ha most azt a dontesd hoznad,es talan soha nem tudnad magadnak megbocsajtani.
En is abban latom a fo megoldast,hogy a ferjeddel "csinalj valamit".Muszaj,hogy segitsen neked,melled alljon,levegye a terheket a valladrol,hiszen a hazassag errol (is) szol.
Minden jot kivanok Neked! Hidd el, a hullamvolgyek utan jonnek a hullamhegyek.Es egy ido utan mindig kisut a Nap.

Kedves Nevtelen,(szept.6. 19.27),

nagyon szivesen leirom, hogy szokott le a lanyom az ejjeli szopirol.Iszonyu faradt voltam mar akkoriban, ket-harom orankent ejjel-nappal szopott a gyerek..Eleinte csak ritkitottam a szopik szamat ejjel,tehat lefekudtem a baba melle, de nem adtam neki oda a mellemet, helyette simogattam, becezgettem,de hajnalban egyszer meg hagytam szopizni.Ez volt kb egy hetig,aztan nem volt ejjeli szopi egyaltalan, csak egyutt aludtam vele mert igenyelte a testi kozelseget.Aludni meg igy se tudtam, mert allandoan rammaszott, forgolodott alvas kozben.((Nagy, alacsony agyon alszik negyhonapos koratol)Mondtam a ferjemnek, hogy jo volna, ha ejjel o fekudne be melle helyettem, aztan ugyis rajon majd a gyerek elobb utobb, hogy ejjel nincs cicko, csak apacici maximum:-)))Kb. ket hetig a ferjem aludt vele ejjel, igy vegre en is alhattam.Hogy az milyen csodas volt!!!Azutan mar fel sem ebredt ejjelente egyaltalan, hiszen ha nincs miert, akkor inkabb alszik.Azota vegigalussza az ejszakakat.Nem adtunk neki a cici helyett semmi "potlekot", innivalot, cumisuveget, mert ugy meg azt kovetelte volna ejjel.

A nappali szopizast 15 honaposan hagyta abba, magatol.
Ha valamit erthetetlenul irtam esetleg, kerdezz nyugodtan.

Szioka,

bb(remelem senki nem asszocial a nevemrol a tvso-ra....:-(()

Sziasztok!

Kedves Segítségkérõ Névtelen!

Tudom, nem kértél magasztos szavakat, és tudom, hogy annak hangzik, bárminek is szánom: Ne vetesd el ezt a babát!

Szavaidból úgy érzem, ez olyan lépés lenne, amit nagyon nehezen tudnál feldolgozni, ha egyáltalán fel tudnád, nehezebben, mint a gyakorlati feladatokkal megbírkózni.

8 hónapos lánykád szopi helyzete lehet, hogy magától fog rendezõdni, hiszen rengetegen számolnak be róla, hogy terhesség alatt csökken a tej, ill változik, és inkább az a gond, hogyan is õrizzük meg.

Kétségkívül legfontosabb dolog pároddal való dolgok rendezése. Ebbe nehéz itt nekünk tanácsot adni, hisz te látsz bele, te talán sejted, minek mi az oka. Az biztos, hogy beszélni kell vele, sokat, minden problémáról, a harmadik babától függetlenül is.

A másik kérdés a napközbeni segítség, kimozdulás kérdése. Nagymamák, tesók, barátnõk, szomszédok? Esetleg a környéken valami baba-mama klub? Rettenetesen nagy szükséged lenne rá, hogy akár csak néhány órára, de kiszabadulj a babáktól, már néhány óra is több napra-hétre való energiát tud adni.

A harmadik az éjjeli szopi. Sokaknak segít, ha a baba velük alszik az ágyban, így fel sem ébrednek, ha szopizni akar a kicsi. Én anno az x. ideig nem kelek fel módszert csináltam, este 11 -es zárással, reggel kb 1/2 4, majd 4 stb. azt mondtam, addig nem, akkor se ha sír. Kétségkívül nagy segítség lenne ebben a párod, hogy õ menjen a babához. De ha esetleg nagymamához elmenni, ill. õt befogni lehetne, az is nagy segítség lenne.

Végezetül valahogy meg kéne próbálni pozitívan gondolkodni, élvezni a meglevõ kettõ gyermeket, megtalálni az örömöket bennük, és a pocakban levõvel kapcsolatban is. Ehhez persze megint legjobban a pihenés, kikapcsolódás, és saját magad kényeztetése (egy-egy kedvedre való finom falat, egy vásárlás, egy délutáni régi kedvenc program). valahogy lazítani.

Ildi

Kedves Hozzászólók!

Köszönöm a bíztató szavakat, nagyon kedvesek vagytok! Én azt hiszem, szívem mélyén már eldöntöttem, hogy nekem ez a gyerek KELL. Nincs más út, õ is a gyerekem, ahogy a már megszületett kettõ. Csak még nem tudom, hogy adjam be a férjemnek, mert õ igen gyakran hangoztatja, hogy márpedig neki több gyerek nem kell, és reméli nem is lesz. Nem túl szép kilátások
Majd beszámolok a fejleményekrõl, de ABORTUSZ NEM LESZ!!

Névtelennek üzenem, hogy egyik gyerekem se aludt soha se éjjel, se nappal, de nem ment el a tejem. Ez valószínûleg alkati kérdés. Ha úgy tartja kedved, kételkedj, de hidd el, nem vagyok abban a hangulatban, hogy ide járjak hazudozni..

Nem állítom, hogy bárki is hazudna, de azt gondolom, hogy a teherbeesés felelõsségére felesleges mentségeket, "enyhítõ körülményeket" keresni. Terhes vagy és kész, ez a probléma(?), mindegy, hogy óvatlanságból vagy sem.

Félreértés ne essék, nem vagyok ab.-párti, most várjuk a 2. babát, de azért 3 pici gyerekkel egy alkoholista férj mellett nem egy boldogság az élet. És ha lelép a férj a hír hallatán, vagy elissza a kosztpézt?
Egyedül nevelni, eltartani 3 gyereket szinte lehetetlen. És ha sikerül is, hol az öröm benne?
A saját és a már meglévõ gyerekek élete szerintem elõbbrevaló egy "sejtcsoportosulásnál". Én elõbb biztosan rendbetenném az életet, a napjaimat, a férjemet, csak azután gonolnék folytatásra.
Szóval, bárhogy is döntesz, ne az befolyásoljon, hogy kiegyensúlyozott családi háttérrel rendelkezõ magzatvédõk mit sulykolnak itt a neten meg máshol is, hanem, hogy tényleg jó lesz- e mindenkinek, rendbe tudod- e rakni a dolgokat a hátralévõ 8 hónap alatt. Ehhez kívánok sok sikert és kitartást!

Kedves Nevtelen,

annyira vartam mar ezt a mondatot:nem lesz abortusz.Nagyon orulok, hogy igy dontottel, ez a helyes ut szerintem.Remelem valahogy rendezodik a dolog a ferjeddel.Nem lehetne valahogy szembesiteni ezzel az egesz alkohol-problemaval?Elmondani neki szepen, hogy nektek ez igy nagyon nem jo, szeretned ha legalabb kevesebbet inna, vagy probalja meg az ivast hazon kivul tartani?Talan jo erv lehetne, ha azt mondanad neki, hogy ha ezt a peldat latjak a gyerekek, akkor jo esellyel nyulnak majd ok is alkoholhoz.Persze tudom ez nagyon nehez ugy.Kivanom, hogy minden jol menjen, majd irjal, hogy mi tortent, kivancsi vagyok,es talan neked is jolesik beszelni rola.

udvozlettel,

bb

Sziasztok!

Azért nem úgy kell elképzelni ezt a az alkoholizmus-dolgot a férjemnél, hogy elissza a kosztpénzt, meg minden este részegen állít haza és szétveri a családot. Azért nem ennyire súlyos a helyzet, csak mindennap munka után be kell menni a haverokhoz a kocsmába 2-3 sörre, ami 2-3 órát is eltarthat...
De annyira nem súlyos, meg fogjuk oldani, hamarosan költözünk

Egy elismerten alkoholista pasinak soha nem szülnék egy gyereket se. Soha nem hagyják abba. Szörnyû, hogy a nap legértékesebb idejében, amikor a gyerekeivel játszhatna, õ kocsmázik. Ez máshol sem fog megváltozni, kocsma, haverok , sör mindenhol van. A gyereket továbbra is csak magadnak szülöd. Imádkozz,hogy ne legyen beteg, sérült a férjed alkoholizmusától, sajnos láttam sok ilyen gyereket a munkám során.
Ha a harmadik után nem akarsz többet, köttesd el magad.
Isten adjon erõt az alkojoliznus elviseléséhez, a három gyermekedhez, és fõleg ahhoz, hogy türelmes légy.
timi

Kedves NÉvtelen (topiknyitó)
Nagyon örülök ennek a mondatnak, és sok sikert kívánok életetek rendezéséhez!

Kedves szept 09, 15h03 -as névtelen:
bár ez a másik (ab) topikba való, de érdekelne, meddig tekintesz egy életet "sejtcsoportosulás"-nak. Szereztem egy klassz könyvet, tele igen korai fotókkal (inkább nem gondoltam bele, miképp csinálhatták a fotókat), nagyon hamar nem az egy embrió. Még szinte épp csak hogy csinálsz egy pozitív tesztet. Szuper könyv amúgy, sajna spanyolul van és én úgy egy kukkot sem tudok, de nagyon szép fotók vannak benne.

Ildi

Helló!

Elolvastam a topikot, de mivel okosat nem tudtam irni, ezért inkább csak hallgattam és drukkoltam, hogy döntés szülessen. Másik választást is megértettem volna, de nagyon sajnáltam volna Névtelent, hiszen irta hogy vélekedik errõl. Gratulálok hogy megtartod a kicsit!!!

Pildi!

Igen nagyon korán megszünik sejtecskének lenni és embrio lesz belõle. Van egy oldal, amin szintén képekell illusztrálják a babát. Már az 5. héten 2 mm és elkezd kifejlõdni a gerince, anya, izmai és csontjai és megjelenik a kezdetleges SZÍVE A 6. héten meg már az a kicsi sziv megkezdi a vér keringetését!!! (ez utóbbi a névtelennek szól)
Ezek a képek az anyaméhen belül készültek élõ magzatokról akiknek nem lett semmi bajuk. Nem lehet, hogy az a spanyol nyelvü könyv is hasonlóan élõ magzatokról készült képeket tartalmaz???
Belinkelném ide, de nem akar bejönni az oldal...
Mindegy azért megteszem, hogy lássa a sejtcsoportosulást a 2. számu névtelen 5-6 hetesen
[url=http://mama-baba.freeweb.hu/ikrek.html" TARGET="_top]http://mama-baba.freeweb.hu/ikrek.html[/url]

Itt olalt a hétrõl-hétre linkre kattintva elöjön amire gondolok, ha elõjön!!!

puszi
sasha

Azért azt ne mondjátok, hogy egy néhány hónapos vagy éves gyerekkel egyenrangú egy néhány hetes embrió. ez pusztán demagógia. Olyan jól hangzik, hogy el is hiszitek magatoknak. Ugye egy vetélést nem ugyanakkora tragédiának élnétek meg, mint egy már meglévõ gyermek halálát?
A magzat nyilván egy élet kezdete, de csak azért, mert sokszoros nagyításban már láthatóak a szervei, még nem lehet egyenrangúnak kezelni a meglévõ családtagokkal.

Koszond meg az anyukadnak, hogy embernek nezett annakidejen, es nem a kukaban vegezted.Bocs, ha durva voltam,de ez nagyon kikivankozott belolem.Pont.

A veteles es egy 'meglevo' gyermek halala kozott az egyetlen kulonbseg a kotodes, ami az ido soran kialakul, semmi mas. Ugyanugy elet egyik is, masik is!
Ettol fuggetlenul nem vagyok demagog abortusz ellenzo, inkabb csendesen elet partinak neveznem magam. De azt is meg tudom erteni, ha bizonyos esetekben az abortusz mellett teszi le valaki a voksat!
Kedves nevtelen, nagyon orulok, hogy ilyen nehezsegek kozott is ennyire ragaszkodsz gyermekedhez! Sok sikert, es boldogsagot kivanok!

Zsuzsi

bb!

demagóg vagy!

Kedves Névtelen,
te meg egy seggfej. És ezzel szerintem itt és most
mindenki egyetért.

Es akkor most nevtelen,ha nem haragszol TAVOZZ!!,mert szerintem senki nem kivancsi mar rad!!
Kriszta anya
Vagy tovabb akarsz itt nevtelenul veszekedni,tudod,hogy a Babanetten ezt nem szeretjuk?

Kedves Elsõ Névtelen!
Nem lehetne a pároddal legalább azt megbeszélni, hogy ne munka után, hanem mondjuk este 9-kor, miután a kicsik lefürödtek induljon a söreiért? Elõtte meg segítsen be az esti készülõdésbe. Vagy csak minden másnap menjen?
Én nem bíznék a költözés megváltó erejében, de talán külsõ segítséget adhat a változáshoz.
Az új helyen mindenképpen próbálj megismerkedni más mamákkal, gyerekekkel! Legalább idõrõl idõre összejárni.
Sok-sok kitartást a továbbiakhoz!
Borcsa
(Ui: ha a picur megszületése utánra én javasolnám a talán mirena nevû hormonos spirált. A statisztikák szerint majdnem az elkötéssel egyenértékû védelmet nyújt, csak visszafordítható.)

Ont ezt nem szerettem volna, hogy ilyen egymásnak-esés legyen ebbõl a topicból. Na mindegy. Névtelen véleményét is tartsuk tiszteletben, meg azokét is, akik nem értenek egyet vele. Jogunk van azt gondolni, amit akarunk. És ezennel, ha lehet, lezárnám ezt a vitát.

Kedves topic indító!

Sajnálom ami veled történik, tanácsot adni nem tudok igazán, de veled érzek. A névtelen barmokkal, akik nem merik vállalni magukat meg ne törődj, nem is kell rájuk reagálni, majd megunják.
A pároddal kapcsolatban: nem akarlak elkeseríteni, de valószínűleg alkoholista. Ugyanis az orvosok szerint nem akkor alkoholista valaki, ha már részeg, annyit ivott, hanem ha minden nap egy bizonyos mennyiséget meg kell innia ahhoz, hogy rendben érezze magát. Próbálj meg vele elmenni egy orvoshoz, ha beleegyezik. Ők tudnának segíteni. S ha ez megoldódna, talán több időt tudna veletek tölteni.
Addig egyet értek a többiekkel, akik azt írják, hogy próbálj meg más anyukákkal vagy barátnővel vigyázni kölcsönösen a gyerekekre. Így lenne időd kicsit magadra, alvásra is.
Nagyon szorítok neked, hogy rendbe jöjjenek a dolgok!!! Kitartás!!!
Puszi: Zita

Kriszta anya, xy!

Ki a francnak képzelitek magatokat?????

nekem úgy tûnik, hogy aki seggfejezett, az is névtelen
csak nem õ is ...?
Kriszta anya! Tul.képp mit is nem szerettek itt a babaneten?
csak nem a tiétektõl eltérõ véleményt?
vagy az teljesen abszurd, hogy bizonyos szituációban valakinek más legyen a véleménye?
hogy valaki egy adott élethelyzetben azt gondolja, hogy mindenkinek jobb lenne a másik utat választani?
nem minden fekete vagy fehér.
nem kell kioktatni és elküldeni azt, aki nem neked(nektek) tetszõen vélekedik valamirõl!

Szia Topikindító!
Bár a döntést már szerencsére meghoztad én amolyan sormintaként leírom, mit gondolok.
1. A Te életed és a Te döntésed. Csak magadnak (a lelkiismeretednek) tartozol elszámolással.
2. Kívülrõl nem lehet megítélni, mi a jó és mi a rossz.
3. Nagyon sok elgondolkoztató kérdés felmerült itt. (Pl. a férjeddel kapcsolatban . Gondolod, hogy bírod ezt még 30-40-... évig?)
4. Szerintem a legfontosabb, hogy Te tudd, mit miért teszel. Bár holtfáradtan józanul gondolkodni lehet a legnehezebb. Minden jót!

Sa!
Nem ertem miert beszelsz tobbes szamban,ez az en velemenyem volt amit leirtam.
Persze,mindenki elmondja a velemenyet,ezert forum,es nem minden fekete es feher,DE! ha valaki bajban van,azon ne rosszindulattal probaljunk "segiteni".
Kulturaltan probaljunk viselkedni,vagy ha nem megy,ne latogassuk a Babanettet,foleg ne nevtelenul.
udv
Kriszta anya

Kedves Sa!

Én úgy vettem észre az alatt a 7 hónap alatt mióta ide járok rendszeresen minden nap, hogy itt mindenki elmondja a véleményét és olyan nincs, hogy bármelyik is egyezne! Ez van, hiszen az emberek nem egyformák, DE!!! A konfliktusok és a nem Babanetre illõ dolgok mindig a névtelenségbõl erednek! A névtelen "jóakarókat" itt nem nagyon szeretik. Irnak bántó leveleket, de a nevüket (akár igazi, akár nem) ami alapján be lehet õket azonositani az már nem meri odabiggyeszteni egyik sem. Ez van. Azt is észrevettem, hogy ha nick-el rendelkezõk vitáznak az általában sokkal gyorsabban és problémamentesebben zajlik le ki tudja miért. A névtelenséget itten nem komálják
(és még mielõtt belémkötnél, az elején irtam,hogy igy vettem észre, de ezt most te is láthatod)

puszi
sasha
37

Kriszta anya!

"Es akkor most nevtelen,ha nem haragszol TAVOZZ!!,mert szerintem senki nem kivancsi mar rad!! "

Kicsit késõbb:
"Nem ertem miert beszelsz tobbes szamban,ez az en velemenyem volt amit leirtam. "

Mindkettõt te írtad. Most akkor ki nem tud magyarul?

"Vagy tovabb akarsz itt nevtelenul veszekedni,tudod,hogy a Babanetten ezt nem szeretjuk? "

Bocs, ez lemaradt, ezt is te írtad. Többes szám/elsõ személy