#baba#anya

Kőbaltás kismama - Tényleg megvéd a magzatvédő vitamin?

Minden anyuka a legjobbat szeretné a gyerekének. Így - mivel sokszor hallottam már arról, hogy ez milyen fontos -, az én első utam is a patikába vezetett, amikor megtudtam, hogy egy kis alien növekszik bennem. Kérdezősködtem, hogy milyen típusú magzatvédő vitaminok vannak, milyen különbségek vannak árban és beltartalomban.

Kicsit csalódott voltam, amikor a patikus néni nem igazán volt képben és semmi használható információval nem szolgált arról, hogy érdemes-e megvenni a másfélszer drágább készítményt, vagy sem. Arról sem tudott újat-többet mondani, hogy mire is valók ezek a vitaminok. Így vettem egy közép árkategóriásat és elkezdtem utána olvasni a témának. Arra jutottam, hogy amellett, hogy még a magzatvédő vitaminok is az elavult ajánlások szerinti mennyiségeket tartalmazzák, két fontos elemet kell, hogy biztosítsanak elegendő mennyiségben.

1. Folsav:

A magzatvédő vitaminok közül a legfontosabb a B11 - ennek természetes, táplálékban lévő formája a folát, míg a gyógyszertárban kapható mesterségesen előállított formája a folsav -, de a B12-, B2- és B6-vitamin fejlődési rendellenességeket kivédő hatása is igazolt. Azt írják, hogy szedésével a koraterhességben sok kellemetlenséget okozó terhességi émelygés, hányinger és hányás előfordulása számottevően csökkent.

Nincs összehasonlítási alapom, hogy egyébként milyen erősek lettek volna ezek a tünetek nálam, de kétségtelen, hogy nem voltak vészesek. Az már más kérdés, hogy van olyan elmélet, ami szerint ez nem annyira jó dolog. Állítólag a magyar nők átlag napi 0,16 mg folsavat fogyasztanak, elsősorban a zöldségek révén. Viszont a fejlődési rendellenességek kivédéséhez naponta 0,66 mg-ra van szükség. A hiányzó 0,50 mg pótlásához 15 tányér spenótot kellene mindennap elfogyasztani, így mindenképpen szükséges a táplálék kiegészítése. A legtöbb szakember egyedül a folsavat ajánlja.

A magzatvédő vitaminok között valóban ez a legfontosabb komponens, de a folsav önmagában az agy- és koponyahiány, illetve a nyitott gerinc eseteknek csak 60-70%-át képes kivédeni. A nemzetközi ajánlás szerint egészséges terheseknek 1 mg-nál több folsavat nem helyes szedni a fejlődési rendellenességek megelőzése érdekében. Más források pedig még napi 4 mg-ot is ajánlanak emelkedett kockázat esetén – vagyis ha az előző terhességben vagy családban előfordult velőcső-záródási rendellenesség, illetve egyes anti-epileptikumok szedése mellett, valamint késői gyermekvállalók és dohányosok számára.

2. D-vitamin:

A legújabb kutatások szerint a terhesség alatt napi 2000-10 000 NE D-vitamin szedése szükséges naponta ahhoz, hogy a normál D-vitamin vérszint fenntartható legyen.

A vizsgálatok szerint az újszülöttek vérében az anya vérében mérhető D-vitamin szintj 50-60 százaléka mérhető. Vagyis az anya D-vitamin ellátottsága erősen meghatározza a magzat D-vitamin szintjét. Az átlagos magzatvédő vitaminok napi 400 NE D vitamint tartalmaznak, amit a maximumnak tartanak bármilyen helyzetben, és azt hihetnénk, hogy, ez rendben van.

Valójában napi 1000 NE is csak a D-vitaminhiányos állapot konzerválására volna elég. Elég furcsa, hogy ugyanannyi D-vitamint ajánlanak egy 60 kilós terhes nőnek, mint egy másfélkilós koraszülött csecsemőnek. Ez a dózis nem segít azoknak a gyermekkori járványszerűen terjedő betegségeknek a leküzdésében, amelyek szoros kapcsolatban állnak a terhesség alatti D-vitamin hiánnyal: az asztma, az autoimmun betegségek, s mint nemrég beszámolt róla a legnagyobb gyermekgyógyászati lap, az autizmus. Bruce Hollis, a Dél-Karolina Orvosi Egyetem professzora kimutatta, hogy a terhes és szoptatós anyáknak minimum 5000 NE, nem pedig 600 NE szükséges.

És álljon még itt egy harmadik elem, mely a fenti kettőhöz hasonlóan elengedhetetlenül fontosnak bizonyul mind a kismama, mind a magzat számára.

3. Omega-3 zsírsav

Ahogy a múltkor írtam, a jó minőségű halolajnak számos jótékony hatása van a várandós anyára és a magzatra nézve. Az anya megfelelő omega-3 zsírsavellátottsága befolyásolja a méhlepény és a tejmirigyek fejlődését, csökkenti a koraszülés veszélyét. A terhesség harmadik trimeszterétől, és a szoptatás alatt az anyatejből az esszenciális zsírsavak (mind az omega-3-ból származó DHA, mind az omega-6-ból származó AA) beépülnek a baba idegrendszerébe és a szemideghártya sejtjeibe, biztosítva a csecsemő optimális látásélességét és szellemi fejlődését. A halolaj ráadásul az immunrendszert is erősíti.

Mindezeket figyelembe véve a következő döntésekre jutottam. Egyrészt elkezdtem napi kettőt szedni a gyógyszertárban vásárolt magzatvédő vitaminból, másrészt kerestem a megfelelő alternatívát. Amit találtam, az drágábbnak tűnik a 3500 forint körüli átlagáras készítményeknél, de ha arra gondolok, hogy ebből még a napi két tabletta sem fedezi a szükségleteinket, akkor rögtön nem akkora a különbség.

Illetve azt is kipróbáltam, hogy egy sima multivitamint egészítettem ki 1000 mg C-vitaminnal, 4000 NE D-vitaminnal és 3-4 kapszula halolajjal. A 3 mg folsavat pedig elhagytam a második trimeszter után.

Nektek mi a véleményetek? És szedtetek magzatvédő vitaminokat a terhességetek során?

Horváth Susa

Kőbaltás kismama

Horváth Susa, 2013. május 30.

 
 
 

Babanet hozzászólások  
(2 hozzászólás) 

2013 05 30. 23:28
Nekem azt mondta a nőgyógyászom, hogy mindegy, melyiket választom, csak olyan legyen, amiben jód is van. Amiket néztem, abban mind volt...
A konkrét folsav-tartalomra már nem emlékszem; arra viszont igen, hogy a sima, vény nélküli gyógyszertári folsavtablettában sokkal több folsav volt, mint a magzatvédő vitamintablettában.
A folsavat egyébként autoimmunra is ajánlotta szakorvos.
→ válasz erre
2013 06 01. 09:05
Igen, én azt szedem. A D vitamin és az Omega 3 is külön van.
→ válasz erre
X
EZT MÁR OLVASTAD?