Így randiztok ti! – Olvasók vallottak gyerek utáni randevúzási szokásaikról
Gyerekek mellett randizni profi rendezvényszervezőket meghazudtoló műfaj: megfogalmazni magadban és a párod felé az igényt, rászánni magatokat a megvalósításra, kitalálni a kereteket (időpontot, helyszínt, időtartamot), megszervezni a gyermek felügyeletét; abban a reményben várni a nagy nap eljövetelét, hogy kivételesen semmi nem jön közbe (mégsem ér rá a nagyi, beteg lesz a gyerek, sos munkátok adódik, stb.)
Belegondolva, szinte bonyolultabb a dolog, mint anno az esküvőszervezés...
Ezután, ha sikerül is eljutni a randi helyszínére, akkor jön csak sokszor a „neheze”: vajon egymásra tudtok hangolódni? Olyan lesz, mint amilyet vártatok? Képesek vagytok igazán lazítani? Lássuk!
Milyen alkalmakkor randiznak leggyakrabban a gyermeket nevelő magyar párok?
Sajnos nem találtunk a témával kapcsolatos kutatást, azonban, ha kapásból mondanunk kéne valamit, talán a következőkre tippelnénk: házassági évfordulókon, szülinapokon, esetleg Valentin-napon. Utóbbi kapcsán jutott eszünkbe, hogy megkérdezünk titeket, Babanet olvasókat és közeli ismerőseinket, hogy létezik-e még számukra a randevú intézménye, – és ha igen, milyen hatékonysággal teszik a mindennapjaik részévé –, mióta gyerekük van.
A következőkben anyukák vallanak arról, mit várnak manapság egy randitól, milyen a rákészülés, sikerül-e egyáltalán összehozni, és ha már sikerül, ki tudják-e igazán élvezni a kettesben töltött lopott perceket.
"A héten anyukám vigyázott a lányokra, mert szülői értekezletre mentünk apával, és ha már volt bébicsősz, akkor meglógtunk, és elmentünk moziba. Amúgy meg azért fogadtunk bébiszittert, mert két hetente fix „randira”, családterápiára járunk, ezenkívül 1-1 vacsi, vagy színház is belefér a haverokkal.” – Barbi, 3 kislány anyukája
Ha félévente egyszer eljutunk valahova, az már nagy szó. De ha mégis sikerül, szinte teljesen mindegy mit csinálunk: örülünk, hogy csak egymással kell foglalkozni, és senki nem szakítja félbe a beszélgetésünket." – Vera, két óvodás anyukája
„Elmentünk párszor egy párkapcsolati coachhoz, miután a második gyerekünk is megszületett. Egy ilyen alkalommal beszéltük meg vele egyetértésben, hogy szükségünk van egy közös hobbira. Azóta két hetente szerdán társastáncra járunk a férjemmel, és nagyon élvezzük. Ilyenkor általában anyósom van a kicsikkel, eddig még nem sokszor kellett lemondani szerencsére.” – Judit, egy 3 éves kisfiú és egy 6 éves kislány anyukája
Mi az a randi? :-D Őszintén szólva, az elmúlt nagyjából öt évben sehol sem voltunk kettesben. Nincs segítségünk, a szüleink messze laknak, úgyhogy maximum nyaranta van esélyünk egy-egy napra, amikor levisszük hozzájuk a törpéket nyaralni.” – Petra, 5 éves ikerlányok anyukája
„Az randinak számít, hogy amíg a nagyobbik oviban volt, addig mi a kicsivel a hátamon elmentünk megnézni egy ideiglenes kiállítást délelőtt 11-kor? Mert akkor randizunk, csak nem kettesben.” – Imola, egy 5 éves és egy 6 hónapos kisfiú anyukája
Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy van egy csodás anyukám, aki nagyon szeret a gyerekekkel lenni és most már, hogy nyugdíjas, van is ideje, így nekünk azért van lehetőségünk randizni. Nálunk inkább az edzés, suli, egyre több lecke és tanulás miatt nincs sok időnk. Nekünk az is randi, ha anyánál alszanak egy este a fiúk és mi itthon vagyunk ketten, csinálunk valami fincsi vacsit, borozunk, beszélgetünk, filmet nézünk. Az évfordulónkon minden szeptemberben elutazunk kettesben, ehhez mindig ragaszkodunk. De azt is randinak nevezzük, ha például 1-2 órára elmegyünk az Ikeába kettesben, és ott eszünk, vagy kávézunk.” – Márti, egy 11 és egy 12 éves kisfiú anyukája
„Elmentünk a férjemmel egy borkóstolóra és egészen addig csak a kölykökről beszéltünk, amíg be nem ütött kicsit az alkohol. Utána újra „igazi párnak” éreztük magunkat, mint akik most találkoztak, még ha csak rövid időre is.” – Noémi, két óvodás anyukája
Múltkor a szüleim bábelőadásra vitték a gyerekeket, mi pedig otthon maradtunk „felszabadultan”, két üres órával, amit bármire felhasználhattunk volna. Annyira ráfeszültünk, hogy mit kéne csinálni, hogy végül nem mentünk sehova: otthon ültünk a kanapén egymás mellett és nyomkodtunk a telefonjainkat. Mindketten éreztük, hogy nem volt „oké”, és bocsánatot kértünk egymástól, ami közben megállapítottuk, hogy lehet, most erre volt szükségünk: hogy azt csináljunk külön-külön, amit akarunk.” – Eszter, egy iskolás fiú, egy ovis és egy bölcsis kislány anyukája
„Nagy ritkán ki szoktunk venni egy-egy szabadnapot, amikor a csajok oviban és iskolában vannak. Utoljára wellnesseztünk egyet a közeli uszodában. Néha ennyi is elég.” – Janka, két kislány anyukája
Két éve lehetett, hogy nagy nehezen végre meglógtunk otthonról egy színházi előadás miatt. Este 8-kor kezdődött, kicsit késve is indulunk, de még simán odaértünk volna, ha nem egy olyan belvárosi parkolóházba sikerült volna pont leparkolni a kocsit, ahol aztán beragadtunk a liftbe. Hívtuk a liftből a szerelőt, aki közölte, hogy legalább egy órát fogunk odabenn rostokolni, lévén, hogy szombat van. Iszonyú rossz kedvem lett, mert nagyon vártam ezt a darabot: aztán a férjem bedobta, hogy „itt is szórakozhatánk”. Úgyhogy miután meggyőződtünk róla, hogy nincs kamera a liftben, szeretkeztünk egy óriásit. Életünk legjobb randija volt, utána még kiültünk a Duna-partra is egy szelet pizzával.” – Edina, egy 6 éves kislány és egy 4 éves kisfiú anyukája
K.V., 2023. február 17.
Forrás: Kép forrása: Tatyana Kazakova/Pixabay.com