Tényleg ennyit ér egy kuponfüzet? – A Black Friday margójára

Egyre több akció, kupon nap kerül megrendezésre országszerte, nem is beszélve a mostanában annyira felkapott Black Fridayről. Ilyenkor persze az anyukák is kapva kapnak az alkalmon, hogy felhasználják a lehető legtöbb kedvezményt és jól beraktározzanak a gyereknek is minden földi jóból, gyerek ruhákból, játékokból. Egy ilyen kupon nap alkalmából, egy vásárlókkal tömött pláza drogériájában történt meg a most következő történet Dorkával, aki egyik délelőtt gyanútlanul a hóna alá kapta a kuponfüzetét és elindult a 4 éves gyerkőccel a nem túl hosszú, ám de tartalmasnak ígérkező bevásárlókörútra. 

„Megérkeztünk a drogériába, Zsófi a kezemet fogva mellettem totyogott. Gyorsan hoztunk egy bevásárlókocsit, én a nagy pakolós részébe beledobtam a kuponfüzetet, mert a drogériás kupont már előre kivágtam belőle és betettem a pénztárcámba. Megálltunk a bio-soron, ahol szeretek kicsit elidőzni és felfedezni az újdonságokat. Szerencsére a kislányom nagyon élvezi ezeket a vásárlásokat, ilyenkor azt játsza, hogy ő az eladó néni és segít nekem választani. A kocsinkat valahol a sor elején hagytuk és annyira elkalandoztunk, hogy átmentünk egy másik szekcióba is válogatni. Mire visszatértünk a bevásárlókocsihoz, nem is figyeltünk különösebben oda és elkezdtük belepakolni a válogatott holmikat.

Ekkor teljesen váratlanul egy fiatal nő, aki vélhetően az anyjával vásárolt, elém ugrott, kitépte a kezemből a kocsit és vállalhatatlan módon elkezdett velem üvöltözni. Először nem is értettem, hogy mi történik és csak az érdekelt, hogy Zsófi ne ijedjen meg. Lehajoltam hozzá és mondtam, hogy innen a polc széléről hozzon még nekem egy csokit. A nőhöz fordultam és én is felemeltem a hangom:

 - Elnézést, de miért üvöltözik? Mi baja van? Ráadásul a gyerekem előtt... (Ekkorra már végre értettem is valamit az addig nehezen kivehető szövegből, mert úgy dőlt belőle a szitok, hogy csak úgy habzott a szája.)

- Nem szégyelled magad? Ellopod más kuponfüzetét és a gyerekeddel takarózol?

-Mi van???  (Nem tudom, hogy ezt hangosan mondtam-e ki, vagy csak gondoltam, de ekkor jöttem rá a mi a problémája.)

-Ez az én kocsim és kéne a kuponfüzet mi? Vegyél magadnak!

-Jézusom, nyugodjon már meg! A mi kocsinkba is csak beledobtuk a kuponokat, azt hittem ez a miénk, azért kezdtünk el belepakolni.

Igazából mondhattam volna bármit, olyan volt, mintha a falnak beszéltem volna. Csak fújta és fújta a magáét azután is, hogy eltolta a kocsit. Zengett az egész áruház, mindenki azt nézte, mi ez a ramazuri.

Szerencsére egy eladó észlelte a helyzetet és odament a nőhöz lecsendesíteni, láthatóan elmutogatta neki, hogy az a mi bevásárlókocsink a kuponnal, ez pedig az övé és ha ezt nem fogja fel, akkor távoznia kell a megemelkedett hangfrekvenciájával együtt. Nagyjából 10 perc után végre csönd lett. Az eladó felém biccentett és messziről ugyan, de leolvastam a szájáról, hogy „elnézést!”. Zsófihoz fordultam, aki félszegen bámult rám. Igen, nagyjából ez volt az első felnőtt-felnőtt közötti konfliktus, aminek szem és fül tanúja lehetett és amiből valamit már biztosan fel is fogott. Hazaérve persze leültem vele és beszélgettünk. Elmondtam neki, hogy mi történt, miért volt „buta” a néni, és hogy ilyenkor mi a teendő. Hogy anya miért beszélt úgy, ahogy és hogy miként kell az embernek megvédeni magát. Nem tudom, hogy pontosan mit szűrt le ebből az egészből, de bízom benne, hogy ha valaha is elszenvedője lesz egy ilyen jelenetnek, nem fog lefagyni és nem hagyja, hogy két pillanat alatt lenyomják.

Azért mindamellett, hogy ebből a sztoriból otthon jó kis „tanmese” kerekedett, elgondolkodtam: vajon tényleg ennyit ér ma egy kuponfüzet?

 

 

 

B.F. , 2018. november 25.
 
 
 

Hozzászólás

Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?