A testünk jobban tudja, mire van szüksége, csak figyeljünk a jelzéseire - Bugris Valéria táplálkozási tanácsadóval beszélgettünk
A szervezetünk valójában egyértelműen jelzi, milyen táplálékra van szüksége, csak komolyan kellene vennünk ezeket a jelzéseket. Erről és ehhez hasonló témákról beszélgettünk Bugris Valéria kutató, vegyész, életmód- és táplálkozási tanácsadóval.
Bugris Valéria fiatal korában rendszeresen sportolt, amikor azonban felhagyott vele, hormonzavar lépett fel nála. Mivel akkor már vegyész volt, és épp ezen a területen dolgozott a doktoriján, alternatív megoldásokon kezdett dolgozni, amivel kezelhetné a problémát. Elkezdte megfigyelni, mi történik például a szervezetében, ha megeszik egy almát.
Sok tanács között könnyű eltévedni
Ha az ember ma táplálkozási tanácsot keres, könnyen elveszhet az interneten olvasható rengeteg - gyakran egymásnak is homlokegyenest ellentmondó - tanács között. Bugris Valéria szerint kétféle tanácsadó létezik: az egyik kipróbált valamilyen módszert, ami neki bevált, és azóta azt tartja mindenki számára követendőnek, a másik pedig tisztán elméleti alapon közelíti meg a kérdést, és a tudomány mindenkori álláspontja szerint tanácsol módszereket. A helyes út valahol középen lenne: ott, hogy felismerjük, nekünk magunknak hogyan reagál a szervezetünk a különböző ételekre.
A legfontosabb az egészséges táplálkozás. Amennyire megoldható, minden táplálékunk legyen friss és teljes értékű, közben pedig figyeljük meg, mitől hogyan érezzük magunkat. A bélflóra gyerekkorban alakul ki, ezért a korai években különösen kritikus, mit veszünk magunkhoz.
Szülőként először a magunk táplálkozását kell rendbe tennünk. Szoptatás alatt különösen fontos az anya táplálkozása, később pedig minél változatosabb és minél frissebb ételekkel kell a gyereket kínálni. A frissesség azért fontos, mert a tápanyagigényünk a DNS-ünkbe van kódolva, így mindent a természetes formájában tud a legjobban hasznosítani a szervezet.
Az sem mindegy, milyen formában esszük az ételeket. A rizs, a krumpli például megfőzve és visszahűtve a leghasznosabb, ilyenkor ugyanis a benne lévő keményítő rezisztens keményítővé változik, ami így sokkal könnyebben emészthető.
A test mindig üzen
Ha olyan ételt fogyasztunk, amire nincs szükségünk, a szervezetünk azonnal jelezni fog: néha fejfájás, szédülés koncentrációs zavar lép fel, máskor konkrétabb jelek, például görcs, savtúltengés jelentkezik. Ezek egyértelmű jelei annak, hogy abból az ételféleségből kevesebbet vagy egyáltalán nem kellene fogyasztanunk, a hosszú ideig tartó egészségtelen táplálkozás azonban egy idő után elnyomhatja a szervezetünk jelzéseit.
“Itt jönnek be az addiktív élelmiszerek, mint például az édesség utáni vágy. A testünk csak azt jelzi, hogy energiára vagy szüksége, ha pedig rohanok, azt fogyasztom el, ami épp a kezem ügyébe kerül: a chipset, a csokit. Első pillanatban úgy érzem, minden rendbe jött, de utána hamarosan jön az inzulinválasz, és csak rosszabb lesz.” Ehhez a témához tartozik a túltelítettség, a “kajakóma”, amit vagy a zsír-fehérje arány megborulása, vagy a túl sok szénhidrátbevitel okoz. Azt is érdemes megfigyelni, hogy milyen ételek elfogyasztása után kerülünk ilyen kellemetlen állapotba, és mi az, ami épp ellenkezőleg, energiával tölt fel.
Megfelelő folyadékfogyasztás
Mindannyian tudjuk, hogy sok folyadékot kellene fogyasztanunk, de kevesen képesek ezt maguktól végigvinni. A legtöbben csak akkor isznak, amikor szomjasak, pedig akkor már késő, az egy vészjelzése a szervezetnek. A vízfogyasztásnak egyenletesnek és folyamatosnak kell lennie, a szervezet ugyanis így tudja jól felhasználni. Felesleges hirtelen egy liter folyadékot magunkba öntenünk, a vese úgyis nagyon rövid idő alatt kiválasztja ilyenkor a felesleget.
Ahogy az egészségtelen ételekhez, úgy a kevés vízhez is hozzá lehet sajnos szoktatni a szervezetet, ilyenkor egyre ritkábban jelez már. Sokan ráadásul annyira félreértik a szervezetük jelzéseit, hogy a szomjúságot is éhségnek érzik, és ivás helyett bekapnak egy falatot.
A folyadék, amit beviszünk, mindig szobahőmérsékletű víz legyen. Nagy melegben is. A cukros üdítők többet ártanak, mint használnak. “A cukros folyadék olyan, mintha kiskanállal lapátolnánk be a kristálycukrot. Ilyenkor a hormonválasz miatt azonnal megugrik az inzulingörbénk, a gyerekeknél pedig hiperaktivitást is okoz. Azért veszünk a gyerekeinknek édességeket, cukros üdítőket, mert szeretjük őket, de az ő szervezetük még kevésbé tudja feldolgozni ezt a rengeteg cukormennyiséget. Csak vélemény, de szerintem annak, hogy ma annyi gyereket diagnosztizálnak hiperaktivitással, köze van ehhez az irdatlan sok bevitt cukorhoz.” - mondja Bugris Valéria
A laktózérzékenység nem betegség
Néző kérdésre Bugris Valéria elmondta, hogy a növényi és az állati zsiradékok egyaránt hasznosak az emberi szervezetnek. Nem kell a zsírtól félni, szüksége van rá a testnek, hiszen a sejtfalak is ebből épülnek fel.
Kicsit bonyolultabb a helyzet a tejjel. A magyar felnőtt lakosság nagyjából 40 százaléka laktózérzékeny, ami azt jelenti, hogy a szervezetében nem található meg, vagy nagyon alacsony szinten van a tejcukor lebontásához szükséges laktáz enzim. Ez egyáltalán nem valamiféle hiba: egyszerűen az az oka, hogy az emberi szervezet nem úgy lett kitalálva, hogy felnőttkorban tejet fogyasszon. Ezért ha a tej problémát okoz, érdemes növényi változatokkal helyettesíteni.
Hasonló a helyzet a gluténnal, ami szintén az emberek 30-40 százalékánál okoz kisebb-nagyobb panaszokat. Aki nem bírja, hagyja el nyugodtan, a gluténmentes táplálkozás nem az igazolt gluténérzékenyek kiváltsága.
“Mindenkinek veleszületett szokása, hogy figyeli a testét. Egy idő után megtanul vele kommunikálni, és ha kialakul a kapcsolat, rájövünk arra, mi az, ami természetes, és mi az, ami nem. Ha figyelek arra, hogy a testem mit kér, azt fogom neki megadni. Ezáltal pedig nem is lesz már igényem arra, hogy a szükségtelen tápanyagokat visszahozzam.”
Az interjút itt tudjátok megnézni:
Dóri, 2022. január 31.
