Táplálkozás a várandósság alatt Ne nassolj, ha nem akarsz kövér gyereket!
A várandósság során az orvosok számtalanszor figyelmeztetik a kismamákat: vigyázzanak a súlygyarapodással, mert komoly következményei lehetnek - vérnyomásproblémák, terhességi cukorbetegség, ne adj isten toxémia.
Különösen azért érdemes már az elejétől is odafigyelni, mert a súlygyarapodás eleinte egy az egyben a mama tartalékait gyarapítja, a baba csak az utolsó egy-két hónapban indul rohamos hízásnak, amit aztán a heti fél-egy kilós gyarapodásban ki is mutat a szigorú orvosi mérleg. A mama zsírtartalékolásának is megvan persze a maga feladata: a szoptatásra készül fel ezzel a szervezet, de ami ezen felül gömbölyíti a kismamát, az később nehezen leadható, asszonyos idomokat fog csak eredményezni.
Ráadásul a mama táplálkozása és súlygyarapodás nemcsak az anyuka alakjára és egészségére van befolyással, hanem bizony a növekedő magzatéra is. A várandósság során az anya szervezete ugyan valóban több kalóriát igényel, mint normál esetben, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a kismamáknak kettő helyett kellene enniük.
Most egy, a Science Daily cikkében is bemutatott kutatás során arra is fényt derítettek, hogy azok az anyák, akik a terhesség utolsó hónapjaiban magas glikémiás indexértékkel rendelkező ételeket fogyasztanak –mint a csokoládé és a fehér kenyér -, nagyobb súlyú gyermeket szülhetnek, és a kicsiknél magasabb lesz a gyermekkori elhízás kockázata is.
Alex Evans professzor, a kutatásból készült tanulmány egyik társszerzője azt mondta: „Eredményeink azt mutatják, hogy a magas anyai vércukorszint fokozza az inzulin termelődését, ami úgy tűnik, pozitív hatással van a magzat fejlődésére. Ezek szerint, ha az anya szénhidrátbevitelének forrása és mennyisége megváltozik, azzal csökkenthető a szülés során fellépő anyai és magzati trauma, egyúttal az utódnál későbbi életkorban kialakuló elhízás és annak szövődményes kockázata is csökkenthető.”
A British Journal of Obstetrics and Gynaecology nevű orvosi lap oldalain megjelent tanulmányban további vizsgálatokat sürgetnek a magas glikémiás indexű ételek hatása a gyermek születési súlyának alakulására és a gyermekkori elhízással való kapcsolat témáiban.
A glikémiás index (GI) egy nullától százig terjedő skála, amellyel azt mérik, hogy egy adott étel elfogyasztása milyen gyorsan emeli a vércukorszintet: drámai módon, mérsékelten vagy csak kissé. Magas glikémiás indexértéket azok az ételek kapnak, amelyek a leggyorsabban növelik a vércukor szintjét. Ebbe a csoportba tartoznak az édes és cukros ételek, de a keményítőt tartalmazó burgonya és a fehér kenyér is. A legmagasabb, 100-as glikémiás indexértéke a glükóznak (szőlőcukor) van, a banán GI-je 52, a mogyoróé 14. Magasnak a 70 feletti glikémiás indexérték számít, míg 55 alatt beszélünk alacsony GI-ről. A halak, a tészták, a tej, a húsok, és a zöldségek, gyümölcsök nagy része (kivéve a burgonyát és a görögdinnyét) alacsony glikémiás indexszel rendelkeznek.
