Kismamának lenni jó!

Az első tünetek között tűnik fel, és jó sokáig örvendhetünk neki: ezek a megduzzadt mellek. Ha az elején fájnak és érzékenyek is, ez nem marad örökre így, viszont az addig még elöl deszka nők is meglepve tapasztalhatják, hogy mutogatnivaló dekoltázsuk lett. Még az addig kissé csüggedtebb fajták is peckesebben állnak a terhesség során. Persze, nyilván ez elsősorban a leendő apukáknak nagy jótétemény – már ha elmúlt a fent emlegetett érzékenység, mert addig, aki jót akar, nem ér hozzá egyikhez sem.

A terhesség folyamán a hormonoknak köszönhetően az elhalt hajhagymák nem szabadulnak ki a fejbőrből, így aztán a kismamák hajkoronája dúsabb, tömöttebb, mint bármikor előtte. Más kérdés, hogy egyben zsírosabb is, de ezt a szárazabb hajúak szintén jótéteménynek élhetik meg. Azért jó, ha előre felkészültök: szülés után úgy 4-5 hónappal sajnos gyakorlatilag egyben kipotyognak ezek a halott hajszálak, de semmi pánik, hamarosan pótolja őket a szervezet.

Bár az első hetekben a terhesek bőre zsírosabbá válik és több pattanás is megjelenhet rajta, a későbbiek folyamán ez általában elmúlik, és a bőr kisimult, telt lesz, a kismama pedig sugárzó. Szülés után mondjuk, ha mástól nem is, a kialvatlanságtól egész biztos ez is elmúlik, de addig élvezzük!

Külön pozitívum a terhesség során, hogy az első trimeszter fáradékonyságától eltekintve a kismamák általában meg vannak vadulva a szexért. Legalább a második trimeszterben. Ez köszönhető annak, hogy ilyenkor az alhasban megnő a szervek vérellátottsága, de ne is magyarázzuk a biológiával, a lényeg, hogy létezik ez a jelenség, és illik alaposan kiélvezni. Azoknak a férjeknek, akik esetleg tartanának a kismama-szextől, ezúton üzenném, hogy tessék élni a lehetőséggel, mert a baba születése után egy ideig éhkopp lesz e téren, és nem feltétlen csak az első hat hétben, csak az asszony miatt.

A második trimeszterért egyébként önmagában is megéri végigcsinálni a terhességet. Ebben az időszakban még nem túl nagy a pocak, a kezdeti kellemetlenségek már nagyrészt elmúltak, a harmadik trimeszter kellemetlenségei pedig még hol vannak. Ellenben a kismamák döntő többsége ebben a három hónapban tele van energiával, alig bír magával. Én sokszor úgy éreztem, bármire képes lennék, soha előtte – és azóta sem – nem voltam olyan bombasztikus formában, mint akkor.

Magunkévá tehetjük azt a nézetet, hogy ami jó a mamának, az jó a babának is. Ilyenkor kicsit lazábbra vehetjük az étkezést, ugyanakkor remek arra is az alkalom, hogy eddigi egészségtelen táplálkozásunkat egészségesebbre fordítsuk. Persze, azt mindenképp kerüljük el, hogy habzsoljunk, de ha este tízkor sárgadinnyét ennénk, hát rajta.

És ha már étkezés meg has, hát én külön élveztem, hogy nemhogy be kéne húznom a hasamat, de kifejezetten az a szép a kismamában, ha szép, kerek nagy pocakja van. Dugdostam is kifele, és eszemben sem volt lebernyegekkel elfedni, inkább olyan öltözéket választottam mindig, amiben látszott rendesen.

Az is remek a terhességben, hogy ilyenkor a család sokkal inkább kényezteti és körülugrálja az ember lányát, mint általában. Jó, nyilván ezzel visszaélni nem szép dolog – és csúnyán vissza is üthet -, de azért lássuk be, pompás érzés, mikor a vasárnapi ebéd után kikapják a kezünkből a mosogatószivacsot, hogy te inkább csak üldögélj még egy kicsit, majd én megcsinálom. És az is jó, ha a közértből hazafelé jövet nem a nagyhasúnak kell cipekednie, hanem kiveszi valaki a kezünkből a szatyrokat.

Még a legkeményebb, legvagányabb nők is megengedhetik maguknak, hogy a terhesség alatt egy csokireklámot nézve könnyekben törjenek ki. Rá lehet fogni a hormonokra nyugodtan, az érzelmi hullámvasút ebben a kilenc hónapban igazán száguld. Ez egyébként kb. pont úgy néz ki, mint amikor Arnold Schwarzenegger a Juniorban bambán bőg a tévé előtt, de mint tudjuk, a sírás hasznos feszültségoldó.

Nem vagyok egy vásárolgatós típus, de a terhesség utolsó harmadában külön passziómmá vált az üzletek hosszas és pepecs módra történő felderítése. Akkor éreztem először életemben, hogy vásárolni jó. És nemcsak jó, de szabad is, mert a gyereknek úgyis sok mindenre szüksége lesz, így aztán büntetlenül hódolhattam új szenvedélyemnek. Persze, azért ésszel, mert egy rakás dolgot feleslegesen akarnak a leendő szülők kosarába nyomni, meg nyilván az anyagi keretek sem végtelenek.

Persze, egyéni dolog, hogy ki milyennek éli meg a terhességét. De akkor most a Tiétek a szó: Ti mit találtatok a legélvezetesebbnek a terhességetek során - azon a nyilvánvaló tényen kívül, hogy ksibabát vártatok?