Új privát üzeneted érkezett!

Edi!

Én is "szenvedek" a kelésektől, de beletörtődtem. Majd ritkulni fog és aztán majd elmarad. A nagyobbom 21 hós koráig kelt. Aztán egyik napról a másikra átaludta az éjszakát. Azt mondta nekem egy pszichológus, hogy a gyerekek addig kelnek fel éjszaka, amíg az idegrendszerük nem elég érett arra, hogy átaludják éjszakát.
Egyébként nálunk van remény, ugyanis az óránkénti-kétóránkénti kelés most ritkulni látszik... :) És remélem egész ritka lesz a tesó érkezésekor... :)

Veszélyes dolgok: nehéz. Amit tudsz, zárd el, hogy ne férhessen hozzá, amit lehet, fel a magasba, hogy ne kelljen állandóan tiltani. És csak azt tiltsd, amit MUSZÁJ tiltani.

Orsi
 
 


Edi, és még valami. Ha elfogadod a helyzetet, tehát nem harcolsz állandóan a kelések ellen, az is segít. Nekünk kb. azóta jobb az éjszakai helyzet.

O
 
 


Orsi!
Már beletörődtem, szó nélkül megyek-jövök éjjel :D, de néha kiakadok, aztán sokáig megint megy minden rendben. De gondolom mkinél vannak ilyen mélypont időszakok :D Na akkor én nem is panaszkodhatom a 2 éjjeli keléssel. Nálunk azért óránkénti kelés sosem volt. Kisbaba korában Kata 5-6-7órákat is végig aludt. Lehet, hogy az is közrejátszik a dologban, hogy 4hós korában külön szobába mentünk. Nem tudom.
Hogyhogy a kistesó érkezésekor fog ritkulni? Csaknem lesz még egy 3.baba? (bocsi nem akartam tolakodó lenni...)
Amúgy ismerős vagy az őszi babás topikból :wink:
Edit

Kép
Kép
 
 

 
 

Edit,
hű, nem is tudom, hogyan mondjam, hogy ne legyen észosztós... mindegy, nem annak számon, hidd el :) egy 1 éves nem lehet fegyelmezni, ne is akard. Őt terelgetni lehet, jó példát lehet mutatni (utánoz ezerrel), és át lehet rendezni a lakást. Ha pedig valami olyat tesz, amit nem kellene, ne üsd meg, nem érti, csak azt, hogy bántod....

o
 
 


orsko!
Nem volt észosztós :wink:
köszi a tanácsot :) Ez a terelgetés tetszik :D
E.

Kép
Kép
 
 


Edi,

úgy látom kb. egyidősek a lányaink. :)

Lotte még sosem aludta át az éjszakát, nem is hiszem, hogy egyhamar át fogja. Általában elalvástól (este 8-9 óra között) kelésig (6-7 között) 2-3-szor megébred, gyorsan szopik egy kört és alszik tovább. Ha fejlődési szakaszban van, akkor még többször. Az utóbbi 1-2 hétben egyértelműen jön sok foga, plusz nagyon leköti az energiáját ez a feljődési szakasz, aminek egyik jele, hogy többször egész éjjel a szájában volt a cici, szó szerint (együtt alszunk). Szerintem ilyenkor a szopás fájdalomcsillapító hatására is szüksége van, nem is tud visszaaludni nélküle. Úgyhogy nem lep meg, amit Katáról írsz. Biztos fárasztóak ezek az éjszakai kelések neked. De ha még bírod, szerintem érdemes kitartani, ha nem akarod magad mellé venni állandóra. El fog múlni ez is, kitartás!

A fegyelmezésben az Orsikkal értek egyet. Az biztos, hogy a kézreütés mindenképp ellentmond egyrészt a pozitív nevelésnek, másrészt bármiféle gyerektisztelő megközelítésnek. Talán érdemes így nézni: más üthet a gyereked kezére? Ha ők nem, akkor te miért igen? Ha ez keménynek hangzik, az azért van, mert itt szerintem abszolúte nincs helye kompromisszumnak: gyereket megütni tilos.

Nem írod, hogy mit csinálsz, amikor valamit tilos neki. Ebben a korban a beszédnek csak akkor van értelme, ha cselekvéssel párosul. A terelgetés tényleg nagyon találó, Orsitól. Én pl. egy hasonló helyzetben odamegyek, elveszem a gyerek kezét, legtöbbször fölveszem és kicsit odébb teszem, miközben tényközlő hangnemben ilyesmit mondok: "Játszani szeretnél a hifivel. Nagyon érdekesek rajta ezek a gombok. A hifi zenehallgatásra való, légyszíves hagy békén. Ha nyomkodni akarsz valamit, itt ez a régi távirányító/számológép/telefon." (Személy szerint amúgy sem hiszek a "nem szabad"-ban, hanem úgy fogalmazok, hogy "légyszíves hagyd békén", "hagyd abba", "állj meg" stb.)
A legjobb az, hogy ha látod rajta, hogy hova készül, akkor máris közbelépsz, akár szó nélkül felveszed és arrébb teszed, valami másra tereled a figyelmét. Ha látványosan mérgelődsz, azzal valószínűleg csak felkelted az érdeklődését, a hangos "nem" és a kézreütés sokszor ezért is eleve nem hatékony. A távolból kiáltott szavaknak meg végképp nincs értelme. Oda kell menni és alternatívákat kínálni.

Hajrá,
Zsanett

Kép
 


Megfogadtam a tanácsotokat, Nándi lekerült a padlóra. Rájöttem, hogy a bababarát kifejezés semmiképp sem illik a lakásunkra.. Ti mit csináltatok a cserepes virágokkal és a különböző szerkezetek (TV. hifi, stb) zsinórjaival? Ezek iránt úgy tűnik olthatatlan az érdeklődés. Ha arrébb teszem megint oda kúszik, hiába adok más játékot, nem tudom elterelni a figyelmét. A nemet egyelőre nem érti, vagy csak nem akarja érteni..Mindenesetre nagyon mókás, ahogy fókázik a padlón :D

Eszter

Kép
 


Eszter :) hurrá!

virágot arrébb kell tenni (mondjuk másik szobába, vagy magasra, a huzalokat én ráragasztottam a vastag szigetelőszalaggal a gépek hátuljára, hosszabbtűk felkerültek a szekrényekre és polcokra - persze egy egyéves már majd azt is birizgálni akarja, de addig is van néhány hónap előnyöd :lol: amit nem tudtam eltenni, azt elbarrikádoztam - elég érdekes a szobakép még mindig, de hát a baba biztonsága a lényeg.

Nemet másfél évesen se akarja érteni a kölök, de néha muszáj - . az a lényeg, hogy az a kevés nem az mindig nem legyen és nehogy meginogjunk közben, mert akkor hasztalan volt a tiltás. Ja, ez a következetesség :lol:
 


Eszter!

Tök jó!!! :)
Én is barikádozok, bár elég béna, de vagy a szárítóval torlaszolom el a tv-állványt, vagy valami egyébbel. Azért néha úgy tűnik, hatnak a szavak is, mert mostmár nem mindig odamegy, ahova eddig, hanem mondjuk a pl. a konvektorokhoz :(.

Tesó különben jó, mert ő ugye ilyenekkel már nem játszik, és mindig megy a tesó után, mint egy kis árnyék :lol:

Edi! Tudom, én is emlékszem Rád. Igen, a 3. gyermeket várom! :)

Orsi
 
 


Eszter,
éljen a szabadság!!
Nálunk a zsinórok iránti érdeklődés nem csitult azóta sem, de például soha nem akarta bedugni a konektorba. A virágokra láttam egy jó módszert a Kismamában, Nem tudom, mit csinál vele? Levelét támadja, vagy a földet eszi? Földevésre jó, ha letakarod kartonból kivágott körrel, ami locsoláskor levehető. Én nem próbáltam de esetleg jó lehet. Így jobban elvan?
Ildikó
 


Eszter,
egy ismerősömnél egy iső után a gyerek és a virágok helyet cseréltek: gyerek kijött a járókából, a virágok pedig bementek :)
Amikor Dini ilyen korba lépett, én hivtam egy villanyszerelőt, és az összes! földön kigyózó drótot felrakattam a falra. Most ilyet nem csinálunk :) De nincs is olyan komoly gond, mert a kisebbik gyerek tényleg inkább a nagy játékaival játszik, mint a drótokkal, konnektorokkal, rádióval.

kérdés: az ovi ugye... éppen kilábalt Dini abból a válságból, amit Villő helyváltoztatása okozott neki, és máris jött az újabb, az ovi. Délelőttönként viselkednie kell, be kell tartania egy csomó új szabályt. Be is tartja őket, ez nagyon fontos, hogy beilleszkedjen a közösségbe. Ám délután itthon tombol, ellenszegül, direkt rombol stb. Szerintetek a nagy levegőn, a tizog számoláson, a türelmen és az idegek edzésén kivül mit tehetnék?

o
 
 


Orsi, én ugye csak a józan paraszti eszemet tudom elővenni, tapasztalat híján, de olyat nem lehetne, hogy mielőtt hazamentek, mondjuk egy jó másfél órát valami játszótéren legyetek, ahol nem kell viselkedni és kitombolhatja magát?
Vagy egy olyan részt berendezni a lakásban (nyilván ez helyfüggő is) ami csak az övé, oda Villő nem megy be és ott azt csinálhat amit akar?
Köszi a tanácsokat!!Hétvégén asszem madzagokat szerelünk:)

Eszter

Kép
 


Orsko,

ahol én au-pairkedtem, ugyanaz volt a helyzet ovi-téren, mint a ti Dinitekkel.
Nagyfiú (4 évesen) hetente 2-3-szor pár órát töltött az intézményben, reggeli után vittük és ebédre hoztuk haza. Hazafeléúton még tök "normális" volt, aztán otthon kitört belőle az "állat". Hisztizett, visított, toporzékolt, természetesen semmi nem volt jó.
A szülők halálos nyugalommal és természetességgel kezelték a helyzetet. Azt mondták, hogy az, hogy viselkednie "kell", egy csomó feszültséget generál, és ezt ugye hol máshol, mint otthon, a megszokott környezetben, a megszokott emberek között tudná levezetni.
Így soha senki nem reagált semmiféle indulattal a hisztikre és a kölök kábé fél óra alatt kiadta magából a kiadnivaló indulatait és a nap hátralévő részében hozta a szokásos kisangyal formáját.
Mondjuk ő nem rombolt; nem tudom, nálatok a rombolás mit jelent konkrétan...
Viki


Eszter, Viki,
köszi :)
rombolás: Dinibe elég sok destruktiv életösztön szorult... :wink: szétszedni, elvágni, összetörni sokkal jobban szeret, mint kirakni, épiteni, alkotni. Mondjuk ki lehet használni, pl lelkesen bontja nagykalapáccsal a sufnit :)

o
 
 


Orsko! :)
nem lehet könnyű. Balázs most egész nap "süketet" játszik v. nyafog. Elég érzékeny vagyok mostanság és az őrületbe tud ilyenkor kergetni. Az éhes vagyok c. lemez egész nap jellemző... (pedig nyilván nem az)

Szerintetek ez figyelemhiány? Féltékenység? MIndkettő?
Persze én is inkább többet korlátozom, mint rendesen, de azért igyekszem nem mindenért szólni.

És igen, én is úgy gondolom, hogy hagyni kell őket tombolni, mert sok feszültség lehet bennük. De pl. ahol több ember van és ez a viselkedés előjön, mi a helyes? Tudnia kellene már viselkedni, vagy mindenki tűrje az előadást? Vagy ezt milyen korban ildomos elvárni?

Na, remélem, érthető voltam, kicsit kivagyok mostanság... :(

Orsi
 
 


Orsi,
Ranschburg bácsinál szoktam olvasni, hogy kb 5-6 éves korban válnak a normák igazán normákká. Addig ha van kedve a gyereknek, megteszi, mert jó akar lenni a szülőnél, de semmi több. Szóval addig kitartás...
Meg tudlak érteni, nem lehet könnyű most.

o
 
 


Sziasztok,

nekem az evéssel kapcsolatban lenne pár kérdésem.
13 hónapos kisfiam csak azt hajlandó megenni, amit ő maga, a saját kezével tesz a szájába. kanalazás, pempőzés kizárva. Ez eddig még rendben is volna, de újabban csak játszik az étellel, az elé tett darabkékat összenyomja, szétkeni, eldobálja, gyakorlatilag, napokig csak anyatejen meg gyümölcsön él. Meg joghurton, amit szintén csak kézzel hajlandó enni, ha ezt nem hagyom neki, akkor inkább nem eszik :?
Elég táplálékhoz jut így a gyerekem? Úgy értem, ha éhes lenne, megenné azt amit elé teszek nem? (többféle ételt is kínálok neki, hátha valamelyik tetszik..) Ti hogyan csináljátok?
 
 


Kata,
hasonló problémával nem kellett még megküzdenem (az én gyerekeim a jól evő és rosszul alvó kategóriába tartoznak...). De olvastam hasonlót, mégpedig a Nők lapjában Vekerdi tanácsadós rovatában. Ő azt tanácsolta, hogy a gyermeket ültessék oda az étkezőasztalhoz, egyen a szülőkkel együtt (egy időben és ugyanazt). Ha még nem próbáltátok, talán érdemes.
Amúgy nem tűnik veszélyesnek, ha gyümölcsöt is hajlandó enni.

o
 
 


Kata :) Én hiszek abban, hgoy a gyerekek mindig megeszik a szükséges mennyiséget.
Az önállósodási törekvések bizony nálunk is, evéskor is megnyilvánulnak, igy előfordulnak vitás kérdések :lol: Mi együtt és ugyanazt esszük, alapszabály, hogy én adom az ételt, illetve ha nem valami folyós-pacsmagolós van, akkor ő is kap egy-két tésztát, krumplit, kölesgombócot, gyümölcsöt tehát csupa olyat, ami nem kisérti meg arra, hgoy jól szétkenje az ételt. Ha megy a dolog, akkor kaphat még, ha nem és hajigálásba torkollik az eset, akkor vége az ebédnek, mert jóllaktunk.
Joghurtot is én adom, ha elfogyott, akkor megkaphatja a dobozát játszani. Mostanában elég jól haladunk.
 


Orsko!

Hát nem könnyű... :cry:
Ha már evés :)
Zsombornak kb 1 hónapja nem főzők külön (most lesz 1 éves), hanem azt eszi, amit mi. Enyhén fűszerezek (zöldfűszerek, némi só). Sokan megütköznek ezen, hogy a babáknak erre nincs szükségük. Lehet, de én nem győzőm energiával most.
Orsi, Indi! Ti hogyan csináljátok/csináltátok?

Köszi, Orsi

Kata!
Balázsnál állandóan paráztam, mert nagyon rapszodikusan evett. Tény az, hogy szerintem ne engedjük evés közben játszani (ezt rosszul csináltam), hanem ha eszünk, együnk. Nem tudom, van-e ilyen nálatok. Aztán mikor szaladgált, rohangáltam utána kis falatokkal elég sokáig. na, ezt most biztos nem fogom megismételni. Asztalnál eszünk, aztán befejeztük. Ha ott nem kér, nincs később. Nehéz, de tuti, hogy nem fognak éhezni (ha igen, csak kevés ideig lesznek éhesek, utána megtanulják.)
 
 


Orsi, nálunk az van, hogy Nándi még csak 9 hónapos, de egyáltalán nem hajlandó semmi olyasmit elfogadni, ami "papi", kanalas, stb. Még nem ül egyedül, úgyhogy ölben etetem és én is abból, amit mi eszünk, de leginkább úgy, hogy próbálok olyat főzni, amit lehet és minimális fűszer. Ezt elfogadja. Mást nem. (Ma pl. rakott cukkini volt ebédre, a cukkiniből vagdostam neki kis darabokat,mert a töltelékben volt paradicsom, meg egy kis husi, azt még nem mertem adni, így elcsócsálta.Igaz az ölembe, meg a földre, meg mindenhova jutott)
Szerintem ha nem fűszerezed agyon, akkor nem látom okát, hogy miért ne ehetné azt amit Ti..Ja, és nekem a védőnő is mondta, hogy nyugodtan próbáljam a saját kajánkkal kínálni, mikor itt kínlódtam a "babakajákkal"

Eszter

Kép
 


Köszi Eszter, én is így látom, a nagyom is rögtön a mi kajánkat ette, addig csak az alma-banán keverék csúszott... CSakhát vannak anyukák, akik ezen csodálkoznak.
Meg ugye mi eszünk, Zsombornak meg csorog a nyála. És adok. Lassan mindenből...:)
 
 


Orsi :) 1 éves korig én ettem azt, amit ő, kicsit átalakitva, azóta ugyanazt esszük. Persze most már só és fűszerek is kerülnek az ételbe, amiket ded szeret is. Addig izesités nélkül főztem neki, igaz, husit és lisztet is kapott már 9 hónapos kortól, persze húst csak havi 1-2 alkalommal, inkább halat akkor is. Azóta is csak kevés husit eszünk, gombát és szóját miatta nem főzök. No és persze figyelek arra, hgoy egészséges ételeket együnk, de ezt egyébként is megtenném nyilván.
Szóval én is csak biztatni tudlak :)
 


Peti már az eslő perctől (azaz 7. hónaptól, mert addig csak szopi volt) azt eszi amit mi. nem is volt hajlandó mást enni. Kaja nálunk is mindig asztalnál, etetőszékben van, de újabban már én is kezdek beleesni abba a csapdába, hogy rohangálok utána a szobában a kanállal és a falatkákkal. Mert nagyon idegesít, ha nem eszik. pár nap nemevés után már azt is engedem, hogy kézzel egye a joghurtot, mert ha ezt nem engedem, akkor inkább tényleg nem eszik.
 
 


Kata,
én nem mondom, hogy ezt ne tedd, de hasonló dolgokat mi is végigcsináltunk, biztos voltam benne, hogy nem jó, ha nem eszik ezt, meg azt és a szopi már tutira nem elég, de azt hiszem tévedtem. Ma kb 5-6 féle ételt eszik meg a gyermek (5éves), sokszor görcsbe rándul a gyomrom, ha az aztalhoz ül, már a testtartásán látom, hogy enni fog, vagy nem. Borzasztó. Eddigi életében kb 5-ször kért enni, mindig mi kínálgatjuk. Már nagyon unom, de nagyon nehéz kiszállni ebből a mókuskerékből. Pszichésen és fizikailag is. Az enyém is inkább nem eszik, és éhezik. Ez az ő döntése. Te tudsz valamit adni, vagy nem tudsz, ha úgy érzed, hogy ez így nincs rendjén, ne csináld, mert fel fogsz robbanni időről időre. (Én legalábbis felrobbanok, és a gyermek már valószínűleg ezt is megtanulta, hogy ezt ki kell bírni, aztán minden megy a régi kerékvágásban :( ) Azt remélem, most majd a kicsivel más paradigmát tudok nyitni, és ez őrá is hatni fog.
A kizárólagos szoptatás 6 hós korig ajánlott, de a gyermek 1 éves koráig nagyon meghatározó, sőt, később is néhány napra kizárólagos lehet, ha beteg és mást nem hajlandó enni. Szerintem nyugodj meg, és vezesd őt úgy, ahogy te jónak látod, vagy ahogy megnyugtatónak találod. Ha aggódsz az éhségen, adj neki enni, ahogy elfogadja, ha felül tudsz emelkedni az aggodalmadon, tedd úgy ahogy helyesnek látod.
Ildikó
 


Sziasztok,
mi is elég hamar abbahagytuk a babakajákat :) Villő 9-10 hónapos volt, amikor úgy kiverte a kezemből a pempős kanalat, hogy az átröpült a szobán. A mélyhűtőben még mindig ott figyel néhány üveg cukkinis hús, répásnemtommi :)
Most egyfélét eszik mindenki. Igyekszem úgy főzni, hogy mindenkinek a kedvére legyen. Dini édességet akara enni, Villő imádja a főtt zöldségeket, az apjuk nem eszik főzeléket....
Annak idején, mikor Dini volt kicsi, szintén elég hamar átáltunk a "felnőttkajákra". Akkoriban hetente többször római tálas gezemicét ettünk. Most is jó lenne, de nem találom a római tálamat :roll:

Új témát nyitnék: a 3,5 Dini életébe szépen lassan bekúszott a halálfélelem. Tudtam, hogy be fog következni, és nem is akarok nagy hűhát csinálni belőle. De azért a lehetőségekhez képest szeretném neki megkönnyiteni a helyzetet. Van valami mese, mesekönyv, ének, vers, bármi, ami ilyen helyzetben segithet?

o
 
 


Orsko!

Jó, hogy ezt felvetetted, a gyermekkalauz ír erről-úgy rémlik. Azt érdemes mondani, amiben magunk is hiszünk, mert azt elfogadja.
Én pl azt mondtam anno, amikor Balázs valahogy megkérdezte (nem is értettem), hogy a nagyi anyukája hol van (akié a lakásunk volt). Mondtam, hogy az égben, hirtelen mást nem tudtam kitalálni. Utána állandóan azt kérdezgette, hogy ő mikor kerül oda? :roll: . Szóval résen kell lenni, de azóta nem szerencsére feszegeti.

Más: van néhány mesés tányérunk, Jancsi és Juliska pl, amit nem akartam eddig mesélni, mert úgy emlészem, ez inkább 4-5 éves korúaknak való. Nagyon érdekelte és ragaszkodott hozzá, hogy meséljem el. Ilyenkor mondjam, hogy a banya meg akarta sütni őket, stb.? Vagy meséljem másképp? Hogyan vélekedtek?

Orsi
 
 


Sziasztok!

Mese temahoz van egy konyv Bruno Bettelheim: A mese bűvölete. Lehet, hogy ismeritek. Egy gyerekpszichologus a mesekrol es azok feldolgozasarol. Persze nyilvan minden gyerek mas es maskent dolgozza fel, de megkozelitesnek talan jo.

Par eve ujra kiadtak, szerintem lehet még kapni.
http://www.libri.hu/hu/book/tarsadalomt ... _type=book

Udv,

Anikó
babahordozási tanácsadó, hordozókendő-tanfolyamvezető, LANA
http://hordoznijo.hu
 
 


A klasszikus meséket semmiképpen nem változtatnám meg, sőt, a nyelvezetét sem. Lehet talán ma is kapni a nagy Grimm-meséket,abban gyönyörő régi diszes mondatok vannak, esetleg ismeretlen szavak, de ez mind nem baj a gyerekeknek. Na ez csak a bevezető, amit a meséről magáról modnaék: a feloldás. UGyan Grimm nem éppen könnyű falat, de az összes - nekünk felnőtteknek - horrornak megvan a maga feloldó szerepe a ksigyermek életében. Tele van ő szorongással, kényszerekkel, meg akar felelni, jő gyerek akar lenni, közben feszegetni a határokat, több figyelmet, sezretettet szeretne, de vannak (vagy épp nicnsenek sajnos) tesők is... szóval sok feloldani való van az életében. Ezekre a mesék nagyon jók. Talán a Jancsi és Juliska még korai lenne, de ki tudja, lehet, hgoy éppen segitene. Halállal kapcsolatban valamelyik pillangós mese például jó lehet, de még keresgélek.

ui. csak egy érdekesség. ugye tudjátok, hogy a békakirályfit nem megcsókolja, hanem falhoz vágja a királylány? :)
 


sziasztok,

az a könyv tényleg nagyon jó én éppen most olvastam belőle egy két fejezetet és tényleg megváltozott a véleményem a mesékről. Ahogy Indi írja meg van mindenek a saját szerepe a mesében és a gyerek életében.
szóval érdemes belenézni.

Laura
 
 


boldizsár ildikó könyveit is ajánlom
 


boldizsár ildikó varázslás és fogyokúra c. könyvét rtf. formátumban át tudom küldeni, akit érdekel

Laura
 
 


Tanácsot kérek fürdéssel kacsolatban: Nagyon szereti a vizet a kicsike. másfél éves. vannak különféle vödröcskéi és flakonjai, amikkel játszhat, mostanában azzal múlatja az időt, hgoy kilocsolja a vizet a kádból a kőre. ha elveszem, tőle a locsoló alkalmatosságokat, akkor kihajit mindent szépen egyenként, majd kihúzza a dugót (nem bosszúból, csak úgy). van úgy, hogy csak 2-3 percig tartt emiatt a fördés, mert ha lefolyik a viz, akkor vége van, ugye. Nem panaszkodik (még) de én szeretném, ha ez megváltozna, akár fél órát is fürdöhetne, mert korán kezdjük, pont azért, hogy bőven legyen ideje játszani.
 


Ha nem lehetne önteni a játékkal, csak úsztatni?
 


Azokat hajigálja ki. Először locsol, majd hajigál, utána dugót kihúz. Őt a locspocsolás érdekli, hangeffektekkel kisérve, a pelenkás vödörben és a vécékagylóban is rendre locspocsol, no meg az ivóvizet is kilocsolja, mert szép a vizsugár, viccesek a cseppecskék és jó a csorgó hang.
De én azt szeretném, ha mindezt a fürdőkádon belül oldaná meg.
 


Indi!

Ismerős :). Nagyon sokáig dobált Balázs flakonokat a kádból, meg mindent, amit elért. Dugót is huzigált. :) Elmúlt. Szerintem idő kérdése, most semmi más okos nem jut az eszembe.

Köszönöm a könyves hsz-okat.

Orsi
 
 


Szerintetek hintában altatás mennyire ok?
Cicin már nem mindig alszik, ringatni nem bírom, kendőzni se mindig. Hinta viszont tuti, meghallgatjuk mindig ugyanaazt a zenét és alszik.

KÖszi, Orsi
 
 


Orsi :) Köszi. Hát Indiában folyton hintázatják a gyerekeket, ez egyrészt nyilván könnyebb az altatás szempontjából, másrészt viszont a szokás nagy úr a gyerekeknél. Ha visszaemlékszem az én kisfiamra, őt se lehetett simán letenni, vagy a babakocsiban ringattam (napközben) vagy az ölemben-karomban (este). Sokáig féltem is, hogy majd ez nem is megy másképp. Aztán persze nem igy lett, de azért a mami karja más, az természetesebb, a zenét meg igy is hallgathatja. Kendőben nem jó neki aludni?
 


Orsi,

nálunk az altatás úgy néz ki, hogy hintaszékben ülök Petivel, és mindig ugyanazokat a dalokat éneklem ugyanabban a sorrendben. közben persze, szopi. Ha nagyon álmos, akkor "szól" (na jó, nyöszörög) hogy hagyjam már abba a nótázást. :lol:

mesék: Vekerdy könyvében olvastam, hogy az is nagyon jó, ha lyan mesét mesélünk, ami a gyerekünkről szól, azaz ő a főszereplője. A történések pedig az ő kis életének mindennapjai. Állítólag az ilyen mesék is segítik a gyermekünket a szorongásai feldolgozásában.

Indi,

flakondobálás, @ízkimerés nálunk is van. Jujj, a dugót is ki fogja húzni ezek szerint, előbb vagy utóbb :? akkor össze kell kapnom magam, mert mi együtt fürdünk...
 
 


Indi,

mi pont emiatt ( dugó kihúzás) tértünk vissza a kiskádhoz. azóta bent van a kiskád a nagy kádban lehet locsolni is így kádon kívűlre és sokkal tovább fürdik. a nagykádban mindig felállt és féltem hogy elesik. így most én lezuhanyozom mellette megtöltöm a kiskádat aztán kijövök és még hagyom fürdeni. persze változó hogy meddig marad benne.

Laura
 
 


Indi!

Akkor jó! :) Bár szívesebben kendőznék, csak nem bírom néha fizikailag (derekam) a két gyerkőcöt :wink:

Laura ötlete jó :)

Orsi
 
 


Indi,
pont azt akartam irni, mint Laura :) Dini is sokáig nagykádban a kiskád módon fürdött, és nagyon szerette. Pacsálhatott kedvére. Csak vigasztalásul: szerintem Dominó kismiska ahhoz képest, amit két gyerek fürdőszoba úsztatás terén művelni tud... most az a kedvenc játékuk, hogy fröcskölik egymást.... és mindent... és az egy éves tündibündi kislányom sokkal nagyobb lelkesedéssel....

kicsit örömködöm: ma azt birta mondani a kicsifiam, hogy milyen jó neki, hogy itt lakik, hogy velünk lakik. (azért hozzátette, mert nem ő lenne, ha nem tette volna, hogy az azért baj egy kicsit, hogy néha buták vagyunk mi szülők, és nem azt akarjuk, amit ő.)

o
 
 


Orsko!

:lol:
Nálunk még (!) nincs fröcskölés, egész nyugis most a fürdés...

Orsi
 
 


Orsko!
:lol: :lol:
Erről jut eszembe: a fiam megkérdezte: Anya, miért gondoljátok, hogy szebbek vagytok, ha fülbevalót tesztek a fületekbe?
Bár a tietek egy kicsit jobb.
I.
 


Sziasztok!

:?: hogy lehet rávenni egy tizenhárom hónapost a fogmosásra (legalább az estire)? 10 foga van, szerintem a héten kibújik a 11. és 12. is, és a kisörlők is nagyon nyomakodnak kifelé alul is, felül is.
Régebben volt a szilikon ujjrahúzhatós kefe, akkor még pici volt és hagyta. Aztán azt egyszercsak elutasította, és elkezdte megkaparintani és "használni" a mi fogkeféinket (magától). Akkor kapott egy igazi gyerekfogkefét. Eleinte tök élvezte, még az ínyét is felhúzta, ahogy mutattam neki, hagyta, hogy megsikáljam (persze csak finoman) alul, felül, kívül, belül, és ő is igyekezett megsikálni magának.
Aztán pár hete még a száját is alig-alig hajlandó kinyitni. Próbálkozunk azzal, hogy akkor előbb mossa a miénket, utána az övét, vagy mindenki mossa a másikét, de egyre rosszabb az eredmény. És fogat mosni erőszakkal ugye nem lehet, meg nem is akarnám úgy.
Köszönöm előre is a jó ötleteket, tapasztalatokat!

Viki


Viki,
én csak azt tudom elmondani, hogyan NE csináld. Én ugyanis Dininek, amikor nem akart fogat mosni, elkezdtem mesélni a fognyűvő manókról, akik éjjel belebújnak a szájába és megrontják a fogait, ha nem érzik a fogkrém szagot, mert azt nagyon nem szeretik. Meg is lett az eredménye, szegény jól elkezdett szorongani. Persze rongyolt fogat mosni, és ha eredménycentrikus lennék, és gyerekidomár, akkor nagyon büszke lennék magamra, és osztanám az észt, hogy IGY kell csinálni.
Ezen kivül csak azt tudom mondani, hogy türelem. 13 hónaposan még nagyon kicsi, nem érti a kellt és a muszájt. De ha minden este legalább megpróbáljátok, akkor előbb utóbb meg fogja engedni.
Ja és még valami a fogmosásról: nem létszükséglet. Egyrészt, mert a sikálás, amit a kefe okoz, felsérti a nyálkahártyát, és szabad utat nyit a kórokozóknak, ezért nem is kell a gyerekeknek naponta többször fogat mosni. A fogakat pedig elsősorban a helyes táplálkozás és a RÁGÁS védi. Rágcsáljon sokat almát, karalábét, uborkát, répát, kenyérhéjat, stb...

o
 
 


Én azt tudom ezzel kapcsolatban elmondani, amit a fogorvosom mondott. Merthogy Nándi ugyan még csak 9,5 hónapos, de már van 6 foga és felmerült a kérdés bennem, hogy nem kéne-e mosni. Azt a választ kaptam, hogy nem, de mossunk sokat fogat előtte és akkor majd utánozni akar egy idő után, na akkor adjak neki egy saját fogkefét.

Eszter

Kép
 


Köszönöm a pancsolós válaszokat, megnyugodtam ismét, hogy van egy teljesen normális gyrekem :lol:

Fogmosás: Nekem si azt modnta adoktornénink - az új, a szuper, homeopata gyerekgyógyász, odavagyok érte, mondtam már? :), hogy konkrétan mosni nem kel, addig semmiképp, amig az összes fo elő nem bújik, utánozzon és mint mindent ezt is a példa alapján tanulja. No Dominónak van is 2 felnőtt fogkeféje (eszembe se jutott kis gyerekkefét venni, ha már utánoz, igy leginkább)és a fürdőkádban sikálja, mig én is az enyémet mellette. Imád fogat mosni. időnként beszalad napközben is, megkeresi a kefécskéket és egy gyors akciót lebonyolit majd elégedetten távozik a helyszinről.
 


elnézést, a tök sötétben ülök itt, hogy fel ne ébresszem a gyerekemet, ezrét aztán a szokásosnál is több a hiba
 


Lányok!
Köszi a gyors válaszokat! Akkor nem erőltetem és főleg igyekszem nem stresszelni miatta, csak elöljárok (mint ahogy eddig is :-) jó példával.
A sok rágcsálás megvan :-)

Viki

Vissza: Gyermeknevelés

Jegyzetfüzet:

 

cron
XGyerünk, anyukám! - Teakiadó