Új privát üzeneted érkezett!

Sziasztok!
Noémi, barátnő van, és alaposan helyre is szokta tenni a fiamat. De most nem ér rá, épp kistesója született.
Általában igaz, hogy az én fiammal egyedül akkor vannak gondok, ha kettesben vagy hármasban vagyunk otthon, és nem akarunk vele folyamatosan foglalkozni. Ha bárki gyerek van nálunk, észre se veszem a fiamat, mert elvan a másik gyerekekkel.

Virga, nálunk még nem jött el a "nem szabad" hisztizés. Az én fiam nem hisztizik. Csak csinálja azt, amit nem szabad, mintha a falnak beszélnék. Ha fizikai akadály (kezem) miatt mégse sikerül, nem sértődik meg, hisz tudja, hogy csak próba-szerencse alapon csinálta, és most nem jött be. És ilyenkor keres mást. És ezt kilenc hónapos kora óta így csinálja. A dackorszak azt hiszem, még előttünk van. Nem tudom, milyen lesz, mert egész egyszerűen semmi hajlamot nem látok nála a hisztire, ellenkezésre. Ő csak cselekszik. Ha kidobják az ajtón, bejön az ablakon. És vigyorog hozzá. De ha nem jut be, akkor is vigyorog. És bejut valami egérlyukon, vagy ilyesmi. Kép

Viszont a jó hír: rátalaltam az újabb fegyelmezési módszerre. Ha nagyon bosszant (tegnap széthajtogatta azokat a ruhákat, amiket én össze, továbbá elhordta őket a lakás különböző pontjaira), akkor kizárom (kulccsal) abból a szobából, ahol vagyok. Biztonságos megoldás, mert el se mozdul az ajtó elől. Sőt, elkeseredik, mert meglepő módon hisztizik is. (A járókában nem tette, csak játszott csöndben az utóbbi időben már.) Szóval tegnap két percre bezárkóztam, és utána elmagyaráztam neki, hogy kinyitom az ajtót, ha nem dobálja szét a ruhákat. No, úgy segített, mint a kisangyal! Mindent csakis az általam kijelölt helyre vitt, a ruhákhoz csak akkor nyúlt, ha kértem. És két perc alatt végeztünk (együtt!) a ruhákkal.

Szabó istvánné
adrienn
9100 Tèt Hunyadi ut
 
 
 


Sziasztok!

Adrienn!
Én is egy hasonló módszert írtam le a múlt héten, csak én általában a szobájába viszem, vagy kicsukom a nappaliból.
Egyébként beleolvastál az általam említett topikba, vagy a cím alapján úgy döntöttél, hogy nem is érdemes? Mert pont a dackorszak előtti dacos korszakról szól jópár írás, nem feltétlenül hisztiről!
Üdv, Virág
 
 


Virág!
Olvasom, köszi Kép
Kati
 
 

 
 

Beleolvastam, sőt végül végig is olvastam. Vannak hasonló esetek ott is, tényleg.
Egyébként korábban már beleolvastam abba a topikba, csak akkor még korai volt nekünk. Meg hát valóban: azért nem oda írtam, hanem újat nyitottam, mert nálunk semmiféle hiszti nincs. Egyelőre. Kép

Szabó istvánné
adrienn
9100 Tèt Hunyadi ut
 
 
 


Nálunk sikítás az van - bár hisztinek nem nevezném - ha nem lehet azt, amit ö akar. Ha nincs idöm/energiám az akaratát "elterelni", öt becsapni. Pl. amikor ideje hazamenni, elköszönünk a hintától, úgy tévén, mintha az ö döntése lenne, hogy otthagyjuk a játszóteret.
Elgondolkoztam már ezen, hogy ö általában boldog, jókedvü, kivéve ha nem kapja meg, amit szeretne AZONNAL. Lehet, hogy én meg túl engedékeny lennék???

Kati
 
 


Sziasztok! most oolvastam ezt a topicot, mert én is némi képp érintett vagyok, az én első szülött fiam egyre jobban fel van húzva, szemtelen , nehezen korlátozható. Persze nyilvább máshogy,mint egy pici.
De miért ült így le ez a topic? Fontos lenne: Claire
 
 


Claire!

Jövök utánad!
A nehezen korlátozhatóba mi is beletartozunk sajnos. Sokat gondolkodtam már azon, hogy talán én rontottam el valamit. Csak az ilyen topicok olvasgatása után tudok reménykedni benne, hogy talán mégse.
Én már azt is megkaptam a lányomtól (gondolom a sok korlátozás eredményeként), hogy "keresek magamnak egy másik anyukát"!!! Kicsit fájt a kinyilatkoztatás. Az "és ki lenne az az anyuka" kérdésre az volt a válasz, hogy a Kató mama (vagyis anyósom!!!!) Na én tudom azt amit ő nem, hogy csak cseberből vederbe kerülni!!! Ez egy kicsit gyógyír a szívemnek.

Itt tartok most! Szívesen eszmecseréznék ilyen témában mindenkivel.

Zsóci

Kép
 
 


Én is (azaz a fiam) idetartozom. Ő most volt öt éves. A "Pszichológut keresek" topikban már leírtam az esetünket.
Kanga

Lilypie - Personal pictureLilypie Third Birthday tickers
[img:ba0f9b55a6]http://www.tickerclub.com/cache/e49f5b8951.png[/img:ba0f9b55a6][img:ba0f9b55a6]http://www.tickerclub.com/cache/dceb25d9d6.png[/img:ba0f9b55a6]
 


Kanga! Nem találom azt a topicot!!!
Ma már azon törtem én is a fejemet, hogy ezt nem tudom szakember nélkül megoldani, és keresek egy pszichológust. De lehet, hogy előbb fölhívom azt a fickót, akihez tavaly jártunk fejlesztő jellegű tornára, foglalkozásra, és pszicho pedagógus. Vele csak azért nehéz erről beszélni, mert milliószor annyi türelme van, mint nekem. Neki is van 4 kölyke, állítása szerint ő is szokott kiabálni velük, de ez nehezen elképzelhető. Nálatok, akiknek 3-5 évesen ilyen a gyerkőce, miben nyilvánul meg? És mit próbáltatok már eddig? Claire
 
 


Sziasztok,
regen nem jart erre senki, de hatha valakinek most is van hasonlo gyereke. Nekem van mindenesetre. Tokeletes az elejen a leiras. Nekem itthon nics gondom igazan a fiammal (na nem konnyu itt se csak nem kapok infarktust percenkent), a gond akkor van ha megyunk barhova, mert eletveszelyes magara nezve. Most ket es fel eves, felelemerzete semmi, egy szot sem beszel es egy percre sem all meg napkozben, de ez szo szerint igy van, folyamatosan mozog, soha nem ul le.
Irjatok ha hasonlo helyzetben vagytok, igazabol nem jotanacsot varok, csak valakit akinek hasonlo a fia/lanya, az erti ugyis mi a gondom.
Eniko

[url=http://www.nagyonbaba.hu]Kép[/
 


szia Enikő,
Fiam 2 éves és ő sem áll le egy percre sem. Mivel nagyon szereti a Kisvakondot, ezért beszereztük mind az 5 Kisvakond DVD-t. Ezt a délutáni és esti lefekvés előtt vetjük be, amikor még mindig pörög. Ettől valahogy lenyugszik, kicsit leköti a figyelmét. Az a baj, hogy egyre többször napközben is akarja nézni, de akkor nincs annyi türelme hozzá és a film közben is folyamatosan ugrál, mászkál, ágyról le-fel, asztal körül. Úgy érzem, hogy egyszerre akar mindent.
Voltak nálunk vendégek három gyerekkel. Kitettünk rágcsálnivalót, a vendég gyerekek azonnal nekiestek, persze a fiam is követte a példát. VAlahogy így nézett ki a helyzet: székre felmászás, asztalon lévő perec kihalászása, perec megrágása, közben már székről lemászás, futás a tv elé a Kisvakondhoz, futás az autókat tologatni, futás a székhez, székremászás, perec, lemászás, tv, autók és így tovább és így tovább.
Semmiről nem akar lemaradni. Sokszor elég fárasztó. Még nézni is. Nemhogy kordában tartani.
Nehezítésként most lett kistesó is :-)
Márti
 


Szia Marti,
en is bevetem a TV-t sajnos egyre tobbszor, pedig nagyon TV ellenes voltam regebben, igaz csak az utobbi idoben kezdi megszeretni. Allva nezi termeszetesen, le nem ullne kozben, max ot perc egy huzamban, aztan rohangalas, de igy pl. most tudok irni, mert egyebkent itt lenne az asztal tetejen es nyomkodna mindentKép.
Nalunk a helyzetet neheziti, hogy a hatodikon lakunk, tehat kinti jatekra lehetoseg a jatszoteren kivul nincs, csak sajnos az meg allandoan tele van. A legnagyobb gondom epp itt van, en nagyon szeretnem kivinni minel tobbet, mert imad ott lenni, ki is megyunk, aztan az egesz utunk hisztivel telik el, mert eloszor is nem hajlando jonni, nem fogja a kezem, babakocsiba ordit, igy meg is tesszuk a tiz perces utat egy ora alatt, aztan a jatszoteren oda akar menni ahol a tizevesek mint egy orult rohangalnak a legmagasabb, egyaltalan nem neki valo maszokan. Persze en hulye felengedem, hogy hatha hallgat a szep szora es nem rohan veluk, mert nagyon felek, hogy leesik (kb ket-harom m magas es tele van "ajtokkal", ahol siman veletlenul le tud esni, ha nem figyel, pulsz a nagyobbakat nem erdekli hogy ott van). Epp mult heten lent rohangalt egyik maszokarol a masikra, es elutotte egy hateves biciklis, termeszetesen szep sebeket kapott a fejere es a labara, de egyszeruen nem tudtam megallitani olyan hirtelen rohant el, pedig ott alltam mellette....
A masik remalom szamomra, amikor valaki mas hazaba megyunk, ott folyamatosan figyelni kell, hogy ne tegyen tonkre semmit, ne torjon szet semmit, mert ugye neki mindent meg kell vizsgalni, csakhat az hogy nem szabad, ne nyulj hozza nem mukodik, hatalmas hiszti mindenert. Szoval eleg kellemetlen menni vele barhova, szegenykem itthon meg unatkozik.
En nem tudom, most mit tennek meg egy kistestverrel mellette, szerettem volna, de most egyenlore varok, mig legalabb beszel es szobatiszta lesz, azt hiszem ez most nagyon nem lenne jo egyenlore. Neked, hogy megy a kicsivel mellette? A nagyobb megy bolcsibe? Te hogy kezeled a masok "rosszallo" tekintetet mikor az utcan megy a hiszti a semmiert? Enegem iszonyatosan tudnak idegesiteni okoskodo emberek, hulye tanacsokkal az utcan.
szia
E.

[url=http://www.nagyonbaba.hu]Kép[/
 


szia Enikő,
Szerencsére még senki nem oktatott ki az utcán. Egyébként elég könnyen veszem a hisztit mások előtt, mert rossz érzés nézni olyan anyukát, aki rángatja (tehetetlenségében) a gyerekét. Azért otthon elő szokott fordulni, amikor a kertből nem akar bejönni a házba, de akkor már nem érdekel, hogy látja-e a szomszéd vagy sem. Szóval nagyközönség előtt úgy teszek, mintha észre sem venném, mert tudom,hogy ha megpróbálnék bármit is tenni, akkor még jobban behergelné magát. Ilyenkor nem lehet szót érteni velük...
Szerintem jól teszed, ha még vársz a második babával. Persze mindenki azt mondja, hogy majd később milyen nagyon jó lesz, mert összenőnek meg majd együtt játszanak stb. Na de mikor lesz az a később? 10 éve múlva? Addig pedig inkább egy kicsit szívás (bocs) ez az "egyik kicsi másik pici" dolog.
A nagyobbik is még annyira kicsi, hogy nagyon sok törődést igényel, meg most kezd úgy igazán beszélni és nagyon kellene rá figyelni, meg okítani, hogy telítődjön a kis feje okosságokkal. Ehelyett leültetem a tv elé...
De bölcsibe nem akarom küldeni. Ha szükség van rá, akkor bármelyik nagymama ugrásra készen áll, ebben nagyon szerencsénk van. Még azon is gondolkodom, hogy oviba menjen-e jövőre.
Na szóval nagyon sok türelem kell a kettő gyerkőchöz (illetve főleg a nagyobbikhoz) és nagyon meg kell szervezni a napot. De bele lehet jönni, főleg ha apuka is támogató és tud időt szakítani. A kicsi még elég sokat alszik, addig próbálom kihasználni az időt a nagyobbikkal. MOndjuk ha mosogatok, addig is adok neki valami feladatot, vagy együtt porszívózunk vagy felmosunk (mert hát a takarítást is meg kell csinálni valamikor).
Mi mostmár inkább csak olyanokhoz megyünk vendégségbe,ahol szintén gyerek van és nem veszik zokon, ha a gyermekem morzsázik meg rámol.
Pipec hely kizárva, mert tényleg állandó rettegés, hogy mi törik el, mi folyik ki és hova.
Nincs baba-mama klub a környéketeken? Mi jártunk még a pici születése előtt,nagyon élveztük, saját korosztályával találkozott, így nem lökdösték el a nagyok.
szia
m.
 


Szia Marti,
sajnos nem ismerek a kornyeken senkit, a gyerek ota a barataimmal is csak levelbe/telefonon tartom a kapcsolatot, tul messze vannak. Itt meg valahogy senkivel sem sikerult osszabaratkoznom, kulfoldon vagyok, na de ugyis megyunk haza nemsokara, majd otthonKép. E A fiamnak hianyzik is a kozosseg, sajnalom szegenyt unatkozik egesz nap, szerintem ezert is olyan rossz. Nalunk is a legjobb modszer a megelozes, ha tudom hiszti lesz valahol, probalom elkerulni a helyzetet, csakhat sokszor konnyebb utolag okosnak lenni. Sajnso az en fiam nagyon le van maradva beszedbe, ami annyit jelent, hogy egyaltalan nem beszel, csak egy ket szot, fizikailag viszont mindent meg tud csinalni amit akar. Magyarazattal semmire nem megyek, nem erti a bonyolult dolgokat, ram se nez amikor probalok neki elmagyarazni valamit.
Nagyon szerencsed van, hogy vannak segito nagymamak es a ferjed is korulotted, hat sajnos nekem se nagymama, se senki, a ferjem meg dolgozik reggeltol esig ha hazajon, mindennel foglalkozik csak a gyerekkel nem, szerencsere ez meg fog oldodni ha hazamegyunk, megyek dolgozni, o meg remelhetoleg otthon marad, legalabbis egy darabig.
szia

[url=http://www.nagyonbaba.hu]Kép[/
 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Vissza: Gyermeknevelés

Jegyzetfüzet:

 

X
EZT MÁR OLVASTAD?