Kiemelt témák

Zsuki: koszonjuk a hozzaszolasodat! mindekitol lehet tanulni, engem nagyon erdekel a velemenyetek, szeretek ezen a teman elmelkedni. Erdekes tortenetet is irtal szegeny gyerek... ilyenek utan kezdem megerteni Zita asszony "kemeny" kirteriumait. Meg hogy nem mondtak meg... az kegyetlenseg, elobb utobb ugy is megtudja az orokbefogadott... ahh...
Szerbiaban valoban ez a hozzaallas az of-hoz, volt szerencsem nehany velemenyhez . Meg Magyarorszagon is sokan egybol azt gondoljak, biztos a no a hibas, hat csereld le... L.Móni is meselte...

Puszi:
(en azert megis aggodom, postaba nem bizom 100%, csak 99%-ban, lehet hnap felhivom... )

Kuglica: tako ti treba. Nem vagy resen, es maris elcsenem toled a laptetot

Hát.. Amina.. igazad van. Nem voltam résen, úgyhogy nem sikerült elcsípni a laptetőt.. de már korábban sikerült, úgyhogy te voltál soron.

Zsuki - nagyon szépen köszönjük a történetet. Hasznos volt.. (szegény fiú.. bele se tudok gondolni..). Szomorú..

Csajok.. jövök majd még monológokkal, csak ez a hét elég durva a munkahelyen. Addig írjatok ti valami monológot!

Hello Lányok,

Csak referálok itt egy rövidebb monológgal a korábban említett genetikai vizsgálatra a származást illetően az öf. gyerekeknél:

(Lehet, hogy hülyeségeket írok.. ez csak ilyen "kuglica-féle-vélemény".. de ha majd hallok róla konkrétabb dolgot szakembertől, ígérem, megírom.)

Én spec. nem tudom, hogy hogyan van ez.. talán Czeizel Endre írásait kellene megnézni.. de.. azért egy magyar is eléggé kevert nemzet (Ázsiából jöttünk, keresztül kasul több nemzeten - ha esetleg valaki emlékszik rá.. ), szóval nem tudom, hogy mit lehetne látni egy ilyen vizsgálatból. Olvastam egy könyvet még régen a nemzetek vándorlásával kapcsolatban és hogy hogyan térképezték fel genetikai vizsgálatokkal azt, hogy az ember maga melyik kontinensről merre felé vándorolt. Ha nekem 500 éve volt pl. egy szlovák vagy egy román ükanyám, akkor az is simán látszik egy ilyen genetikai vizsgálat során - én legalábbis így tudom.

Erről az a vicces jelenet jut az eszembe, hogy nagyon régen, amikor kb. 17 éves voltam, a családdal (szüleimmel, húgommal) voltunk Törökországban nyaralni és amikor Isztambulban sétáltunk a bazársoron, egy török fiú odaszólt hozzám magyarul, hogy "gyere ide, te török vagy!" .. én pedig mondtam, "nem vagyok török, magyar vagyok" .. ő pedig így válaszolt (továbbra is magyarul .. ): "honnan tudod? ott voltunk több mint 150 évig.." .. és hát igaza van.. ki tudja mi történt párszáz évvel ezelőtt a családban..

Ha pedig nem származási, hanem betegségi hajlamra utaló jeleket keresünk genetikai eszközökkel, akkor - én úgy tudom - ez még mindig egy nagyon drága és időigényes tudomány.. szóval ezt a Tegyesztől ne nagyon várjuk el.. sőt.. még mindig van olyan sci-fi film, amiben ez téma.. és hát hol vagyunk mi államilag dotált rendszerben ettől a "csillagok háborúja" megoldástól.. nem?

Azért ha valaki hallott valamit örökbefogadásos genetikai vizsgálatról, szóljon. Ha lenne is ilyen vizsgálati lehetőség, akkor már inkább azt (is) tartanám logikusabbnak, hogy az öf. szülőket (is) nézzék meg és - ha ugyan morbid is a gondolat - próbálják megállapítani, hogy milyen betegségre hajlamos és meddig élhet az öf. szülő, elkerülendő, hogy a gyermek túl hamar maradjon esetleg egyedül.. .. mert hát a gyerek szemszögéből is illik nézni ezt a kérdést, nemde?

A mi háziorvosunk úgy állított ki papírt rólunk, hogy velem kapcsolatban nem volt még egy vizsgálata sem (most kapaszkodjatok meg: az elmúlt 10 évben nem voltam háziorvosnál csak most..) .. és férjem pedig gyomorbántalmak miatt volt két alkalommal receptet felíratni. Én (mert olyan kis jófej vagyok), elmentem a férjemmel a dokihoz, hogy szóljunk, öf. ügyben majd jön egy papír a Tegyesztől, és ha esetleg el akar bennünket küldeni valami kivizsgálásra, szóljon. Legyintett.. Kérdeztem tőle: látja rajtam, hogy nem vagyok alkoholista vagy drogos..? Meg is lepődött a kérdésen.. pedig rákot, aids-et vagy hasonló durva betegséget is kérdezhettem volna. Kiállította úgy a papírt, hogy nem tud rólunk semmit. Nem hogy genetikai vizsgálatot, de még egy alapvizsgálatot sem kezdeményezett.

nnnya.. úgyhogy csak ennyit akartam most szólni.

Nem is volt olyan rövid ez a monológ.

Írjatok, kritizáljatok, vitatkozzatok velem.. lécci.

Sziasztok!

Üdv mindenkinek!

Kuglica hű de belebonyolódtál. Én annyiban említettem a genetikai dolgot, hogy anyósom "beszólt" hogy nézzük meg a gyerek származását. Ő konkrétan arra célzott nehogy roma származású gyermeket fogadjunk örökbe, mert így meg úgy, a vér nem válik vízzé.

Én meg mondtam neki hogy ezzel elkésett, mert mi eldöntöttük és környezettanulmányon jeleztük is hogy vállalunk roma származású gyermeket is. Nem is értem hogy gondolta? Bemegyünk egy hatalmas gyermekotthonba, ahol 500 gyerek közül kiválasztjuk a legszőkébb, leg-kékszeműbb tündi-bündi kisbabát?
Minket nem érdekel a gyermek származása.

Amina nem értem miért nem szabad ajánlva feladni a levelet? Hiszen nagyon személyes dolgok vannak benne, plusz fénykép....

Bocsi ennyi voltam. ezer meg egy dolgom van.

Sziasztok!

Azért nem lehet ajánlva feladni levelet Zita-asszonynak, mert egyedül csinálja az egészet.. és még annyi asszisztenciája sincs, hogy valaki elmenjen helyette postára. Úgyhogy ha ajánlva adsz fel neki levelet, feltartod a munkájában.

Zsuki: privi ment!

Sziasztok!

Örülök,hogy újraéledt a téma:-)

Érdeklődve olvaslak benneteket,hasonló érzések,gondolatok kavarogtak bennem is néhány éve még,azóta kerek lett a világ.

Két tündérbogár anyukája vagyok,mindkét gyermekem örökbefogadott és ők a két legjobb dolog,ami életünkben velünk történhetett.

A kétségek el fognak illanni abban a pillanatban,hogy meglátjátok a ti babátokat,ezt higgyétek el, onnantól minden helyére kerül.

Mi 2000-ben házasodtunk össze a férjemmel,azóta vágytunk babára,aztán hormonkezelések,műtétek és egy sikertelen lombik után(mindkét beültetett embrió beindult,egyik méhen belül,másik méhen kívül....nem részletezem ) még javában táppénzen voltam,mikor a férjem azt mondta,most elég,menjünk a Tegyeszhez
Kislányunk két és fél éves múlt, kisfiunk pedig ma egy hónapos

Mindannyiótoknak nagyon szurkolok,hogy így vagy úgy,de megtaláljon benneteket a ti babátok,mert ennél jobb dolog nincs a világon.

Szívesen írok a folyamatról,ha van kérdésetek,most még friss nagyon az élmény.

Szép napot mindenkinek!

Csopke: udvozollek koztunk! juj de szeretem az ilyen hozzaszolasokat (is) .
Meselj, minden erdekel minket!!!! /bar nem akarlak letamadni/
Kepeket esetleg raksz a gyerekeidrol!

(nalunk is igy volt, a masodik lombik utan (ami mehenkivuli vagy veteles volt, 7-8 hetesen, es az orvosok sem tudtak megmondani, hogy mi van) mondta a ferjem, most mar irany a tegyesz)

Lidi: igy van, ahogy kuglica irja

Kugli: hm… ez egy erdekes dolog sztem. Es ugye elvi sikon tudjuk ezt a temat targyalni, mert nincs arra lehetosegunk, nekunk egyszeru halandoknak, hogy mondjuk a TB terhere tenylegesen szarmazasi szempontbol elemezzuk egy embert. Nem is tudom mi lenne, ha lenne ra mod, de nem hiszem, hogy jo lenne… Pont a Spektrumon volt egy musor errol, egy egyszeru dns mintabol meghatarozhato, hogy honnan szarmazunk, kik voltak az oseink stb, parszaz evre visszamenloegesen is meg millio evre is , es ugye a kozos apank, egy afrikai embör volt, tan madagaszkari (jo kis musor volt,Lincolnnal kezdtek es a vegen hol lyukadtak ki).
Innentol mar szinte mind1 , sztem. Total keverekek vagyunk. Nem tudom, ti hogy vagytok ezzel, de en a nagyim nagymamaig tudtam visszavezetni a csaladfankat, 1840-50-es evekig kb. Es az osok sokfelek voltak .
Na de of-ra terve, az Agacskanal is mondtak, hogy arra keszuljunk fel, hogy ha nem roma gyereket szeretnenk, akkor is meg lehet felroma, negyedroma stb... Ugye a verszerinti anyanak az a celja, hogy minel jobb csaladba keruljon a babaja, igy eloforudlhat, hogy fullent az apa szarmazasat illetoen (foleg a titkosnal, ahogy ugye nincs is szemelyes kontaktus). Ez az elet, es azert ezt is jobb eszben tartani, baratkozni a gondolattal, mi lesz ha megis…
Mondjuk nekem ez nem szempont, de ferjemnek igen.

ja, es igazad van kuglica, meg ha lenne erre a genetiaki vizsgalatra mod, akkor is logikusabb, hogy az of szuloket vizsgaljak meg, hiszen sokkal fontosabb, hogy ok egeszsegesek legyenek es fel tudjak nevelni a gyereket.

Csöpke! Jaj de jóóóóóó, hogy csatlakoztál! Úgy örülök én is! Ezt vártuk már mi .. és szerintem a kukkolók is, hogy valaki csatlakozzon, aki konkrétan már örökbefogadott. Ezernyi kérdésünk lesz szerintem, úgyhogy készülj.

Első két kérdésem az lenne, hogy mennyit vártatok és hogy melyik "csatornán" jött hozzátok a két gyermek? Nyílt vagy titkos örökbefogadás volt-e? (illetve, bocs, máris még egy kérdés) Melyik megyében történt ez?

Köszi szépen előre is!

Itt vagyok ám és olvasok!


Csöpke: de jó, hogy írtál, mesélj még kérlek!!!! Édestestvérek a gyerkők? Mennyit kellett várni Rájuk? Család hogyan viszonyult az örökbefogadáshoz? Jajjjajjajjj, Aminámhoz hasonlóan, nekem is még ezer kérdésem lenne, de nem akarlak lerohanni.



Zsuki kollegina : válaszoltam!



Amina, Kugli: nagyon összetett ez a kérdés, amit boncolgattok. És megint sokat tanultam, köszönöm.

Lidi - értettem én ám, hogy mi a téma.. csak nem akartam ilyen direktben a "roma vagy nem roma" kérdéssel foglalkozni, hanem inkább egy gondolatébresztőt írogattam, magamnak is és a kukkolóknak is.

Ez a kérdéskör a mi családunkban is fennáll és a férjem szüleinél is, úgyhogy abszolút értem a dolgot.. csak valahogy puhítani akartam a témát.. mert megmondom őszintén, valahogy nekem úgy fáj az ilyen fajta megkülönböztetés. De nem akarok senkit kritizálni, mert mondom, nálunk is fennforgás van ez ügyben.

Amikor tőlünk megkérdezték, hogy roma, arab, kínai, stb. - szóval egyéb származású gyerek érdekelne-e minket, akkor úgy nagyon hezitáltunk. De nem azért, mert konkrét bajunk lenne (a férjem is nagyon kevert nemzetből van, még a neve sem passzol a születési helyével, stb.) - de mindenesetre, valahogy arra jutottam, hogy az első öf. gyermek esetében, nem szeretném, hogy annyira egyértelmű legyen, hogy a gyerek örökbefogadott. Szeretnék először az anyasággal megismerkedni.. és úgy gondolom, hogy az öröm mellett, lesz elég "munka" az öf. ügyében.. nem akarom tetézni. Kicsit lelkiismeretfurdalásom van amiatt, hogy ezt mondom, de hát őszinte is szeretek lenni.

Ja.. Lidi .. a legfontosabbat elfelejtettem: nagyon büszke vagyok rád!

Kuglica: khm... tenyleg finoman fogalmaztal, en meg durrbelebumm, es maris felhoztam a roma-temat . Sokat agyalok rajta, es latszik is, egybol erre utaltam. Neha annyira haragudni tudok a tarsadalomra, amelyben elunk, mennyire intolrans, nem elfogado, es a gyerekek miatt,nem miattam , o tehet rola?... nem... De nalunk ez mar csak elmeleti kerdes, nem hiszem, hogy el tudnak fogadni, annyira eros a csaladban az ellenallas. Es ha teljesen oszinte akarnek lenni onmagamhoz, "elso korben" en is feherboru babat szeretnek , de ha most a kezembe adnanak egy romat, ot is imadnam .

Amguy szerintem teljesen ertheto, hogy igy gondolkodsz. En is hasonloan ereztem magam, amikor megkerdeztek : magyar v mas szarmazasu , beteg v egeszseges, csecsemo v idosebb gyermek. Szivem szakadt meg...Tehat egy pl 7 eves, roma szarmazasu, beteg gyereknek mar eselye sincs csaladba kerulni?... Kb ez a helyzet. Nehez amikor szembesitk az embert ezzel, es hat valasztani kell, es valamilyen szinten mi is bellaunk a sorba. Jol at kell gondolni, mi az amit tenyleg el tudunk fogadni, mert a dontes vegleges. /Sok kivulallo azt hiszi, hogy az of ugy megy, hogy bemesz az otthonba, ott van egy csomo gyerek, es a legszimpibbet/legszokebbet hazaviszed... /
Egy bnetes lannyal levelezetem - remelem hamarosan csatlakozik hozzank - neki mar van egy of gyermeke, es ezt irta:
...Aztán arra jutottam, pláne a tanfolyam után, hogy igenis kell ennyire önzőnek lenni - ha ez annak számít. Ha csak egy icipici rossz érzés is lenne bennem - bennünk XY miatt, az biztosan rontana az egészen - ha mérgesek lennénk rá, az egész gyerekre azok lennénk, nemcsak arra a tettre, amit éppen elkövetett, egymást is hibáztatnánk, ill. azt jobban, aki erre a "másságra" rábeszélte a másikat. Azt gondolom olyan gyermeke kell, és szabad igent mondanunk csak és kizárólag akiről el tudjuk képzelni, hgoy vele leszünk egy család. Azt mondják - a pszichológusok is, és az örökbefogadók is - hogy igenis kell nemet mondani egy babára-gyermekre, ha nem érezzük vele kapcsolatban, hgoy ő a mienk. Házasságok és családok mehetnek szét egy rossz döntés miatt.....ez így elég ijesztő, és talán nem is ennyire fekete-fehér, meg majd úgyis érzitek ti is a szívetekben a döntésetek helyességét, de kérlek ne marasztald el magad-magatokat egy percig sem a kritériumok miatt.

Ettol ugy meggyugodtam .

Bocsanat ha tul osztine vagyok, de azt hiszem ennek a topicnak igy van talan ertelme. Nem akarok senkit sem megbantai, csak a sajat velemenyet irtam le.

No es a masik kardinalis kerdes, az az egeszseges-beteg kerdeskor... errol is lehetne sokat ertekezni.
A tanfolyamon, az egyik of szulo meselte, hogy meg a of-dott gyermeke elott egy ikerpart is "ajanlottak fel", amelynek az egyik kozepesen sulyos szivbeteg volt. Hosszu orlodes utan nemet mondtak a vegen. Lelkiismeretfurdalas stb... Aztan kesobb hallottak, hogy egy orvoshazaspar fogadta orokbe az ikreket, akinek a kozelben ott laknak a nagyszulok, es allando a segitseg/orvosi felugyelet.

Königné: merre jarsz, nagyon csendben vagy!

Amina - neked sem szántam, aranybogár semmit.. én csak úgy írogattam. Meg sem néztem, hogy korábban ki utalt a genetikai vagy származási kérdésekre. De ez egy nagyon fontos dolog, úgyhogy szerintem beszélgessünk róla.

Mindenesetre, nagyon köszönöm a hozzászólást és az idézetet - tényleg megnyugtató számomra. Amikor a Tegyeszben voltunk és tőlünk is kérdezték: gyerek kora.. neme .. egészségi állapota.. stb.. akkor úgy mondogattam, válaszolgattam.. és aztán zavartan csak megjegyeztem az ügyintézőnek, hogy "jaj bocsánat, tudom, hogy nem kívánságműsör.." .. és odafordult hozzám, kedvesen rám mosolygott és csak annyit mondott: "de az.. mondja csak nyugodtan.. " (jó, persze.. bizonyos határokon és kereteken belül.. de megnyugtató).

Amina - te azt tudtad, hogy a vérmérséklet genetikai kérdés? Én csak most hallottam a pszichológusnál.. azt hittem, hogy az neveltetés kérdése..

Puszi: kivancsi lennek am a Te/Ti velemenyetekre is a fenti temakban! Bar tudom, hogy nalatok ez meg nem aktualis, de nagyjabol gondolom korvonalazodtak az elkepzelesek.

Kuglica: vermerseklet ez is egy jo tema ! Igen, onnan tudtam, hogy tanultuk meg anno... Egyre tobb dologrol derul ki, hogy genetikailag kodolt -Czeizel konyvei- bar en szkeptikus vagyok tovabbra is . Meg a rozsaszin felho van elottem, hogy a neveltetessel 70%-ot tudunk alakitani egy ember szemelyisegen (vermerseklet, jellem, tulajdosagok stb).

de van itt nekunk pszichologusunk, Zsuki draga, relevans velemeny?

Tényleg! Zsuki.. szóval hogy van ez a vérmérséklet? Mire készüljünk?? Lesz törés-zúzás.. vagy hogy van ez??

Csöpke, majd te is írhatnál erről a témáról. A kislánynál már biztos jelentkezett a vérmérséklet-kérdés..

Sziasztok!

Köszönöm a kedves fogadtatást.

Legelőször is azt szeretném mondani,hogy miután ez egy nyilvános fórum,ne haragudjatok,ha némileg visszafogott vagyok,igyekszem válaszolni a kérdésekre,de csak óvatosan. Ezt megtanultam az elmúlt évek alatt.

Mindkét gyermekem nyílt öf útján talált meg minket, Tegyeszes és Gólyahíres segítséggel.

2005 őszén jelentkeztünk, és 2007.ben született a kislányunk,2009-ben pedig a kisfiunk.Először 20 hónapot,a picinél pedig kb három évet,mert a Gólyahírnél kezdettől fogva álltunk,viszont közben megérkezett a babánk és így kistesóra vártunk tovább náluk.

A családunk az első pillanattól mellettünk állt,nem is volt kérdés,szerencsések vagyunk,hatalmas szeretettel fogadták a gyerkőcöket,és ez így van most is,teljes jogú családtagok mindenki szemében.
Igazából a távolabbi ismerősöktől sem kaptunk negatív megjegyzéseket,de ez is az egyik olyan dolog,amire fel kell vértezni magát annak,aki elindul ezen az úton.
A másik,amire én álmomban nem gondoltam,hogy bizony vannak olyanok,aki jobban szeretnek szánakozni,sajnálni,mint velünk együtt örülni.Amíg próbálkoztunk,megjártuk az összes szörnyűséget,addig együtt éreztek,amikor talpra tudtunk állni és boldog családdá váltunk,azt már nem tudták "benyelni".Szóval ilyen is van,de ettől csak erősebbek lettünk.

Vérmérséklet: Na,lehet,hogy ebben nem fogtok velem egyetérteni,de pedagógus lévén,mindig is hittem a "nevelés erejében".És ezt most is így gondolom.
Amellett,hogy a lányom az első pillanattól olyan nekem mintha én szültem volna ( ha szültem volna,akkor is őt szültem volna ),és külsőleg is nagyon hasonlít ránk,napról napra több van benne belőlünk.
Biztosan létezik ellenpélda,de én ezt az oldalt tudom erősíteni,soha egy pillanatra nem jutott még eszembe,hogy vannak "hozott dolgai" ,amiket ne tudnánk kezelni.
Amúgy az öröklésről meg azt gondolom(remélem nem akad ki rajta egyikőtök sem),hogy miből is gondolhatnám azt,hogy a mi génjeink annyival remekebbek lettek volna egy vérszerinti gyermekben ,mint egy öf gyermeké.Lehet,hogy gyönyörűen fog rajzolni,amit én sosem tudtam ,vagy matekzseni lesz (na,ez sem én vagyok ),szóval én azt gondolom,hogy a szülő dolga kihozni belőle a legtöbbet,amit lehet.
Az én lányom pl iszonyatosan "akar" mindent csinálni,pici súllyal,icipicin született és annyira akart élni,meg fejlődni,hogy pillanatok alatt behozta a "lemaradást".És azóta is egy kis energiabomba,makkegészséges,sosem volt még beteg.Rettentő határozott és nem olyan hiperérzékeny pl mint én.Ennek is örülök,mert azt gondolom,neki fel kell dolgoznia a veszteségét,és meg kell küzdenie az esetleges "támadásokkal",vagy csak hülye kérdésekkel és tök jó,hogy ilyen,talán így könnyebb lesz neki.
És ezzel kapcsolatban reagálnék még egy témára: én is azt gondolom,hogy csak azt szabad bevállalni az öf-nál,amit teljes szívvel el tudtok fogadni,amúgy szerintem nem szabad belevágni.
Mi egészséges újszülöttet vállaltunk,és lett is két gyönyörű gyerekünk.A származással kapcsolatban valóban nehezebb a kérdés,mert eltitkolhatják a szülőanyák,de én azt mondom,ha jön a hír babáról,el kel menni és találkozni vele,és fogjátok tudni,ha ő a ti babátok,ezt nekem higgyétek el,kétszer átéltem már ezt a csodát,amit egyébként nem hittem el senkinek,hogy így lesz.

Na,jó hosszú lettem,bocsánat ,még rengeteget tudnék írni,nyugodtan kérdezzetek.

Szép estét mindenkinek!

Csöpke, köszönjük szépen a történetet! Könnyes is lett a szemem.. Azt meg szabad kérdeznünk, hogy hány éves vagy? Ha nem írod meg, persze megértem..

A Gólyahírnél 40-45 évesen van még remény babára? (Mert a Bölcsőnél nem nagyon..) Én 40 leszek jövő nyáron, ezért is kérdezem.

Kuglica: Én 34 vagyok.

A Gólyahírnél úgy tudom,hogy 42 év a határ,azért mert a törvény szerint 45 éves kor az utolsó,amikor újszülöttet kaphatsz és mivel kb 3 évet várnotok kell,ezért a 42. Amúgy a fiatalabb kora számít,szal ha most jelentkeztek és esetleg toleránsak vagytok,talán van esély.

A Gólyahírről egyébként csak felsőfokban tudok beszélni,a vezetőnő embersége,támogatása mindenen átsegített minket,bátran ajánlom őket.Gabikát felhívhatod bátran,és mindent elmond neked,amit tudni szeretnél,ill hogy van -e esélyetek.

Én is azt mondom,amit valaki már megfogalmazott előttem,hogy el kell indulni az úton,mert nagyon hosszadalmas az alkalmassági eljárás és van időtök közben gondolkodni.És lehet nemet mondani menetközben is,bármikor.
A Gólyahírnél van sorszám,de azért nincs kőbe vésve,én tudok olyan történeteket,ahol jóval hamarabb sikerült a baba,mert toleránsabbak voltak,vagy valamiért ők kerültek látómezőbe,szóval ez egy nagyon sokrétű dolog, nagyon korrektül mennek ott a dolgok,de tényleg mindenkit az ő babája talál meg,szóval nem kell mindjárt elkeseredni a magas induló sorszám láttán.

Csöpke: köszönjük szépen az őszinte soraidat! Édestestvérek a gyermekeid?

Csöpke, olyan aranyos vagy, hogy ilyen gyorsan és részletesen válaszolsz. Tényleg nagyon köszönöm / köszönjük.

Én már elindítottam a procedúrát a Tegyesznél, megvan az orvosi, a környezettanulmány és a pszichológus.. januárban megyek tanfolyamra. Gondolom így határozatom valamikor márciusban lesz. De azért lehet, hogy felhívom a Gólyahírt hamarabb, pl. januárban vagy februárban és megérdeklődöm a helyzetem.

Te egyébként ott voltál a szüléseknél?
És mit jelent az, hogy toleránsabb? Egészségre, származásra gondolsz?

Bocsi, hogy megint kérdezek.. Ha túl késő van már neked, nyugodtan válaszolj majd máskor, amikor neked kényelmesebb. Gondolom, a két gyerkőccel feladat van így este..

Szia Puszi! Te is itt vagy? Hogy vagy?

Kuglica: Már alszik mindkét gyönyörűségem ,ilyenkor érek rá jobban,meg estefelé már,mikor apa is itthon van.

A kisfiam születésénél ott voltam,hatalmas élmény volt,de megrázó is.Az életetadó szerette volna,magamtól nem vállalkoztam volna rá.de nagyon örülök,hogy ott lehettem,neki ez sokat jelentett,és nekem is.
Ami nagyon érdekes,bár nem akarom belebeszélni a dologba,de a kislányunkat két naposan ismertük meg és érzem a különbséget,pici fiam iszonyú anyás,talán attól,hogy én voltam a legelső akit megismert.

Igen,a toleránsabbat így értettem.

Akkor ti már elindítottátok az öf-t,örülök neki,drukkolok,hogy minden pörgősen menjen,bár a neheze azután jön,mikor megvan a határozat és már "csak" várni kell.

Puszedli: Nem,két szülőanyától,két teljesen különböző,nagyon nehéz sorsú,de tiszteletreméltó nőtől vannak,akikre mindig hálával gondolunk.

Kugli: naná, folyamatosan itt vagyok, csak sokszor csendben figyelek csak.

Csöpke: olyan szépen fogalmazol, tele vannak szeretettel az írásaid!

Csöpke - az biztos, hogy el sem tudom képzelni egyelőre, hogy milyen lehet ott lenni a szülésnél az életetadó anyával. Valószínüleg én is ott lennék, ha megkérnének rá.. csak egyelőre nem tudom elképzelni, hogy ott mi is történik. Fogtad a kezét szülés közben? teljesen ott voltál mellette? A babát az életetadó anyának meg sem mutatták? neked adták oda egyből?

Na látod.. akármit írsz, újabb kérdések vetődnek fel bennem.

Igen, Puszi, látom.. itt volt egy-két hozzászólásunk, ami csak pár perces különbséggel jelent meg, majdnem egyszerre..

Én voltam már bent 2 szülésnél is, felejthetetlen élmény volt, örökké emlékezni fogok rá! Csodálatos pillanat volt, látni, ahogy megszületik egy gyermek. Jajj, még most is belekönnyezem. A kapcsolatom velük biztos ebből adódóan is, de egészen más, mint más gyerekekkel. Hiszen ott voltam abban a pillanatban, amikor az életük elkezdődött. Ma már 8 és 10 évesek.

Puszi - és kik ők? ki ez a két gyerkőc? családtagok?

Kuglica: Igen,képzeld ő nyújtotta a kezét,olyan volt,mintha ő támogatna engem...nagy segítség voltam mondhatom

A kórházban,ahol született,nagyon rendesek voltak,mindenki,így ott lehettem közvetlenül mellette.
Amikor kibújt,csak megmutatták és vitték is el rögtön,aztán később az újszülött osztályra mehettünk hozzá.

Puszedli: Aranyos vagy,tele vagyok szép érzésekkel,nekünk most nagyon kerek a világ,ahogy írtam is már.

Igyekszem benézni ide,bár mostanság igencsak időhiányban szenvedek.
Nagyon jó témákat vetettetek fel eddig is,amihez tudok,hozzászólok majd.

Köszönjük szépen Csöpke! Szuper volt, hogy ennyit tudtál ma írni nekünk. Majd még csevegünk itt és kérdezgetünk téged is!

Szia és jó éjszakát!

Kuglica: igen, családtagok.

Csüpke, minden tisztelet a Tiéd! Ömlik a szeretet az írásaidból és átjön, hogy minden mennyire őszinte, menynire bensőséges és mennyire harmónikus.Nem is tudom, mit írjak, annyira megható. (nekem egyébként ismerős a nicked. AMikor lombikoztál, akkor szoktál fórumozni, nem?)

Csöpke: olyan jo olvasni soraidat! Mindig ugy megnyugszom, hogy helyes uton jarunk. Nagyon szepen irsz errol, pont ahogy az ember elkepzeli

Az Agacska tanfolyamon vetitettek egy filmet, ahol a Golyahires of-t mutattak. Az elejetol a (anyaval valo elso talalkozas), a szulest, es egeszen a vegeig. Mindenkire nagy hatassal volt. Az latszott, hogy Gabika nagyon emberseges volt.
Viszont, en azt hallottam, hogy a 3 eves varakozasi ido elegge megnyult mar 5 evre , persze a nem tolerans sorban… Ez olyan hosszu ido…

Jo mosolyogatam a genetikai dolgokon Milyen igaz! Lehet, hogy ez a felelem azert van bennunk, vagyis bennem, mert tapasztalatlan vagyok ezen a teren, es mert mindehol azt mondogatjak hogy a krizisterhes anyak tobbsege finoman szolva sem a legidealisabb korulmenyek kozott elnek, lelki es fizikai szempontbol, es ez kihat a babara is, es hogy erre fel kell keszulni.

Feltennek nehany praktikus kerdes is, ha nem baj:
- ha jol ertettem, Laura a tegyesz segitsegevel kerult hozzatok. Es kozben meg varakoztatok a Golyahirnel. A masodik babanal ujobl vegig kellett csinalni a procedurat? Ujabb hatarozattal ugye?
- Jar-e gyes/gyed a csecsemo of-nal? Sok helyen irjak, hogy igen, sok helyen, hogy nem. Mondjuk reszlet kerdes, de azert csak fontos.
- Tartjatok-e az adaptacios szulinapot? Annyira kivancsi lennek, hogy ezt a gyakorlatban hogy lehet kivitelezni.

Köszönöm elore is valaszokat!

Kőnigné, Mniki: nagyon csendben vagytok!

Puszi: biztos csodalatos elmeny lehetett, hogy benn lehettel a szuleseknel. Eddig nem is meseltel errol...

Sziasztok!

babaimádó: Igen,fórumoztam,de máshol és más nicknéven,úgyhogy szerintem nem rám gondolsz.

Amina: 1. Igen,egy baba,egy határozat.Mindent újra kell csinálni,kivéve a tanfolyamot. Nem sok értelmét látom,de ez van,mivel megváltoznak a körülményeid,újra megvizsgálnak,hogy alkalmas vagy -e.

2. Természetesen minden jár.Megpróbálok rövid lenni: Ha létrejön az örökbefogadási szándék,és aláírjátok a papírokat (a vsz anya és ti is),akkor a babát 30 napra gyámságotok alá helyezik,egy ideiglenes kihelyező határozat[/b[b]]tal.Ezzel a papírral és a baba eredeti anyakönyvi kivonatával minden juttatást megigényelhetsz,és néhány napon belül el is intéződik a dolog. Anyasági,terhességi-gyerekágyi segély és családi pótlék,amik járnak.
Nagyobb gyermek esetén azt hiszem egyenlőre még nincs megoldva,mert nem jár tovább a gyes/gyed,de ezt nem tudom pontosan.

3. Nem tartunk adoptációs szülinapot Laurának és a picikének sem fogunk,mert nagyon közel van egymáshoz a két dátum és nem láttuk értelmét.
Szerintem ez nagyobb gyerkőcnél tök jó dolog,hiszen a két dátumot sokszor évek választják el egymástól.

És még egy dolog: Kicsit félreérthető voltam a toleranciával kapcsolatban,mi nem voltunk azok ,vagyis nem különleges sorban várakoztunk. Szóval rábeszélni nem akarok senkit,nekünk szerencsénk volt,még a nagy "dömping" előtt jelentkeztünk öf-ra.Csak az arányok miatt írom,hogy az induló sorszámunk a Gólyahírnél három és fél éve 200 körül volt,ma meg 400 felé közelít a várakozó párok száma.
Tudom,hogy nagyon sok idő a 3-4-5 év,de mondok valamit: Én nagyon sok öf családot ismerek,és nem tudok olyat,aki ennyit ténylegesen várt volna.(biztos vannak olyanok,is csak nem olyan sokan)

Most ennyire futotta,igyekszem időnként benézni,sziasztok [/b]

Kuglica: Nagyon szívesen és kérdezzetek nyugodtan.

Hello Lányok,

Láttam a tv-ben, hogy jan. 1-től az alapítványos öf-nál is 6 hét lesz a vérszerinti anyának, hogy gondolkozzon..

A Gólyahíres Gabica nyilatkozott, hogy nem tudják, hogy az utánkövetést hogy fogják csinálni. így is sok mindent csinálnak karitatív módon, ez már nem fog náluk beleférni..

Ja.. és újdonság lesz, hogy azok, akik 3 és 10 éves közötti gyermeket fogadnak örökbe, családi pótlékot igényelhetnek. (Ez eddig nem volt?)

Hát ennyi az újság..

Csöpke: köszi az infót!

Kugli:

Kuglica: igen sajnos 2010-tol mar ugy mukodik a nyilt of mint a titkos ebbol a szembpontbol, 6 hetig meg meggondolhatja magat az verszerinti anya. De hogy ez kinek jo

Csopke: koszonom a valaszaidat, es egybol meg 1000 jutott az eszembe.
Az nagyon jo hir, hogy azert a 400+as sorszam meg nem 5-6 ev varakozasi idot jelent feltetlenul. Szoktam olvasgatni a golyahires forumot, es ott is 300+a sorszama van sok parnak es mar 6-12 honapja varakoznak... Nagyon megugrott az of-ni szandekozo parok szama az utobbi evekben.

Irtad, hogy jartok olyan kozossegekbe, ahol of gyerekekkel talakozik Laura. Ezt en is nagyon jonak tartom. Csak nalunk az a gond, hogy nem ismerunk senkit, aki of-dott (pontosabban 1-et, de ott mar 36 eves a "fiu"). Vannak ilyen kozossegek? Vagy ti hogy szerveztetek ezt meg? Barati korben vannak ilyen hazasparok?

Laura eletet adojarol mennyit tudtatok meg - ugye o a tegyeszen keresztul kerult hozzatok - ? A tegyeszesek mennyit mondanak/mondhatnak el pl a genetikai anyarol/aparol, csaladi betegesegrol, szuletesi korulmenyekrol stb ?

Azt szeretnem meg kerdezni, hogy Ti hogy kezelitek a bovebb ismerettsegi korben az of-t? Pl oviban kinek mondtatok el? Jatszoteren, olyanoknak akivel gyakran jatszik a lanyod? Orvos stb...Ezen sokat gondolkodom

Aprobetus kerdes (valasz akar privibe is): keveset lehet hallani a of-dott gyermekek szoptatasarol. En csak annyit tudok, hogy van ra mod, mert hogy a tejtermelest nem a szules inditja be (persze, tudom, hogy effajta szoptatasnak inkabb a kotodes miatt van funkcioja, mert igen keves tej kepzodik). Neked mi a velemenyed errol?

Sziasztok!

Na.. nem tudom, hogy hová keveredett az egyik hozzászólásom, valamiért nem jelent meg.

Azt szerettem volna csak még írni, hogy találkoztam egy szintén 40 éves hölggyel a hétvégén, aki a Gólyahírnél regisztált, és azt mondta, hogy ott is gondot okozhat, ha valaki 40-es.

A Gólyahírnél sorszám van, ez idáig világos.. és ha jól értettem, akkor amikor már a "top 50"-be kerül az öf. szülő, akkor nem sorszám van, hanem a vérszerinti anya választ. Így lehetséges, hogy hátrányba kerül az öf. szülő a kora miatt. Nem reménytelen, de nem is olyan gyors, mintha valaki harmincas lenne.

Nekem márciusnál hamarabb nem lesz határozatom (januárban megyek a Tegyeszes tanfolyamra), úgyhogy nagyon kell majd sietnem.. (júliusban töltöm a 40-et).

Ti hallottatok ilyesmit a Gólyahírnél?

Sziasztok!

Amina09: Mi mindkét gyerkőcöt nyíltan fogadtuk örökbe,úgyhogy a szülőanyákkal beszélgettük,amennyit csak tudtunk.
A Tegyesz tudtommal minden rendelkezésükre álló információt megoszt a leendő örökbefogadókkal,bár sokszor ők sem tudnak semmit,ha rendszerbe került már a gyerek vagy a szülőanya pl lelépett a kórházból.

Örökbefogadós ismerősünk van rengeteg,de csak azóta,hogy mi is örökbefogadók vagyunk Szóval,ne aggódj,meg fogjátok találni egymást.A helyi Tegyesz évente kétszer rendez találkozót az öf családoknak,arra mindig elmegyünk és most már a Gólyahíres közösséghez is tartozunk.

Az elmondásról: Nem egyszerű kérdés és Lauránál még annyira tapasztalatlan voltam,hogy olyanoknak is mondtam,akiknek nem lett volna muszáj.
Mi teljesen nyíltan kezeltük a dolgot,a munkahelyünkön tudták,a barátaink is és aki kérdezett,annak mindig szívesen elmondtam a dolgot.
Idegenekkel már más a helyzet,ott sztem nem szükséges mindenkivel közölni,hogy mi van.Számtalan megjegyzést kaptam már,hogy :Tiszta anyja ez a gyerek és hasonlók,és a kedvencem,hogy :Úristen néhány héttel a szülés után ilyen vékony vagy,meg lapos a hasad stb stb... Na,az ilyeneket elintézem egy mosollyal,mert nem gondolom,hogy idegeneknek el kell kezdeni mesélni.
Hazudni nem szoktam,ha olyat kérdeznek,megmondom mi van.

Orvosnak természetesen el kell mondani,pláne,hogy hogy egy darabig a születési nevén fog "futni" a pici,tehát csecsemős könyvön,recepteken az a név fog szerepelni. Sőt,ha közeledik az időpont,akkor célszerű orvost választani és megkérdezni,hogy vállal-e benneteket.

Óvoda: Laura csak szeptembertől lesz ovis,és ezen sokat dilemmáztam,hogy kell-e nekik mondanom,de aztán arra jutottam,hogy igen. Mivel a gyerekeink előtt nem titok,számítanom kell arra,hogy az oviban esetleg ők,miután ez természetes nekik,fognak róla beszélni.És akkor már jobban járok,ha az óvónők felkészülnek rá,és tudják,hogy mi is ez az egész.
Mert sajnos az a tapasztalatom,hogy azok,akik nem tudják mi is az öf,rengeteg hülyeséget (bocs) tudnak gondolni erről. És az egy dolog,hogy mi itthon mesélünk nekik,meg ez nekünk természetes,de nagyon nem mindegy,hogy mások hogyan kommunikálják feléjük ezt.

Rengetegszer találkozom sajnos azzal a szemlélettel,hogy "milyen anya az olyan,aki elhagyja a gyerekét" Na,ha ilyet mond valaki,azt szépen el szoktam igazítani,mert ez borzasztó fontos,hogy a gyerekeink ne halljanak soha rosszat arról,aki szülte őket.
Egyébként meg azt gondolom,hogy ha valakibe minimális intelligencia és empátia szorult,az igenis el tudja képzelni,hogy bizony van olyan sors,olyan élethelyzet,ami erre kényszerít egy nőt.
Attól,hogy én sosem voltam hajléktalan,én igenis el tudom képzelni,hogy valaki önhibáján kívül utcára kerül.

Szoptatás: Megmondom őszintén,nekem nem jutott eszembe a dolog,viszont ismerek két olyan anyukát is,akik megpróbálták,de nem sikerült egyikőjüknek sem.Az a baj ezzel,hogy egyrészt hónapokkal az öf előtt el kell kezdeni készülni rá,és ezt ugye nem mindig tudja az ember,hogy mikor is van.A másik,hogy rengeteg folyadék,gyógyteák,szoptanít készülék használata stb...szóval nem tudom
Ha érdekel a téma,esetleg összehozlak egyikükkel,ők biztosan többet tudnak mesélni erről.Illetve van egy Gólyahíres anyuka,de őt nem ismerem személyesen,akinek állítólag sikerült,ő az egyetlen akiről tudok.

Kuglica: Ne haragudj,hogy megkérdezem,de nem egyedül vágtál bele az öf-ba,ugye? Csak mert egyes számban írsz.
Nem tudom,hogy van most a Gólyahírnél,lehet,hogy olyan sokan várnak,hogy kifutnál az időből?
Szerintem mindenképp hívd fel Gabikát,ő elmond neked mindent!
De még nem leszel 40 márciusban,tehát ha rögtön jelentkezel,mikor kezedben van a határozat,akkor biztosan elfogadják.
Jaj-jaj,megint rengeteget írtam ,de csak kérdezzetek tovább!
Mindenkinek szép estét!

Szia Csöpke,

Köszönjük szépen a sok-sok infót és magyarázatot.

Nem, nem egyedül fogadok örökbe, csak azért írok egyes számban, mert a férjem külföldi, nem beszél magyarul, úgyhogy nekünk kicsit speciális a helyzetünk.

Sok mindent egyedül csinálok és intézek, ezért hozzászoktam, hogy egyes szám első személyben beszélek a témáról.

A Tegyesznél elvileg lehetőség lenne angol nyelvű csoportban elvégzeni a tanfolyamot, de csak akkor, ha összejön a létszám. Sajnos nem akar összejönni. Júliusban három pár voltunk, azaz 6 fő.. de mára már csak 4-en vagyunk, mert egy pár visszalépett. Tekintettel arra, hogy lassan fél év eltelt, javasolta a Tegyeszes ügyintéző, hogy én végezzem el a tanfolyamot most magyarul (ez lesz januárban), és legalább egy papírunk legyen, azzal elkezdhetjük a procedúrát. Ebből így nem lesz hátrányunk a Tegyesznél.

Beszéltem az Ágacskával, szerintük alapítványoknál sem hátrány, mert már volt rá példa, hogy csak a magyar feleségnek volt határozata, de így is rendben ment minden.

A tervünk azért az, hogy amikor majd összegyűlt a csoport az angol nyelvű tanfolyamra (kb. 10-12 főnek kell lennie), akkor azt is elvégezzük. Ez csak azért lenne fontos, hogy a férjem is "edződjön".

Ja.. és hát az Ágacska fogalalkozásra is csak egyedül tudok járni, mert ott magyarul mennek a beszélgetések.

Kicsit szomorú vagyok emiatt, mármint hogy a férjem így nincs velem a fogalkozások és tanfolyamok alkalmával, de nem tudok sajnos egyelőre mit tenni.

Lényeg az, hogy már "benne vagyunk a rendszerben".

A férjem egyébként rendelt könyveket külföldről és azokat olvasgatja szorgosan, illetve hát néha persze beszélgetünk a témáról.. szóval jó fej párom van.

Kuglica: Te figyi!

Mikor a kisfiunk született,novemberben és folyamatosan úton voltunk Gabikával és épp az autóban ültünk,akkor valaki felhívta őt telefonon pont egy ilyen történettel(mármint hogy a férj nem beszél magyarul stb)
Nem ti voltatok azok?

Sajnálom,hogy ilyen nehézkes ez itthon,de remélem minden oké lesz,biztosan elfogadják ezt mindenhol,emiatt ne aggódj.

Tényleg jófej a férjed

CSöpke: csak ismételni tudom magam, megint sokat tanultam Tőled, köszi!

Kugli: lehet, hogy mivel 40 leszel, előrébbraknak majd Titeket a listán, nem?

Amina: én is olvastam a szoptatásról. Meg a Kéz, amely a bölcsőt ringatja című filmben is láttam, hogy van ilyen. Amúgy nagyon durva a film, láttátok?

Szia Puszi,

Semmilyen listán nem fognak minket sajnos előrébb rakni csak a korom miatt..

A Tegyesznél azért nem, mert ott egész fiatalnak számítunk (sok a 45-50-55 év feletti is - persze ők már nem csecsemőt fogadnak örökbe, de mindenesetre, mi fiatalok vagyunk a Tegyesznél). És persze a sorszám számít, na meg a "flexibilitás". Ha készen lennék pl. egy roma, beteg, ötéves gyerekre, akkor már "holnap" kapnék.

Az alapítványoknál pedig azért nem raknak minket előre, mert a vérszerinti anya "választ".

Mindenesetre, én nem esek kétségbe és barátkozom az ötlettel, hogy nem csecsemőnk lesz, hanem egy 2-3 éves gyermek.

Csöpke:

Nem, nem én telefonáltam novemberben. Nem emlékszel véletlenül, hogy mi volt a Gabika válasza vagy reakciója erre?



Mindenkinek szép napot! Végre esett egy kis hó itt Bp-en is!!

Sziasztok,
az adventi készülődés miatt igen ritkán jutok ide, és most is csak rohanvást .
A genetikai vizsgálatokról (szerencsére) nem is tudok, de magánemberként, meg bár ez itt nyilván kevéssé számít, de pszichológusként is az a véleményem, hogy persze készülni kell arra, hogy az ember örökbefogadással válik családdá, de felesleges emiatt plussz szorongásoka t összeszedni. Nyilván pontosan ugyanakkora veszteség a vérszerinti gyerkőcnek, mint az örökbefogadottnak, ha korán veszti el a szüleit, de nem hiszem, hogy ennek a mérlegelése a leendő, magukat egészségesnek tudó szülők feladata volna. Néha a sorsnak is érdemes egy kis teret adni, szerintem . A gyerekek esetleges vizsgálata meg szerintem egy csomó olyan csapdát rejtene, amit nagyon nehéz kikerülni. Valószínűleg pl. a kamaszkori lázongásnál sokaknak eszébe jutna akaratlanul is, hogy ez a cigány/örmény/tót/zsidó/ilyen-olyan közép-kelet európai vére, és hajlamosak lennének elfelejteni, hogy dehogy, egyszerűen csak kamasz . A barátaink örökbefogadásánál a valahogy csak a papírok elintéződése után került szóba, hogy a vérszerinti anya édesapja roma, akkor egy pillanatra megtorpantak, de ma már csak nevetnek az egészen, hiszen ez egy GYEREK, a saját kis örömeivel és problémáival, amelyek származástól függetlenek .

Szeintem negyven évesen minden esélyed megvan a Gólyahírnél, de érdemes felhívnod megnyugtatásképpen Gabikát. Míg hazatalált a kislányunk, négy vérszrinti szülővel, életadóval találkoztunk, egyiküket sem "zavarta" a férjem kora és az egészségkárosodása, minenkinek egy kérése volt, hogy szeressük a babát, ha hozzánk kerül. Szerintem az életadók válogatásáról szóló legenda nagyrészt a Bölcső vezetőjének szubjektív döntéseiből fakad, előfordulhat, hogy van ilyen, de biztosan nem általános.