Kiemelt témák

Áfi!
Szívesen válaszolok majd a kérdéseidre, de ahhoz kéne egy külön topic, meg min, két órával hosszabb napok!
Ennek a területnek tonnányi szakirodalma van, amit én nyilván nem olvastam el, nem is értek hozzá, de a vitamin témában elolvasott szakirodalmak és a téma nagy kutatóinak hivatkozásai meggyőzőnek tűntek. Ezen kívül számos tapasztalat ismerettségi körben, ami szintén megerősített. A sejtszintű stresszelmélet (Selye János) is fejtegeti a témát.

Egy kicsit helyesbítek:
Nem a leírt betegségek 90 %-a, mert ugye vannak nagyon-nagyon ritka betegségek is, hanem a betegségekben szenvedő emberek kb. 90%-ánál lelki okokra vezethető vissza a kórság.

Coca,
nekem inkább "az orvostudomány" szó tűnik túlzónak. Biztosan vannak olyan orvosok akik ezt vallják. De tanítják ezt (teszem azt) a SOTE-n? Mert ha egyetemen tanítják biztos elismeri az orvostudomány. Egyébként meg maximum pár orvos. Én még soha nem találkoztam (pszichiátereket talán nem számítva) olyan dokival aki ezt az általam vitatott dolgot vallotta vagy akár elismerte volna.

én se! gyorsan elő is vettem a páromat ezügyben és ő aszonta ha olyanokat is beleszámolunk hogy stressz miatt gyomorfekély meg ilyeneket, akkor legfeljebb 50% de inkább 40%

Még csak annyit: nem lehet különválasztani a lelket a testől, lélek nélkül nem is élne az ember, nyilvánvaló, hogy a kettő hatással van egymásra. Aki depresziós és feladja, az előbb bele fog halni egy betegségbe, aki küzd és élni akar annak nagyob esélye van a gyógyulásra, ezt igy elfogadom mint pszihoszomatikus összefüggést, de azt nem gondolom, hogy akkor lesz beteg valaki ha ezt magának bedumálja akár tudatalatt. Nem a lélek okozza a betegséget, de a betegség igenis hatással van a lélekre és a lelkiállapot is nagyban befolyásolja a betegség alakulását.

Pogi!
Magam sem mondhattam volna el jobban a véleményemet!

Áfonyka!

Nem osztom azt a véleményedet, hogy amit nem tanítanak az orvosin, az nem tudományos.

Na ez sajna igaz zölddisznócska! még mindig annyi baromságot és elavult módszert tanitanak a SOTE-n is hogy Daninak néha égnek állt a haja!

nektek is néha azt irja ki amikor megpróbáltok ide belépni hogy "nincs hozzászólás a témában"?

Coca,
nem is azt mondtam hogy amit nem tanítanak az orvosin az nem tudományos. Én azt mondtam, akkor ismeri el az orvostudomány ha tanítja is. És biztosan nem magadtól találtad ki amit írtál, biztosan vannak orvosok akik vallják hogy a betegek 90%-a önmaguk által generált. Én csak azt mondom, ezt nem az orvostudomány ismeri el!
Pogi,
igen, velem is előfordul hogy nem hozza be az oldal a fórumot.

Pogácsa!
Ha azt elfogadod, hogy a betegségből való felépüléshez fontos a lelki hozzá állás, akkor a fordítottját miért nem? Aki lelkileg rosszul van, annak igenis könnyebben megbetegedhet a szervezete, mint annak, aki rendben van lelkileg.

Pogácsa!

Kifejtenéd mire gondolsz azzal, hogy ellentmondok saját magamnak? Elolvastam többször is amit írtam és én nem láttam meg az ellentmondást. Világosíts már fel!

Pogácsa!
Ha azt elfogadod, hogy a betegségből való felépüléshez fontos a lelki hozzá állás, akkor a fordítottját miért nem? Aki lelkileg rosszul van, annak igenis könnyebben megbetegedhet a szervezete, mint annak, aki rendben van lelkileg.

Ezt az állítást igy természetesen elfogadom. Csak elfelejettem leirni. Én azt tartom túlzásnak, hogy minden egyes betegségnek a lelkiállapotban keressük az okát.
Vegyük a fejfájást: az egy tipikus olyan, ami a rosszkedvtől fájdulhat meg vagy idegeskedéstől tehát erősen függ a lelkiállapottól, és el is mulhat a rosszkedv elmúlásával együtt.
DE a fogfájásról ostobaság minden esetben lelki bajt feltételezni, mert komoly gyulladás állhat a hátterében, amit ki kell vizsgálni, különben rosszabbodhat az állapota. Lehetnek a fogfájásnak lelki eredetű okai is, pl idegzsába az idegeskedéstől, de mivel nincs röntgenszeme senkinek, meg kell nézetni egy orvossal, mert esetleg lehet a csontra ráhúzódott gyulladás, és akkor milyen rossz lesz a kedve, ha meg kell majd műteni. Felelőtlenségnek tartom azt a fajta hozzáállást, amikor mindent egyféle módszerrel akarnak gyógyitani, rugalmasnak kell lenni. Az idegzsábára elég egy vitamin mig a gyulladásra gyógyszer kell.
Azok az emberek, akik csak a bedumálos gyógymódszerre hagyatkoznak, szokták otthon kezelgetni a mandulagyulladásos gyereküket vagy magukat, és csodálkoznak, a szivmellhártya gyulladást kap a gyerek vagy ő, mert nem lett antibigyóval kikezelve.
Nem tagadom én, hogy a lelki problémák nem okozhatnak betegséget, azaz nem gyengíthetik le az immunrendszert zöld utat adva ezzel a betegségeknek, de attól még meg kell vizsgálni a betegség mértékét, és aszerint kell kezelni a testet vagy lelket. És ha már bekapott valami kórt, nem ritkán együtt kell kezelni a kettőt, nem elég csak az egyiket, mert póruljárhat.

Pogácsa!

Szerintem nagyon elvetetted a súlykot. Itt senki nem írta, hogy nem szed semmilyen gyógyszert, mert majd meggyógyítja a fogát, manduláját, stb.
Én is bevettem a legkeményebb görcsoldót is, holott tudom, hogy ha normálisabban állok hozzá a mensihez, akkor nem is fáj annyira.
Itt ellentmondás van, ezt elismerem. Mikor már elkezd fájni, akkor már nincs időm azzal variálni, és el is késtem vele, hogy helyre tegyem a gondolataimat. És nem vagyok szentéletű sem, hogy soha ne vétkeznék, vagy ne keverednék ellentmondásba magammal. Az vesse rám az első követ aki bűntelen.
Viszont az rosszul esett, hogy mindenáron meg akarod cáfolni azt amit én gondolok, és nekem működik. Nem kell hinni benne. nem kell elfogadni sem. De hogy támadj érte, azt nem fogadom el!
Én sem támadtalak azért, mert az orvoslásban hiszel. Hiszen orvos felesége vagy. Mindenki a maga útját tudod. Én itt csak elmondtam, amit gondolok, mindezt pedig segítő szándékkal. na jó, nem szórom a fejemre a hamut, én is bepörögtem.
De akkor se beszélhetsz így!

Pogácsa!

Kifejtenéd mire gondolsz azzal, hogy ellentmondok saját magamnak? Elolvastam többször is amit írtam és én nem láttam meg az ellentmondást. Világosíts már fel!

HSZ1
A Bibliában van, nem tudom pontosan idézni fejből, nézzétek el nekem:
"Ideje van a születésnek, ideje a meghalásnak,
ideje van az elengedésnek, ideje a megkötésnek,
ideje a magvetésnek, ideje az szár eltépésének..."
van folytatás is , de nem emlékszem, és a lényeg ebben is benne van. Lányok, én zokogtam, amikor ezt elolvastam.
Itt is ért egyfajta "megvilágosodás", még ha ez a kereszténységnek nem alaptana is. Isten adott munkát, hogy dolgozzam, mert most ennek van itt az ideje. Adott Társat, hogy szerethessem és szerethessen, mert most ennek van itt az ideje. És most adott egy gyermeket is, mert eljött ennek is az ideje.

HSZ2
Hisz magyarázd meg, hogy miért nem jött több mint másfél évig a baba? Mert olyan k*rvára rendben volt minden? Nem volt rendben. De rendbetettem! Nem egy orvos, egy gyógyszer, hanem én!


Most Te vagy Isten? mert ez két különböző dolog! Nem értek veled egyet abban amit irtál hogy Isten bennünk van és nem az égbe csücsül. Isten nagyon is valóságos lény, nem valami magasröptű szellemi eszme, amit a szívünkben őrizgetünk. A szelleme van benünk nem ő maga.


Minden betegségnek megvan a maga jelentése. Pl. a fejfájás azt jelenti, hogy bünteted magad valamiért, persze ezt is tudat alatt. Valakit megbántottál, ezért jól megfájdítod a fejed, hogy így vezekelj. Akármilyen betegséget mondanátok, nagyjából tudom, hogy mi mit jelent.

Nemazér, de ilyet pl hol olvasol a bibliában? ez egy kicsit kavar nekem, és eléggé horoszkóp és jóslás szaga van. Ez egy olyan "van egy könyvem,amit valami nagyokos irt, és abban minden mozdulatodra van egy ember által kitalált séma, és ezt most rádhuzom mint egy ruhát, és nem a ruhát alakitom hanem téged" Persze hogy bejönnek az ilyenek, a nagy számok törvénye alapján mindenképp, de a horoszkópok is mindig bejönnek éppen valakinek, mert általános igazságokat tartalmaznak.

Attól fáj a bölcsességfog, mert valami döntés meghozása nem hagyja nyugodni?? Ugyan már! Az ember egész életében kisebb-nagyobb döntések előtt áll, ha nem egy ilyen komoly dolog mint munkaváltás, akkor valami kisebb problémára lehetne ráhúzni!

Büntetem magam a fejfájással? Az ember egész életében konfliktusok sorozatába keverdik, ha azt mondja neked egy barátod, hogy tudok valakit aki haragszik rád mert megbántottad, de nem mondom meg ki az, akkor hirtelen egy rakás icipici vagy képzelt okot fel tudsz sorolni amiért az ismerősid megorrolhattak rád. "elfelejtettem a névnapját józsikának, nem dicsértem meg az uj frizuráját mariskának" stb.

És ha csak ennél a diagnosztikai módszernél maradunk, nem furcsa egy kicsit, hogy minden egyes betegségnek ugyanaz a lelki oka van mig az orvosok szerint a betegségekenek ezerféle testi okozója lehet. Hát ennyire egy kaptafára lennénk teremtve? ennyire egyforma minden ember? Egy döntés miatti habozásom miatt nem fájhat a fejem, és nem büntethetem magam fogfájással esetleg? Vagy ez ilyen fekete vagy fehér? mondok egy betegséget, mondasz egy okot. Egyetlen kétségbevonhatatlan és tévedhetetlen okot?
Sajnálom nekem ez igy nem logikus.

Kicsit elkanyarodtunk az eredeti témától. Természetesen egyik véglet sem helytálló. Józan ész határain belül kell maradni. Nyilván annak sem lelki okai vannak, ha valaki vérátömlesztéssel kap egy gyógyíthatatlan betegséget és még sorolhatnám.
Az én "meddőségemnek"-ha egyáltalán annak nevezhetem, biztos, hogy lelki okai vannak és túl akarok jutni ezen csak még nem tudom, hogy hogy. Rajtam biztos nem segítene se az inszem, se a lombik. (Ezt most nem is tudom minek írtam le. Nem is ide illik. )

Sajnálom hogy eddig fajult ez a dolog még akkor is ha én Pogival értek szinte teljesen egyet. (Nem vagyok orvosfeleség! Mérnök a férjem!)
Kicsit mindenkinek meg kellene nyugodni, a végén én már azért is nem írtam mert nem akartam beszállni az össznépi acsarkodásba.
Hitről, meggyőződésekről beszélgetni úgy nem lehet hogy közben az abszolút igazságot keressük, mert az itt nincsen. Aki azt hiszi hogy ő aztán tudja az téved. Gondolatokat véleményeket tudunk megosztani egymással. Ha ellentétesek az sem baj, bár néha szerintem is súrolta egy-egy mondat a józan ész határát, de ez megint csak az én véleményem.

Egyszer mikor elkezdtem kötekedni egy lelkésszel, azt mondta nekem, hogy a hit pont azért hit, mert úgy hiszünk valamiben, hogy nem tudjuk minden egyes pontját józan, ésszerű ervekkel alátámasztani, hiszen ha mindent be tudnánk bizonyítani, akkor az már nem hit lenne, hanem tudás. És, hogy pont ez a szép az egészben, hogy hiszünk Istenben, hiszünk Jézusban, pedig soha nem láttuk még, csak érezzük itt belül, hogy velünk van.

ok. igazatok van elkanyarodtunk a témától, de még annyit szeretnék mondani vicának, hogy én egyáltalán nem érzem hogy elvetettem a súlykot, egyrészt azt a bejegyzést nem is neked irtam, másrészt tényleg senki nem irta hogy nem adna gyógyszert a gyerekének vagy magának, de éppenséggel te voltál az aki ezt sugalmazta. Nem tudom miért ne feltételezhetném hogy igy gondolkozol, mikor azt irod, hogy a vérvétel (!) neked már a komoly vizsgálatok kategória és a határ túloldalán van. Direkt megkérdeztem hogy azért azt remélem mégiscsak hagyod, de nem választoltál.

Kamilla, szerintem is lehetnek a meddőségnek lelki okai is, sőt szerintem az esetek nagy részében amikor nincs semmi látható ok, nagyon is lehet ez a baj. Van egy ismerősünk akiknek évekig nem jött össze a baba, noha volt végigfigyelt peteérés, erősek voltak a kiskatonák, átjárható minden, szóval tökéletes volt és mégsem. Nem akartak lombikot meg inszemet, ezért inkább örökbefogadtak egy babát, és annyira belejöttek hogy utána még kettőt. Aztán mikor a harmadik is megvolt, teherbe esett a lány. Aztán mégegyszer majd mégegyszer. Most van hat gyerekük. Na ott tuti lelki gondok voltak

Pogácsa!

Amikor már itt tartunk hogy tételesen kigyűjtöd, hogy mik az ellentmondásaim(szerinted), akkor be szoktam fejezni, mert ennek már semmi értelme. Egy szóval nem mondtam, hogy a "kedély-felkavaró" elméletem a Bibliából van. És a jósláshoz, meg az asztrlógiához sincs semmi köze. De mindegy is. Teljesen feleslegesen magyarázom...á, mindegy is.
Olyan jó kis topik volt, nagyon sajnálom, hogy belerondítottunk. Én vagyoka fő oka, de azt hittem, hogy nem leszek leugatva azért, mert más a véleményem. Közben meg én is ugyanúgy hiszek Istenben mint itt mindenki. És nem vagyok Isten---ez rosszul esett.
Ráadásul kezd olyan szaga lenni az egésznek, hogy azért vagyok sz*rember, mert terhes vagyok. És én a másik oldalról ne pofázzak. Amióta megjelentem, támadsz. Ha nem így van, bocsánat, de azért nézz magadba is.


Folytassátok az eszmecserét, nem rontom itt tovább a levegőt és igazán sajnálom, hogy idáig fajult.

neked üldözési mániád van! Mégis melyik mondatomból szürted azt le, hogy rossz ember vagy mert terhes vagy?! Ezt visszautasítom!! Eszembe se jutott hogy babás vagy esküszöm
És nem tudom miért esett rosszul mert azt mondtam nem vagy Isten - egyébként nem is mondtam, bár tényleg igy gondolom.

Vica,
az elrohanás nem jó módszer, én tudom mert ugyanígy tettem egyszer mint te,és megbántam azóta. Nyugodj le és gyere szépen vissza. Nem akart téged sem Pogi sem senki más leugatni.
Az meg végképp nem igaz hogy ehhez bármi köze van a terhességednek, szerintem mindenki örül egy olyan eseménynek amire maga is vágyik, senki még csak nem is célzott semmi ilyesmire.

Hiába, sosem változom.

Bocsánat a kirohanásomért, hisztériás vagyok mostanában, foghatjuk a hormonokra, az a legegyszerűbb.

Azóta lenyugodtam és másként látom a dolgokat.

Kicsit összeszedem magam, és írok. Mégegyszer bocs.

Ugyan! Én terhes koromban olyan dolgokat műveltem amiket előtte se, azóta se! Dühömben pl egy bontatlan 2 literes kólásüveget vágtam úgy földhöz hogy felrobbant mert a férjem úgy elpakolta a vajat hogy nem találtam meg. Mindenhonnan kóla csöpögött!
Ilyenkor mindenki érzékenyebb!

Áfi!

Az én áldozatom ma délben egy öngyújtó volt.
Megsütötte a kezem, mikor meggyújtottam a fazék alatt a gázt. Pedig én voltam a béna, de az ő élete bánta...

Végigolvastam előről minden hozzászólást.
Abban biztosan tudom, hogy hibáztam, hogy felvetettem ezt a lelki okokra levezethető betegségek témáját, mert egyrészt nem is teljesen vág ide, másrészt így a közepébe vágva nem is várhatom el, hogy elhigyjétek. Én hiszek benne, nekem működik és ez elég. Talán annyi szól a mentségemre, hogy tényleg segíteni akartam vele, de itt nem talált célba. Lehet, hogy úgy tünt, hogy ezzel akarom megváltani a világot. Mindegy is.
Érzékenyebb is vagyok mostanában, mert (megint pszichológia) most terhesen kivetítem azokat a gonolatokat a nem terhesekre, amiket én gondoltam nem terhesen. Bizony sokszor voltam irígy és mikor megjött minden pocakost utáltam. És most azt hiszem, hogy engem is mindenki utál. Lehet, hogy van aki igen, de a többség biztosan nem, és CSAK emiatt végképp nem.
Annyit azt hiszem Te, Pogácsa is elismersz, hogy éle volt annak a hozzászólásodnak, amikor azt mondtad, hogy magamnak mondok ellent. Semmi magyarázat, hogy miért, csak ott ez az éles mondat.
Én meg pöcre indultam. Máskor nem voltam ilyen, most ez van, igyekszem legyűrni.

Pogácsának még tartozom egy magyarázattal a vérvétellel kapcsolatban.
Azt nem azért nem vállaltam, mert komoly vizsgálatnnak tartom, hanem azért, mert 2 eredménye lehetett volna:
1. Jók a hormonok, semmi gond. Akkor felesleges volt. Nem vagyok előrébb.
2. Valami gond van. Akkor meg ismét a túloldalon vagyok, mert hormonokat semmi képpen nem akartam szedni. (Itt meg kell jegyeznem, hogy több mint 1 éve én is szedtem Costyt 2 ciklusban, de láttam, hogy az csak látszat eredményt csinál, mert ha nem szedtem, nem volt PÉ-m továbbra sem. Tehát ezért sem akartam hormont szedni)
Ugyanez a HSG-vel. Ha megcsináltatom, ott is 2 eredmény lehet. Az első ugyanaz mint a vérvételnél. A másik, hogy nem átjárható és akkor lombik. Azt meg megint nem. Se pénzem rá, se erőm hozzá. Ezért nem akartam a HSG-t sem. Tehát számomra felesleges lett volna mindkettő. Márpedig az én helyzetemből orvosi szempontból csak erre a 2 útra lehetett volna tovább indulni.
Ennyi. Magyaráztam a bizonyítványom.
Továbbra is szivesen dikurálok a predesztinációról, vagy akármiről.

Vica,
te okosabb vagy, mi hónapokig nézhettük a fekete foltokat a falakon, na meg fél napig takarítottunk miután abbahagytam a sírást, mindezt a vaj miatt!

Nem vagyok én okosabb, csak lusta. Az egész gáztűzhelyet nem tudtam volna földhöz vágni, az öngyújtót könnyebb volt.
(Basszus, akkorát durrant... )

Vica drága!!! Teljesen félreérted a dolgokat!!
Hát az egyáltalán nem baj ha felveted a lelki okora viszavezethető betegségek elméletet!!! Hisz ez a vita lényege, a különböző vélemények ütköztetése. Én inkább ott pöcentem be, amikor az olvasom, hogy már eleve ugy álsz a dologhoz, hogy le fogunk ugatni miatta, de téged ez nem érdekel, mert most akarsz nekünk segíteni. Érted miről beszélek? Itt csak a vélemény volt megkérdezve, nem segítségkérés. Legalábbis én nem igy értelmeztem a topic nyitómondatát. Ha valakinek segítségre van szüksége, annak a véleményed leirása is segítség, és meg fog keresni ha még többet akar tudni róla. Ráadásul az tünt fel nekem mint ellentét, hogy ugy kezded a mondandódat hogy tejes mértékben egyetértesz velem, majd elővezetsz egy homlokegyenest más nézőpontot mint amit én leirtam. Az nem baj ha mást gondolsz! Sőt! Én nyitott vagyok meghallgatni ellentétes véleményeket, tágul tőle a látóköröm, de nem szeretem ha megpróbálják rámerőszakolni, ráadásul azzal a kezdő szöveggel, hogy ugyis tudja az illető hogy a hallgatósága kiakad tőle! Ha ugyis tudod hogy lesz akinek más a véleménye akkor miért kapod föl a vizet ha valaki télleg ellentmond?
Én is tulreagáltam, nem kellett volna. Ne haragudj te se, te babás vagy én meg a 71. ciklusnapomon, mensi sehol, szóval engem se kimélnek a hormonok.

Azt nagyon sajnálom, hogy magadból indulsz ki, és azt hiszed mindenki utál amiért babás vagy de ez télleg olyasmi amit nem tudsz másképp kezelni minthogy kibeszéled magadból, mert én például nem vagyok ilyen, és nagyon örülök hogy öszejött a babó, abból amit elmondtál nem is elsőre, ugyhogy megérdemelted! Drukkolok hogy egészségben ki tudd hordani és utána is sok boldogságban legyen részetek. És ezt őszintén mondom. Próbálj egy kis bizalmat szavazni az embereknek, mert különben olyan leszel mint a mérges kismalac a viccben, előre feltételezed az emberekről hogy beléd fognak kötni, és ezt tudat alatt szépen ki is provokálod.
Szóval csak lazán kislány

Még két apró észrevétel. Ha nem átjárható a petevezeték akkor még szó sincs lombikról, lehet azt operálni is.
A másik a vérvétel: abból nem csak az derül ki vannak e hormoneltérések, hanem lehet akár egy gyulladás a szervezetben stb. ami kihatással lehet a teherbeesésre, vagy mint pl nekem, nagyon alacsony a progiszintem, ezért a maratoni ciklus is. És ezért kell majd terhesség alatt is kapnom, különben elmehet a baba. Ilyenek miatt szükség van vérvételre, nem hiábavaló, ez sem fekete vagy fehér. Én azon ijedtem meg, hogy esetleg a terhességed alatt sem vagy hajlandó arra hogy vért vegyenek tőled, és féltettem a kisbabádat.
Kicsit próbálj lazábban gondolkodni, és legalább utánaolvasni az ilyen dolgoknak. És azt sem kell mindig elhinni amit az orvosok mondanak

És ne haragudj, nem akartalak megbántani!

Pogi!

Örülök, hogy leírtad, hogy téged mit zavart, mert enélkül nem tudtam volna. Igen, kérés nélkül akartam segíteni, ez pedig nem jó. Amúgy azért írtam le, hogy ki fogtok akadni, mert akárhol előrukkolok ezzel, mindehol van olyan aki kiakad, persze van olyan is, aki osztja a nézeteimet. Hátha majd akad itt is.
A mondandóddal továbbra is egyetértek. Úgy értem, az Isten-képeddel és azzal, hogy a világot berendezte. Onnan válnak szét az útjaink, hogy szerinted a gyógyszerek is isten ajándékai. Én nem így látom, de ez most mindegy. A lényeg, hgy eddig egyetértünk.

A hormonokat meg küldjük el a fenébe, hogy ne szórakozzanak velünk. Van nekik jobb dolguk is.
Tudatosan nem gondolom ám, hogy mindenki utál, csak most jöttem rá, hogy ezért pöccenek mindenre ami velem ellentétes. Végül is erre a legkönnyebb fogni. A Zurammal is sokat veszekszünk ezen, hogy nem birom a kritikát. Azonnal bepörgök, aztán később már visszakozok, de a megbántás megtörtént. Igyekszem változtatni.
Én és a vérvétel? 18 éves korom óta aktív véradó vagyok, még kis plakettet is kaptam érte. Bár az utolsó 3 véradáson össze kellett veszni a dokival, hogy igenis vagyok 50 kiló. Sőt 52!(50 alatt nem lehet adni.) De aztán belátta, hogy marhára kell a vér, nem vacakol velem a hülye kilók miatt. És szomorúan vettem tudomásul, hogy terhesen nem lehet adni.
Akkor megegyezhetünk, hogy nincs harag?:wink:

Áruld már el, mi az a cvikipuszi, mert mióta megjelentél a babaneten, ezen gondolkozom.

Hékás, megint félrebeszélsz Vicám! A vérvétel és a véradás az két különböző dolog. A véradás az gyönyörű, nagylelkű adomány, én sajna nem adhatok, mert tökre vérszegény vagyok, és amugy is vashiányos, eddig nem kellett nekik a vérem
A vérvétel meg egy vizsgálat. Nem azt feltételeztem hogy a tűtől félsz, hanem azt, hogy a vizsgálat ellen vagy! Az amikor levesznek egy picike kémcsővel és vizsgálgatják! Na olyat engedsz vagy nem?

A cvikipuszi? hihihi Az az amikor mindkét kezeddel összecsippented valakinek a pofiját és ugy adsz puszit. Idegesítő nagynénik szoktak ilyet adni

Én is voltam vért adni 3x. Mindannyiszor rosszul is lettem, leesett a vérnyomásom A nővérek meg mindig valami színtelen löttyöt itattak velem felespohárból és sápadtan kérdezgették jól vagyok-e Na ezért fejeztem én be, azóta a férjem kísérem kizárólag.
Örülök hogy mindenki megbékélt, tudom milyen éjszakákon át rágódni egy csúnyává fajult vitán, én hülye nagyon hajlamos vagyok rá
A cvikipuszin én is gondolkodtam, én nem kérek!

Pogi!

A véradással azt akartam bemutatni, hogy nem vagyok jehova vagy mittudomén, akik nem hagyják ezt.
A terhesgondozás során is megcsapoltak már 2x is (egyszer a teljes vérkép miatt, egyszer meg a Down-kór szűrés miatt). Szóval nem vagyok ellene, vegyék amíg van.

Civikipuszi:

hűű, akkó megnyugodtam!!! csak mert beszéltem már olyan nővel aki nem akart még kórházba se szülni, annyira bízott magában hogy ha erősen akarja minden rendben lesz, és majdnem belehalt! csak téged féltelek, ugye érted?

onnan jött ez a cvikipuszi, hogy az egyik kedvenc regényemben volt egy papagáj aki mindig ezt mondta és annyit nevettem rajta

Értem én. Most akkor borzoljam megint a kedélyeket azzal, hogy legszivesebben én is otthon szülnék? Csakhogy én nem merek. Elsőre biztos nem. Talán még másodikra se. És ha egyszer vállalnám, akkor is úgy, hogy közel legyen a kórház. Az meg messze van onnan ahol lakunk, elköltözni nem fogunk (úgy 100 évig biztos nem ), tehát marad a bevonulás. Ha jó szívvel teszem, ha nem.

én se azér szülnék a kórházban mer annyira imádom, hanem mert félteném a babát meg magamat. Szerintem is az egészet elszurja a kórház, az lenne a legjobb ha utána már a saját ágyamban fekve dajkálhatnám a kiscsibémet, de sajna muszáj. Bár itt én egy büdös szót nem szólhatok, gyönyörű a kórház és csúcs az ellátás, de magyarországon már előre rettegtem a kórháztól blőőő

Egyetértek. Én is azért vállalom, mert már nem csak rólam van szó, hanem a csemetéről is. Amikor a keresztlányom született voltunk bent a szülészeten és majdnem sírva jöttem ki, annyira elborzasztott a látvány. (A higiénia, az emberség hiánya, a rendszer, stb)

Sziasztok Lányok!

Végig olvastalak Titeket és úgy érzem kell írnom pár sort.

Nem vallásos neveltetésben volt részem,mégis hiszek.
Nem kereszteltek meg a szüleim és én tavaly húsvétkor felvehettem ezt a szentséget.Mai napig tartom a Plébános Atyával a kapcsolatot és apám helyett ápámként is 'szeretem".Mindig számíthattam rá és hétköznapi dolgokat is átbeszélünk.Teljesen megérti és nem itél el bizonyos dolgokat,persze áldását sem adná.
Történnek az élet során olyan megmagyarázhatatlan dolgok,amik elött Ők is érthetetlenül állnak.
Bolgog házasságban élek és nekünk minden szép és jó.
Minden 'készen" áll arra,mi is,hogy babánk legyen.
11 hónapja várjuk,de még várat magára.Tudom,hogy megajándékoz vele a Jó Isten.
Most mégis ezt az útat kell járnom és mivel hiszek,úgy gondolom nem történik semmi sem véletlen.
Túl vagyok egy pár vizsgálaton és két inszemen.Most valószínű,hogy hsg-re kell mennem,de állok elébe.
Nem erre készültem,hisz kaptam két esélyt és hittem a sikerében,de mégis tovább kell lépnem.
És lépek is,hisz az előrébb viszi az ügyet.. Szeretnénk szülök lenni és ha ezt az útat kell végig járni,akkor megteszem.Szerintem mindenkinek mást 'enged"meg a hite.Van aki határokat szab és nem lép tovább.Jöhet a csoda és Isten segítségével mégis várrandós lesz.Én viszont azt gondolom,hogy velem van és ezeket segítés képpen kell végigjárni,hiszen ha tudják mi a probléma,azt kezelni is tudni fogják.

Hozzá tartozik az is hogy én tisztelem mindenkinek az érveit,de minden lehetőséget 'igénybe" veszek a cél érdekében.

Kívánok mindenkinek egészséget és mihamarabbi áldást!

Odry

Odry,
inszemed volt HSG nélkül???
Nem is lett volna szabad! Vagy volt elötte laparod? Vagy tisztázták bármiyen módon az átjárhatóságod?

Odry!

Ezt én sem értem! Nekünk azt mondták, kell hozzá HSG. Az volt ugyan nálunk, de mi nem vagyunk még összeházasodva, azért is nem lehet inszemináció

Odry!

Ez engem is kíváncsivá tett. Hisz engem is azért nyaggatot a doki a HSG-vel, mert anélkül hiába az inszem.

Sziasztok!

Azért nem volt hsg,mert volt elötte egy vizsgálat,ami nem lett jó.Már előtte mondta az orvosom,hogy abban az esetben csinál inszemet,mert más minden rendben volt.
Persze elmondta,hogy csinál Ő többet is,de kell a hsg,ha sikertelen.
Mivel kettő sikertelen ,ezért szerinte és én sem tiltakozom ellene,most azt mondja,hogy megcsinálja.
Nállunk az gond,hogy sajnos nem jutnak el a 'srácok" addig amig kéne,mert én gátolom őket.

Itt Csongrád Megyében teljessen másként csinálnak mindent.
Itt az inszem is egymást követő két napban csinálják és 2 óra fekvés útán engednek haza.Én még nem olvastam ilyet,de már más is csodálkozott rajta.

Szép napot!

Odry

Odry,
az nagyon is jó ha két nap egymás után inszeminálnak, én is csak egyszer hallottam ilyet, de irigykedem, ahova én járok ott csak egyszer sajnos. A 2 óra fekvés elég soknak tűnik, de fő az alaposság, felénk ez is csak 20 perc!
Az a vizsgálatod ami nem lett jó az PCT volt? (Mikor szex után valahány órával élő spermiumokat keresnek a méhnyak nyákjában)
Bocsi ha túl sokat kérdezek, nem is topiktéma csak érdekel.

Szia Odry!
Ugyanúgy látom a dolgokat, mint Te. Gondolom, nekem is ezt az utat kell járnom, hát teszem. Biztos, hogy ez sem véletlen.

Eszembe jutott még egy vicc :
Jákob minden nap egy órát imádkozik : " Uram, add, hogy ötösöm legyen a lottón!" . Így megy ez hónapokig. Egyszer csak elunja az Úr és így szól hozzá : " Jákob! Adj nekem egy esélyt, legalább egy árva lottószelvényt vegyél!"

Hát szóval én veszem a "lottószelvényeket" szorgalmasan.

A PCT-ről van egy tapasztalatom, amit itt a babaneten szedtem össze. Nagyon érdekes, hogy aeddgi akárkinél megcsinálják MINIG rossz lesz az eredmény. Ti nem vettétek ezt észre? Nagyon érdekes. És ara következtetek ebből, hogy maga vizsgálat nem ad normális eredményt, hiszen a hüvely és a méhnyak közege savas, hát persze, hogy nem élnek már a kiskatonák órákkal a szex után. Mert a többiek már régen átjutottak a méhnyakon, aki meg ottmaradt, azt persze kinyírta a sav. tehát szerintem lehetetlen, hogy ott sok-sok fickándozó kiskatona legyen órák múlva is. Cáfoljatok meg, ha másként látjátok.

Backa!
Nagyon jó a vicc.

Vica!
Ez nagyon logikusnak tűnik valóban, bár nem tudom, hogy a méhnyakban is savas-e még a közeg??? Ha igen, akkor ezt a dokik ne tudnák? Akkor miért csinálják mégis mindenhol ezt a vizsgálatot?
Ha valaki tudja, jó lenne, ha megírná, mert kíváncsi lettem. (érintett nem vagyok a témában, nem volt ilyen vizsgálatom, és már nem is lesz)

Vica,
meg nem cáfollak mert én is ugyanezt hallottam amit te leírtál. Csak azért nem tartom ezt valószínűnek, mert ez azért az orvosoknak is feltűnt volna, ők is ismerik a hüvely kémhatását, és ha nem lenne értelme biztosan nem csinálnák ezt a vizsgálatot. Persze biztosat nem tudok, de ez azért gyanús, nem?

Áfi!
Igen az a vizsgálat nem volt jó.Bocsi de nem is tudtam ,hogy minek nevezték.
Én is jó dolognak tartom,mert tényleg alapossak.
Nem topik téma,de nem lehet folyton Istenről és hitről írni.
Nem baj ha kérdezel, én is kiváncsi vagyok,pláne ebben a témában.

Backa!
Nekem azt mondta a pap,hogy attól nem lesz senki jó hívő,hogy folyton a templomba jár...Mindenki hisz valamiben szerintem,csak van aki sorsnak hívja,szerencsének stb...Azért én még nem találkoztam olyan emberrel aki nem kérte,vagy mondott volna hálát az Úrnak.
Kítartás, erő,türelem és még lehet,hogy sok minden,de eljön a mi ídőnk is!!!

Nekem van egy nagyon vallásos barátnőm.Ebben nőt fel és tényleg egy áldott jó lélek.Folyamatossan kéri az úr segítségét,már 4 éve.Igen,ilyen rég és még mindig hisz.Bocsánat,hogy ezt írom,de hol van?
Ő is nagy erőfeszítések árán alávetette magát a vizsgálatokon és kiderült,hogy várhatott volna egész életében,talán.
Sajnos 2 év útán sem mondhatja el,hogy sikerült.Én is hiszem,hogy kapni fog gyereket,csak nem értem és egy kicsit talán elszomorít,hogy miért van ez.

Szóval én is a mondó vagyok az esélyt meg kell adni és minden segítséget,vagy akadályt le kell küzdenünk!

Jó hogy felhoztátok.Nekem is pont este jutott eszembe,hogy rákérdezek a dokinál,hogy lehetséges-e hogy ennek ellenére mégis csak egy aranyos bejút oda
Nekünk este 10-kor kellett együtt lenni és reggel mente be erre a vizsgálatra.
Nem sok ídő ez?