#baba#anya

A terhességi cukorbetegség megelőzhető?

A terhességi cukorbetegség kialakulása megelőzhető egy egyszerű, könnyen alkalmazható életmódbeli változtatással olyan nők esetében, akiknél nagy a kockázat a betegség kialakulására – állítja egy új tanulmány. A vizsgálat eredményei nagyon ígéretesek, és elképzelhető, hogy komoly egészségügyi jelentősége lesz az anyákra és a gyermekekre nézve egyaránt.

A túlsúly és az elhízás prevalenciája az egész világon nő. A fejlett országokban a reproduktív korban lévő nők 60%-a túlsúlyos vagy elhízott. A kövérség kockázatot jelent bizonyos terhesség alatt kialakuló betegségekre, mint például a terhességi cukorbetegség (GDM), amiről jól ismert, hogy előre jelezheti a későbbiekben kialakuló cukorbetegséget. A terhességi cukorbetegség és az anyai elhízás az utódokban is növelheti a hajlamot az elhízásra és a károsodott glükózreguláció kialakulására. Éppen ezért szükséges a hatékony beavatkozás a GDM kialakulásának megakadályozására. A GDM megelőzését célzó korábbi vizsgálatok eredményei ugyanakkor ellentmondásosak voltak, és viszonylag kis hatásuk volt a GDM előfordulására.

A terhességi cukorbetegség megelőzését célzó finn vizsgálat (RADIEL) 2008 és 2014 között zajlott, Helsinki három szülőotthonában és a Dél-Karéliai Központi Kórházban, Lappeenranta-ban.

Összesen 293 olyan nőt vontak be a vizsgálatba, akiknél terhességi cukorbetegséget diagnosztizáltak, vagy akiknek a testtömeg-indexe 30 kg/m2 felett volt a terhesség 20. hetét megelőzően. A vizsgálatban résztvevők véletlenszerűen kerültek vagy az intervenciós (n=155) vagy a kontroll csoportba (n=138). Az intervenciós csoportban a nőket személyre szabott diétás tanácsokkal láttál el, testmozgást és testsúlykontrollt írtak elő számukra és dietetikai csoportfoglalkozáson is részt vettek. A kontroll csoportban csak a szokásos, terhesség alatti gondozást végezték.

A GDM diagnózisát a 74 grammos glükóz tolerancia teszt eredményei alapján állítottak fel, amit a terhesség 24-28 hetében végeztek el.

A két csoport között jelentős különbséget tapasztaltak a GDM incidenciáját tekintve, ugyanis az intervenciós csoportban ez az érték 13,9% volt, míg a kontroll csoportban 21,6%.

A terhességi súlygyarapodás alacsonyabb volt az intervenciós csoportban, és ezek a nők a szabadidejükben is több testmozgást végeztek és jobb minőségű ételeket fogyasztottak, mint a kontroll csoportban.

„Egy egyszerű és egyénre szabott életmódbeli változtatás 39%-kal csökkentette a terhességi cukorbetegség incidenciáját a magas kockázatú várandós nők körében.” – mondta Dr. Saila Koivusalo, a Helsinki Egyetem munkatársa.

„Az egyik lehetséges magyarázat a tanulmány kiváló eredményeire az, hogy a RADIEL vizsgáltba magas kockázatú nőket vontak be. Számos korábbi, életmódbeli változtatásokon alapuló vizsgálatba olyan nőket vontak be, akiknél a GDM kialakulására csak mérsékelt volt a kockázat, vagy a vizsgálati alanyok ebből a szempontból heterogén csoportot alkottak.”

A jelenlegi vizsgálat kifejezetten azokat a magas kockázatú nőket célozta meg, akiknek a kórtörténetében már szerepelt GDM vagy a testtömeg-indexük 30 kg/m2 felett volt.

A terhesség egy kivételes alkalom az életmód-változtatásra, amikor tanácsadást személyre szabottan kell végezni.

„A RADIEL vizsgálatban a testmozgásra vonatkozó tanácsadás során figyelembe vettük, hogy a nők milyen mozgásformákat részesítenek előnyben, ami segíthette őket abban, hogy ilyen jellegű feladatokat végezzenek. A tanácsadás jellege a terhesség során változott, amennyiben az szükséges volt. Például, ha valamelyik résztvevő már érezte a szülés előtti összehúzódásokat, és nem tudta végrehajtani a feladatokat, akkor a tanácsadás során inkább az étkezési szokások megváltoztatására helyezték a hangsúlyt. Az életmódbeli tanácsadás fő célja az volt, hogy a változtatások könnyen kivitelezhetők legyenek a hétköznapi életben.” – mondta Dr. Koivusalo.

A tanulmány eddigi eredményei igen ígéretesek és a követéses vizsgálat további eredményei 2017-re várhatóak.

„Érdekes lesz látni, hogy az eredményeink milyen hatással vannak az anyák és a gyermekek későbbi életére.” – nyilatkozta Dr. Koivusalo.

Babanet/Medipress, 2015. augusztus 11.

 
 
 
X
EZT MÁR OLVASTAD?