Tudd meg, miért mosolyognak annyit a babák!
Mi az, amiért egy szülő akár az életét is odaadná (de legalábbis az összes vagyonát)? A gyermeke boldogsága! És mi a legőszintébb és a legegyértelműbb jele annak, hogy minden rendben a kisbabánkkal és boldog? Az, ha mosolyog! Ugye te is szeretnéd, ha a csemetéd minél többet húzná mosolyra a száját? Segítünk!
Hány hetes kortól képesek mosolyogni a kisbabák?
A kérdésre meglepő a válasz, ugyanis a kicsik még jóval a megszületésük előtt elkezdenek mosolyogni, már az édesanyjuk pocakjában. De valójában nagyjából kéthónapos koruk körül kezdik a mosolygást.
Többféle okból kifolyólag is mosolyoghat egy csöppség. Íme a babamosoly 3 „alapfajtája”:
- Reflex-szerű mimikai reakció: emlékszel mennyire meghatódtál, amikor szemed fénye először rád nevetett? Nem akarunk elszomorítani, de a picik az első hat hétben akaratlanul is mosolyra húzzák a szájukat. Olyasmi ez, mint mikor önkéntelenül megrándul a kezük vagy a lábuk, még nem tudják kontrollálni minden mozdulatukat. A pár másodperces, random jelenséget legtöbbször gázok távozásakor vagy alvás közben tapasztalhatjuk a bébiknél.
- Szociális mosoly: nagyjából a második hónaptól ezzel az arckifejezéssel reagál csemetéd a te mosolyodra. Az agyuk, értelmük fejlődésének jele ez a fajta válasz, ami a külvilág észlelését (tárgyak, személyek) jelzi. Az egész arcukkal mosolyognak ilyenkor (nemcsak a szájukkal), és keresik a szemkontaktust is közben. Fontos szerepet tölt be ez a viselkedésforma az emberi kapcsolatok, kötődések kialakításában, hosszú ideig alkalmazzák a szociális mosolyt a kisbabák, amíg máshogy nem képesek kifejezni a gondolataikat.
- Valódi nevetés: a kisemberek körülbelül 3 hónapos koruktól képesek az akaratlagos mosolyra. Leginkább az anyjuk, mint első számú gondviselőjük, illetve olyan tárgyak megpillantásakor húzzák mosolyra szájukat, amiket felismernek.
Hogyan értheted el, hogy minél többet mosolyogjon a pici?
Ha öröm ér minket, boldogok vagyunk, több endorfint termel a szervezetünk, és fordítva is igaz ez. A nevetést ma már terápiás módszerekbe is beépítik, hiszen, ha mosolyra húzzuk a szánkat, számos, az egészségünkre jó hatással bíró folyamat indul be testükben.
Ha szeretnéd a kacagás áldásos hatásait kiváltani a kisfiad, kislányod testében (és lelkében), keresd vele gyakran a szemkontaktot, mosolyogj rá minél többször, vágj mulatságos arcokat, utánozz állatokat, bábozz neki, énekelj vagy zenélj. Azért ne vidd túlzásba se a bohóckodást, mert a gyerkőcöket összezavarhatja, hiszen pár hónapos koruktól kezdve tanulják az érzelmeik kifejezését – nem csak a pozitív, hanem a negatív emóciók felszínre juttatását is.
És ha az én kisbabám nem mosolyog?
Minden csemete más és más, s mint ahogy a fejlődésük egyéb lépcsőit is különböző ütemben érik el, a nevetést, mint szociális készséget is van, aki gyorsabban, és van, aki lassabban sajátítja el. Tehát kulcsfontosságú a türelem; nem kell rögtön rosszra gondolni, ha a szomszéd kisbabája rengeteget kacag, de a te gyermeked még alig-alig. Ha képes veled felvenni a szemkontaktust, akkor nagy baj nem lehet, de azért, ha 4 hónapos kora tájékán sem sikerült mosolyt csalni az arcára, keressetek fel egy szakembert. Nagy különbség van a között, hogy a baba ritkábban mosolyog, és a között, ha egyáltalán nincs meg ez a készsége, ez utóbbi az autizmus egyik korai jele is lehet.
A mosoly egy univerzális nyelv, amit mindenki ért nemre, korra, származásra tekintet nélkül, a kisbabák szavak nélkül is képesek kifejezni általa az érzéseiket, vágyaikat, gondolataikat. Mosolyogj minél többet a gyermekedre, hogy ő is visszanevethessen rád!
Plézer Panna, 2018. március 25.
