#baba#anya

Ilyen szép volt Budapest tavasszal anyáink, nagyanyáink idejében

Régi fotókon a budapesti tavasz, amikor a Kossuth teret még gyönyörű park és magas fák díszítették, a Városligetben és a Belgrád rakparton pedig elegánsan öltözött párok korzóztak.

A tavasz mindig szép, hiszen a természet újraéled, az addig szürke világ zöldbe és virágillatba borul. Nosztalgiázz velünk régi, fortepanos fotókkal, és nézd meg, milyen volt annak idején a budapesti tavasz!

Ez a fotó közel 100 éve, 1926-ban készült Pasaréten, az egykori Császári és Királyi Gyalogsági Hadapródiskola parkjában. Az idilli fás, villás negyed az 1800-as években az addigi Sauwiesen (Disznórét) és Schmalzbergel (Zsírdomb) név helyett az utolsó budai török pasa emlékére a Pasarét nevet kapta - legalábbis egyes források szerint. A II. világháborúban aztán harctérré változott a terület, és sok évbe telt, mire a mostani formáját elnyerte.

A Dunakorzó már régen is kedvelt sétahely volt, hiszen Budapest egyik legszebb panorámájú sétánya. A Belgrád rakpart Széchenyi lánchíd és az Erzsébet híd közötti szakaszán található gyalogos zóna az 1800-as években még beljebb helyezkedett el. Innen nyílik a legszebb kilátás a Budai Várnegyedre, a Citadellára, a Gellért-hegyre és az említett két Duna-hídra. A fotó még a II. világháború kitörése előtt, 1936-ban készült a virágárus fiúról.

A Városliget a 18. század végéig lápos, mocsaras terület volt, majd Boráros János, Pest városi főbírája 1794-ben megkezdte a terület fejlesztését, és az 1800-as évek derekára már népszerű sétálóhely lett. Itt rendezték meg 1938-ban az Országos Magyar Kertészeti Egyesület rendezésében a Tavaszi Kertészeti és Virágkiállítást is, ahová a jó időben kalapos urak és csinosan öltözött hölgyek látogattak ki.

Szintén a Városliget adott otthont 1925-től egészen 1973-ig a Budapesti Nemzetközi Vásárnak is. Az 1920-1930-as években a vásár hozzájárult a budapesti idegenforgalom fellendüléséhez is, hiszen sokan látogattak el a fővárosba vidékről és külföldről is. Ezt könnyítette meg, hogy kedvezményes vásárvonatokat is igénybe vehettek a látogatók, akik a kiállításra tartottak. A fotó 1939-ben készült az Iparcsarnok bejárata előtt.

A Tabán egykor a szegényebb rétegnek adott otthont: régen főleg szerb tímárok éltek itt, de kádárok, kovácsok és bognárok is itt találták meg a boldogulásukat. A mai formáját a 20. század elejére nyerte el. A fotó 1943 tavaszán készült, a virágzó bokrok, fák mögött az Alexandriai Szent Katalin-templomot látni.

Ma már talán rá sem ismernénk, pedig ez a fotó az egyik legnépszerűbb budapesti kirándulóhelyről készült, a Margitszigetről. Az 1954-es felvételen egymást érik a kocsik, ugyanis néhány évtizede még élénk autósforgalmat bonyolított le a hajdan volt Nyulak szigete.

Egy évvel később, 1955-ben járunk, újra Budán: a Mandula utca egyik telkéről a Bolyai utca 11. és 13-mas számú ház felé néz az éppen megpihenő kalapos úr. Háttérben az Áldás utcai Álltalános Iskola tetőzete látható.

Felismernéd a Kossuth Lajos teret ebben a formájában? Balra, a fák takarásában kivehető a Földművelésügyi Minisztérium épülete 65 évvel ezelőtt, 1959-ben. Kétségtelenül hangulatos, és sokkal zöldebb volt a tér akkoriban.

A Parlament előtti rész is egészen másként nézett ki 1960-ban. Sokkal több fa, virág, és hangos madárcsicsergés övezte az épületet.

1964 tavaszán minden pad megtelt Budapest felett: munka után és hétvégén sok budapesti itt élvezte a melengető napsütést, és a Szent Gellért tér, valamint a Petőfi híd látványát.

Aki nem a város felett, az a szívében, a Margitszigeten élvezte a tavaszt: 1971-ben kamaszokkal, gyerekekkel, idősekkel és fiatalokkal telt meg a park. Pont úgy, ahogy most is, minden évben, amikor elkezd feljebb kúszni a hőmérő higanyszála.

 

Babanet, 2024. április 11.

 
 
 
X
EZT MÁR OLVASTAD?