8 ALAPSZABÁLY: ÍGY JÁTSSZ A KISGYEREKEDDEL!

A játék a gyermeki viselkedés legjellemzőbb tevékenységi formája. Mi, felnőttek, a játék jelentőségét könnyen alábecsüljük, és a pihenés egyik módjaként definiáljuk. Ennél azonban sokkal fontosabb szerepet tölt be a kisgyerekek életében, szoros összefüggésben áll ugyanis a fizikai, érzelmi, értelmi és szociális fejlődésükkel. Az idő múlásával a játék módja és funkciója is ennek tükrében változik. A kicsik általa ismerkednek meg saját testük, lelkük, szellemük és az őket körülvevő világ működésével és határaival. Hogy ez igazán érvényesülni tudjon, a közös játék során mindig vegyük figyelembe a következő 8 szabályt!

#1 Nem sok játék kell, hanem többfunkciósak

Gyerekeink csecsemőkorától kezdve hajlamosak vagyunk felhalmozni az újabb és újabb játékokat. Biztos sok drága ajándékot tudunk ugyanakkor felsorolni, amik pár hét eltelte után már egyáltalán nem kötötték le a gyerekünk figyelmét. Ennek egyik oka lehet a képzelőerő inaktivitása, amiben nagy szerepet játszhat a szülői minta hiánya. Egy másik jellemző ok, ha a játék túl speciális, azaz nem alkalmazható másnak, mint ami. Minél szimplább egy játék, annál több mindenre lehet használni. Egy pár fakocka, duplo vagy vonatsín lehet a szimbóluma építőanyagnak, útnak, telefonnak, távirányítónak, szendvicsnek, vagy éppen kalapácsnak. Ezzel szemben például egy nagyobb műanyag teknős három gombbal a hátán már sokkal kevésbé lehet teknősön kívül bármi más. A szimbólumok alkalmazását persze kezdetben mi tudjuk bemutatni apróságainknak, elindítva őket ezzel a fantázia világába, ami támogatója lesz a személyes fejlődés mellett a társas tanulásnak is. 

#2 A játék mindig spontán és önkéntes legyen!

A gyerekek számára bármilyen tevékenység lehet játék, és bármely élmény játékká válhat. Ők még mindenben képesek a varázslatot látni. Még kifejezett játékeszközre sincs szükség. Számukra minden helyzet temérdek lehetőséget ajánl, amit kipróbálhatnak. A játékot ösztönös, belső késztetés, egyfajta kíváncsiság indítja el. A kíváncsiság arra, mi hogyan működik, mit mire lehet használni. A felnőttekkel szemben a kisebb gyerekek számára még nem egy előre megfogalmazott cél elérésén, hanem magán a felfedezés élményén van a hangsúly. Arra vágynak, hogy a saját bőrükön tapasztalják meg a dolgokat. Bárhogy is alakul (balesetmentesen), sikerélményük lesz.

A játék tehát mindig legyen spontán és önkéntes. Felajánlhatunk lehetőségeket, de mindig a  gyereké legyen a döntés! Ha ezt nem tartjuk be, nem lesz belőle valódi játék, hiszen maga a felfedezés öröme vész el.

#3 Csak akkor szállj be, ha ő igényt tart rá!

A szülők (vagy a jól ismert felnőttek) jelenléte fontos a gyerekek számára. Általuk érzik magukat biztonságban. A biztonság iránti szükségletük kielégítetlensége egyrészről akadályozhatja a játékban való elmélyülést, másrészt viszont a tényleges játékban való részvételünkre sok esetben nincs szükségük. A felnőttmentes játék során tudják ugyanis elengedni a felénk irányuló megfelelési vágyukat, így különösebb korlátok nélkül fejezhetik ki és dolgozhatják fel érzelmeiket, gondolataikat, élményeiket. Néha tehát csak az kell, hogy érezze: ott vagy a közelben. Aktívan azonban akkor vegyél csak részt a játékban, ha a gyereked megkér rá.

#4 Legyél jelen!

Mindegy, hogy távoli őrszemként van csak hasznod, vagy főszereplőként veszel részt a gyereked játékában, mindegyiknek megvan a maga szerepe az ő fejlődésében. A puszta fizikai jelenléted nem lesz azonban kielégítő a gyerek számára, ha a gondolataiddal teljesen máshol jársz. Rendkívül érzékeny az agyuk, sokkal kisebb jeleket is észlel, mint a te már kifejlett elméd. Ha csak a biztonságos környezetet kell teremtenünk a kicsi számára, akkor persze nem akkora ennek a jelentősége, mint amikor részt vállalunk a tényleges játékban. 

Csak akkor szálljunk be a játékba, ha a gyerek megkér rá, Fotó: Getty Images 

A cikk teljes terjedelmében a divany.hu oldalán olvasható.