Kullancs és szúnyogveszély A vérünket szívják

A felmelegedés nemcsak az idõjárásra van hatással, hanem a növény- és állatvilágra is. A vérszívó élõsködõk gyorsabban szaporodnak, és már ott is megtalálhatók, ahol elõtte csak hírbõl ismerték õket.

Sokat hallunk a globális felmelegedésről, olvadó jégsapkákról, furcsa természeti jelenségekről. Ám azt kevesen tudják, hogy a felmelegedés nemcsak az időjárásra van hatással, hanem a növény- és állatvilágra is. Utóbbi esetében például megfigyelhető, hogy a vérszívó élősködők egyre gyorsabban szaporodnak, és már olyan területeken is megtalálhatók, ahol előtte csak hírből ismerték őket.

Sünök és denevérek

A vérszívók leggyakoribb képviselői a kullancsok és a szúnyogok, a velük való találkozás pedig komoly következményekkel járhat, hiszen mindkét állat súlyos betegségeket is terjeszt. A Kullancsszövetség tegnapi sajtótájékoztatóján a hangsúlyt az egyéni felelősségvállalásra és a felelős szülői magatartásra tették.

Dr. Kapiller Zoltán, a Kullancsszövetség elnöke elmondta, hogy az utóbbi években fokozódott a területhódítás üteme, mintegy 15%-kal nőtt a kullanccsal fertőzött területek aránya. Egyidejűleg változott a kullancsok élettana is, és ma már a többfajta denevéren is megélnek, mint annak előtte. A denevérek pedig áprilisban hagyják el téli szálláshelyüket, ezzel egy időben pedig megkezdik az apró kis vérszívók terjesztését is.

A sünök is potenciális fertőzésveszélyt jelentenek, ahogy az állatorvos fogalmazott: a sün a kertjeinkben ketyegő biológiai bomba. Ezek az állatok ugyanis nemcsak a kullancsoknak jelentenek könnyű prédát – egy-egy állaton többszáz, különböző fajtájú vérszívó is megkapaszkodhat - ,de magukban hordozzák mind az agyhártya- és agyvelőgyulladás, mind a Lyme-kór kórokozóit, anélkül, hogy ők maguk megbetegednének. A sünhöz hasonlóan köztes gazdaállatnak számítanak a pelék, rókák és őzek is, ám a sün azért jelent még náluk is nagyobb fenyegetést, mert egy olyan új kullancsfajnak, a sünkullancsnak is gazdaállata, amelyről még nem tudni, milyen fertőzéseket adhat át az embernek.

Hatékony védekezés

Ahhoz, hogy eredményesen védekezhessünk a kullancsok ellen, fontos, hogy tisztában legyünk pár dologgal. A közönséges kullancs a levelek, bokrok levelének fonákján üldögélve várja áldozatát, és olyan 1-1,5 méter magasról ugrik fel egy vacsorára. A kutyakullancs ellenben a fűszálak tetején ücsörög, és a láb felől mászik a hajlatok felé. Csak a nőstények jelentenek veszélyt, bennük is az alapvető biológiai ingerek keltik fel a vadászösztönt. Ilyen ingerek a szagok, a hőmérséklet. Parfümöt, dezodort kirándulások, piknikek – és nyaralások – alatt sem tanácsos használni, ezek ugyanis csak jobban felkeltik a kullancsok, szúnyogok figyelmét.

Tévhit, hogy a fehér ruha elriasztja a kullancsot! Egyetlen előnye, hogy könnyebb rajta észrevenni az ereink felé lopakodó ragadozót. Dr. Kapiller Zoltán a lenge, szellős öltözetet ajánlja a természetimádóknak, ebben ugyanis kevésbé izzadunk – ami megnöveli vonzerőnket a vérszívók szemében -, és gyakrabban tudunk a ruha alá kukkantani a kéretlen vendégeket fürkészve. A Kullancsszövetség elnöke elmondta, sajnos, a zokniba tűrt nadrág sem nyújt védelmet, mivel a kullancsok lárvái és nimfái még annyira aprócskák, hogy a zokni szövetszálai között is átfúrják magukat.

A védekezés több fokozatú lehet. A legfontosabb, hogy oltassuk be magunkat! Igaz, hogy az oltás csak a kullancs által terjesztett agyvelő- és agyhártyagyulladás ellen véd, mégis fontos az immunizáció, hiszen ezek a betegségek bénulással gyógyulhatnak, de akár halált is okozhatnak. Az oltást az orvos írja fel, a gyógyszertárak csak receptre adják ki. (Most még kapható az Encepur nevű, TB által támogatott készítmény is.)

Kulcsfontosságú, hogy kertjeinket, parkjainkat rendbe tegyük. Erősítsük meg a kerítéseket, javítsuk ki a lyukakat, a bozótosabb részeket szüntessük meg, és nyírjuk gyakran a füvet. Házi kedvenceinket kezeljük le kullancsriasztó szerekkel, mert ezek az apró állatok őket sem kímélik. Ha csak egy nősténykullancs is kipottyan belőlük, hamarosan 3-4 ezer utódja lehet.

Magunkat az oltáson és a megfelelő öltözeten kívül riasztószerekkel védhetjük. Ezek hatóideje változó – hatóanyagtól függően -, ezért mindig alaposan olvassuk át a készítmény használati utasítását, és a megadott idő illetve strandolás után ne felejtsük el újra kezelni magunkat. Piknikezéskor a földre terített pokróc alá tegyünk egy annál nagyobb nejlont, ezen nem tudnak áthatolni a kullancsok, így nyugodtan megebédelhet a család. Bozótba, bokros területre ne menjünk.

A gyerekekre különösen figyeljünk oda: a kicsik pólóját, ingjét – és a biztonság kedvéért azért a zoknit is - tűrjük be a nadrágba, legyen rajtuk hosszú ujjú felső és egy visszahajtható karimájú kalap vagy sapka. Utóbbi azért praktikus, mert a kullancs testén lévő apró horgok a kullancsot egyirányú mozgásra kárhoztatják – csak előre tudnak haladni, genetikailag pedig úgy vannak beprogramozva, hogy lentről felfelé haladjanak. A kamaszokat, fiatal felnőtteket mindig emlékeztessük a védelem fontosságára – még akkor is, ha ettől túlaggódó szülőnek gondolnak minket. Ne felejtsük el beadatni a gyerekeknek az emlékeztető oltásokat, a Kullancsinfo.hu oldalán online oltásemlékeztető szolgáltatást is találunk, ami néhány nappal az oltás esedékessége előtt figyelmeztet minket erre.

Ha már szívja...

Minden védekezés ellenére előfordulhat, hogy a kullancs mégis megtelepszik rajtunk. Dr. Nagy Katalin bőrgyógyász elmondta, hogy ezért is fontos minden egyes szabadtéri program után az alapos átvizsgálás – és nemcsak a gyereknél. Külön gondot kell fordítani a hajas fejbőrre. A kullancs eltávolításához ne használjunk olajat, zsírt, krémet, mert ezektől a kullancs beleköpheti a gyomortartalmát az emberbe – márpedig ebben találhatók a kórokozók is. Inkább használjuk a patikákban kapható kullancskanalat, ezekkel szakszerűen, és köpésmentesen eltávolítható a nem kívánatos vendég.

A doktornő elmondta, hogy a vitaminokkal kapcsolatos szóbeszédek tévhitnek bizonyultak, vizsgálatokkal kimutatták, hogy ezek szedése semmilyen visszatartó erővel nincs a kullancsokra.

Tünetek és teendők

A kullancsok főképp kétféle betegséget terjesztenek: az agyhártya- és agyvelőgyulladást illetve a Lyme-kórt. Az előző kór ellen hatékony védelmet ad az oltás, utóbbi ellen viszont nem tudunk védekezni.

Az agyhártya- és agyvelőgyulladás tünetei a csípést követő 7-14 napon jelentkeznek először, enyhe influenzás jellegű betegséggel. Fejfájás, és újra meg újra visszatérő láz jelentkezhet. Ha hasonló tüneteket észlelünk akár magunkon, akár a gyereken, ne felejtsük el megemlíteni az orvosnak, hogy találkoztunk-e kullanccsal. Ennél a betegségnél nagyon fontos a megfelelő kezelés, hiszen halált is okozhat, de a gyógyultak nagy része is különféle bénulásokkal kénytelenek a későbbiekben együtt élni.

A Lyme-kór tünetegyüttesét – ahogy azt Dr. Kapiller elmondta – négy baktériumfaj együttes tevékenykedésének köszönhetjük. Első és legjellegzetesebb tünete a csípés körül megjelenő, kokárdaszerű bőrpír, amely el is tűnhet, majd idővel ismét felbukkanhat, illetve növekedhet. Észlelhetünk még bőrgyulladást, viszketést, égést, izületi gyulladást, izom és ínygyulladást. Súlyosabb esetekben a betegség megtámadja a szívizmot, illetve ideggyulladást és agyhártyagyulladást is okozhat. A kezelése antibiotikummal történik, ezért is fontos, hogy az első tünetek megjelenésekor azonnal forduljunk orvoshoz. A Lyme-kór emberről emberre nem terjed, de a méhlepényen átjut a magzathoz is. Sajnos, a kullancsoknak ma már közel 20 %-a hordozza ezt a kórt.

Nagyétvágyú zümmögők

A Földkerekség legősibb lakóinak is nevezett kullancsok és szúnyogok számos fajjal képviselik magukat. Hazánkban 30 kullancsfaj, a világon pedig 3500 szúnyogfaj szívja mindennapi betevőjét. A kullancsokhoz hasonlóan a szúnyogoknál is a nőstények lesnek ránk, hogy fájdalommentes csípésükkel hozzájussanak a szaporodásukhoz szükséges vérmennyiséghez. Õket is alapvető biológiai ingerek vezérlik, szagra, hőre, izzadtságra, a kilélegzett széndioxidra repülnek rá.

Magyarország egészen 1949-ig maláriával fertőzött ország volt, aztán a betegséget sikerült teljesen visszaszorítani, egykori hordozói, a szúnyogok azonban nem tűntek el. Annak pedig, hogy az emberek mozgástere egyre nagyobb, sajnos, megvan az a veszélye, hogy a különféle fertőző betegségek – nyugat-nílusi láz, tularémia, malária - a világ más tájairól bekerülnek Európába, onnan pedig Magyarországra.

Ezért is fontos, hogy lehetőleg a szúnyogcsípést is próbáljuk meg elkerülni: a megfelelő öltözködés, a riasztószerek használata, és az illatosítók elhagyása ebben sokat segíthet. Ha mégis megcsípne a szúnyog, ne vakarjuk! Az elvakart csípés ugyanis kaput nyit a kórokozóknak, abból pedig ótvar – pörkös, terjedő sebek -, orbánc – lángnyelvszerű gyulladás lázzal -, furunkulus – gennyel telt hólyag - is keletkezhet. A gyerekek csípéseit kezeljük le csípés utáni krémmel.

A szakértők szerint botorság lenne bezárkózni a négy fal közé. Igenis, járjuk a természetet, élvezzük az előttünk álló nyarat, a napfényt, csak próbáljuk meg elkerülni a vérszívókkal való találkozást.

Szilágyi Diána , 2009. április 30.
 
 
 
Címkék:  

hír

Hozzászólás

Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?
X
Babázz lazán! - TeakiadóNem születtél anyának! - TeakiadóKamaszmentő - TeakiadóMi bántja a gyerek lelkét? - Teakiadó
Nem születtél anyának! - Teakiadó