#baba#anya

A bárányhimlő a 20. hétig a várandósokra nézve is veszélyt jelent

A közösségbe kerülő gyermekek mellett a többgyermekes családokra, a fertőzésen eddig még át nem esett felnőttekre és a várandós nőkre is veszélyes az idén már idáig 17.000 jelentett megbetegedést okozó bárányhimlő - hívja fel az érintettek figyelmét a Házi Gyermekorvosok Egyesülete.

A Róbert Károly Magánkórházban gyermekgyógyász és szülész-nőgyógyász szakértők bevonásával megtartott fórumon elhangzott: a bárányhimlő-fertőzés magzatkárosító kockázata a terhesség első húsz hetében a legmagasabb – a betegség, bár ritkán, de ekkor akár fejlődési rendellenségeket is okozhat. A szakemberek szerint a bárányhimlő elleni védekezésre nemcsak gyermekvállalás előtt kell gondolni. Célszerű a betegség megelőzése a többgyermekes családokban, valamint azoknál a serdülőknél és felnőtteknél is, akik gyermekkorukban nem estek át a fertőzésen, mert a második, harmadik gyermekek betegsége gyakran súlyosabb, illetve a felnőttek szövődményei gyakrabban jelentkeznek. Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) első negyedéves statisztikái alapján idén ismét magas esetszámot regisztráltak.

Az OEK adatai szerint idén sem csillapodik az előző évben rekordszámú, 40.853 megbetegedést okozó bárányhimlő-hullám. 2016. április 12-ig az OEK-nél 16.999 bárányhimlős esetet regisztráltak, ami nemcsak megközelíti a tavalyi kiugró adatot, de 40%-kal meghaladja a 2014-es esetszámot és 10%-kal az ötéves referenciaértéket. Ez azt vetíti előre, hogy idén is – kicsik és nagyok – több tízezren esnek majd ágynak bárányhimlővel.

Közismert tény, hogy a lázzal, hólyagos kiütéssekkel és viszketéssel járó, akár 2-3 hétig elhúzódó bárányhimlőn a gyermekek 90 százaléka többnyire még óvodás korában átesik. Ennek az az oka, hogy a bárányhimlőt okozó varicella vírus rendkívül virulens: cseppfertőzéssel terjed, de a fertőzés átviteléhez nem is szükséges testi kontaktus. Poharak, evőeszközök, ruhanemű, ágynemű, kisgyermekek szájba vett közös játékai is terjesztik a kórt, illetve a bárányhimlő „elkapásához” általában az is elég, ha 15-20 percet közös helyiségben töltünk a beteggel.

A bárányhimlő átlagos lappangási ideje 10-21 nap, a fertőzést követő 2-3 héten belül a tünetek már láthatóak. A beteg ugyanakkor már a kiütések megjelenése előtti 1-2 napban fertőz, ami könnyen járvány kialakulásához vezet. A megbetegedések kétharmada a 6 éven aluliakat érinti, de megjelenése a 3–5 évesek között a leggyakoribb.

A bárányhimlő az esetek többségében enyhe lefolyású, de a háziorvoshoz forduló betegek mintegy 2–6 százalékánál különböző szövődményeket – bakteriális fertőzést, agyvelőgyulladást, tüdőgyulladást, neurológiai elváltozásokat – okozhat. A betegség legismertebb szövődménye a hólyagos bőr felülfertőződése a test különböző részein, ez pedig még az enyhe lefolyású betegségnél is gyakran életre szóló hegeket hagyhat.

 

 

A közhiedelemmel ellentétben a bárányhimlő nem csak a legyengült, immunhiányos gyermekekre veszélyes; a teljesen egészséges gyermekeknél is felléphet szövődmény – mutatott rá Dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. A betegség akár szívizom-, máj- vagy ízületi gyulladást, csontvelőgyulladást és vérmérgezést is okozhat, az egyik leggyakoribb idegrendszeri komplikáció pedig a kisagyat érintő jóindulatú gyulladás, mely mozgáskoordinációs zavarral járhat. Ritkább, de veszélyesebb szövődmény az agyvelőgyulladás, ami fejfájást, hányást, bizonytalan járást, zavartságot és görcsöket okoz, sőt késői idegrendszeri maradványtünetei is lehetnek.”

A gyermekgyógyász szakember szerint a bárányhimlő fokozottan veszélyes a többgyermekes családokra, ahol általában járványszerűen söpör végig a betegség. Ráadásul a praxistapasztalatok azt mutatják, hogy a még otthon lévő kisebb testvérek betegsége jóval több és erőteljesebb kiütéssel jár, súlyosabb lefolyású és hosszabb ideig tart, mint a közösségben lévő első gyermek megbetegedése.

A HGYE elnöke szerint egyébként egyéves kor után, de mindenképpen közösségbe kerülés előtt ajánlott beoltani a gyermekeket bárányhimlő ellen: optimális időzítés,  ha a kisgyermekek 15-18 hónapos korban kapják meg az élő, gyengített vírust tartalmazó 2 adagos vakcinát, minimum 6 hét különbséggel.

 

 

 

 

 

Babanet, 2016. május 09.

 
 
 
X
EZT MÁR OLVASTAD?