A koraérett spermium használhatatlan

Az ételekben és a növényvédőszerekben megtalálható hormonszerű kémiai  anyagok megakadályozzák a petesejt megtermékenyítését, mert a spermiumok  túl gyorsan válnak éretté - állítja egy tanulmány. A szaporodással foglalkozó tudósok régóta sejtették, hogy spermaszám csökkenése összefüggésbe hozható a női nemi hormonokra hasonlító anyagokkal. Az azonban még vitatott, hogy ezek az anyagok a csecsemők heréinek fejlődését is befolyásolják-e.

A most megjelent tanulmány azt állítja, hogy a környezetünkben megtalálható ösztrogének akadályozzák a felnőtt férfiak spermiumát a petesejt megtermékenyítésében. A londoni Kings College kutatói valójában azt bizonyították be, hogy ezekből a kémiai anyagokból már kis mennyiség is elegendő ahhoz, hogy a kísérleti alanyok - ez esetben hímnemű egerek - spermiuma idő előtt éretté váljon.

A szaporodás során a túl korán megérett spermium használhatatlan, magyarázta
Lynn Fraser, a kutatás egyik vezetője. Fraser csapata szójából, hüvelyes növényekből, komlóból, sörből és egyéb termékekből, például szintetikus festékekből, gyom- és rovarirtó szerekből, valamint nőstény egerekből  kivont ösztrogénekkel keverték össze kémcsövekben az egerek spermiumát.
Arányosan annyi anyagot használtak fel, amennyi egy ember vérében is megtalálható lenne azokból.
Harminc perc elteltével a környezeti ösztrogénekkel kezelt spermiumok nagy része gyors fejlődésen ment keresztül. Sok közülük korán bocsátotta ki azokat az enzimeket, amelyek lehetővé teszik a petesejt falán való áthatolást - ez normális esetben csak a sejt falánál történik meg.

Egy óra múlva a hormonoknak kitett spermiumok háromnegyede elég érett lett a
megtermékenyítéshez - míg a kezeletlen spermiumoknak csupán egyharmada állt  készen. A környezeti ösztrogének sokkal hatékonyabbak voltak a természetes,  nőstényegérből származó ösztrogénnél. Fraser gyanítja, hogy a különböző környezeti ösztrogénből egy még hatékonyabb koktélt is össze lehet
állítani.

Tíz évvel ezelőtt a szaporodással foglalkozó biológusok egy csoportja az  állította, hogy a spermiumszám világszerte ötven százalékkal csökkent, és ezért egyértelmően a környezeti ösztrogéneket kell hibáztatnunk. További aggályok merültek fel a különböző szennyezésekkel kapcsolatban, amikor kiderült, hogy azok szaporodási problémákat okoznak az állatoknál.

Az iparosodott országokban az elmúlt évtizedekben valóban jelentősen csökkent a termékenységi ráta, magyarán a száz nőre jutó születések száma. Ezt azonban más változások, például az egészségtelenebb életstílus és a késői gyerekvállalás is megmagyarázhatják.

Nagyon nehéz azt leellenőrizni, hogy a környezetben megtalálható kémiai anyagok milyen hatással vannak a spermaszámra, és hogy az elfogyasztott, illetve más módon a testbe került környezeti ösztrogének a herékbe szállítódnak-e.

Niels Skakkebaek a Koppenhágai Egyetemen tanulmányozza a reprodukciót; szerinte ezek az anyagok sokkal nagyobb kárt okoznak a magzati fejlődés során, mint felnőtt korban, amikor a herék már rugalmasan kezelik a sérüléseket. - "Egy jó herékkel született baba a későbbi életében jó termékenységgel lesz megáldva." - állítja Skakkebaek.

(Nature  jövőnéző)

http://www.stop.hu/jovonezo