Új privát üzeneted érkezett!

makimajom, te ész!Kép amúgy mit tudhatunk rólad? van gyereked? hány? fiú? lány? és legfőbben: mi a technikád, hoyg mindig türelmes maradj? adj tanácsot, hoyg a szerencsétlen kisgyerekek ne szenvedjenek már annyit!
Zsuzsa
 
 


Sziasztok!
Sikerült végigolvasnom a topicot.
Érdekes dolgokat írtok, néha még rám és a férjemre is illik.
pl. a Kényeztető-Mumus szerep. Nem nehéz kitalálni, melyik, ki...Kép
Ami a Névtelenek, Valakik, Makik és egyebek hozzászólásait illeti, kiváncsi lennék rá, egyáltalán van-e gyerekük?
Vagy csak szájalnak a vakvilágba?
Akkor ne foglalkozzatok velük...
Ami engem illet (aki ismer egy kicsit, elég liberális vagyok), abszolút nem vagyok híve a verésnek, (én is kaptam eleget kiskoromban anyámtól, lelki terrort később a fönökömtől..tudom milyen mindkettő..)de 1-1 pofont elfogadhatónak tartok, ha más nem segít. Mert igenis lehet olyan helyzet, ahol más nem segít!
Hála nekem még nem kellett (!!) megütnöm a 1,5 éves kislányomat, de, ha nem muszáj nem is szeretném.
A hisztit erélyesen letöröm, nagyon még kiabálnom sem kell, csak azt mondom neki:-Na, most hagyd abba! Akkor néz rám a nagy barna szemeivel, néha szegény el is sírja magát, szinte hergeli magát, mert csak pár perc múlva sír és már ezt is megbánom. Érzékeny lélek, mint az anyja.. De abbahagyja, tehát valahol hatásos. Utána persze rögtön játszunk, vagy elterelem a figyelmét.
Ami az elrohangálásokat illeti, sajna azt nem tudom megakadályozni, egyszerűen kénytelen vagyok utána menni. Ha nem akar visszajönni, egyszerűen felkapom és viszem, nincs appelláta.
Persze annak nem egyszerű aki szatyrokkal megrakodva próbálná ugyanezt. Nem is lehet.
Mikor még nem volt gyermekem és lakótelepen laktunk, sokszor néztem az ottani a kisgyermekes anyukák nevelési módszereit.
Nagyon vegyes. Az idegbetegtől a halál nyugodtig. Persze főképp a hiszti kezelése érdekelt. Addig én is azt vallottam, hogy, ha a gyerek nem ment az anyukával, akkor otthagyom, majd jön utánam.
Ez akkor ingott meg bennem, mikor az ablakból pont egy ilyen szitut láttam. Anyuka el, gyermek az ellenkező irányba. Anyuka ment egy ideig, de a gyermek úgymond sz@rt rá. Anyuka kénytelen volt visszamenni, fenekére csapni,elrángatni hazafelé, persze bébi üvöltött.
Ezt megelőzendő, inkább a kislányom nyomában vagyok és ha megunom, hogy elmegy másfelé, inkább felkapom és viszem. Persze, ha nagyobb lesz ez nem fog működni, de remélem addigra "értelmesebb" lesz és kezelhetőbb.
Egyébként nem hülyeség, a majmoktól rohadt sokat lehet tanulni, ha megfigyeled őket, hogyan nevelik ők a kölyköket.
(Most ne vessetek, meg, nem ahhoz hasonlítok senkit, bár tőlük származunk)
Bocs a vallásosoktól..Kép)
Még valami:
Makimajom!
A példa, miszerint a kisgyerek aki pofont kapott, 10 év múlva visszaadja...saját tapasztalat???
 
 


Sziasztok! Kíváncsi, elgondolkodtam jobban is ezen a dolgon, mert az előbb első felindulásomban reagáltam, ami sose vezet jóra. Kép Szóval kérdés, hogy amikor 5 éves gyermekedet otthagytad, mondtál-e neki valamit, vagy csak szó nélkül sarkon fordultál. Ha azt mondtad, akkor maradj itt, akkor nem is várhattad, hogy utánad menjen. Ha azt, gyere haza, ahogy tudsz, akkor logikus, hogy nekiindult. Szóval én biztos nem hagytam volna ott, ehhez amúgy is túl aggódós vagyok. De ha már így esett, igazából az is lehet, hogy megdicsértem volna, amiért ügyesen hazajött. Kép
Makarenko, ezen túl wc-re csak úgy megyek, ha a gyerekeimet hordozókendőben viszem magammal, nehogy a szomszédok feljelentsenek. És hangtompítót szereltetek, mert amikor éjjel az orrukat orrszívózom, elképzelhető, hogy azt hiszik, épp a hátukból hasítok szíjat. Hú, és gyakran akkor is főzeléket kap ebédre a fiam, amikor Túró Rudit kér. Merő agresszió, és egyáltalán. Kép A páromnak meg megmondom, alkalmazzon inkább lelki terrort, azért nem fogják följelenteni. Vagy igen? Kép
Csók, K.
Klára
 

 
 

Klára, és a többiek!
A dolog úgy állt, hogy a gyerek mindenáron venni akart valamit a boltban a pénzéből. De túl sokáig válogatott, nem sikerült döntenie, nekem meg mennem kellett. Egyébként is nagyon ellene vagyok, hogy egy ekkora gyerek vásárolgasson, úgyhogy nem is erőletettem a dolgot - ha már kisírta, hogy elköltse a nagy nehezen összekuporgatott pénzecskéjét az ezredik csokira, akkor legalább gyorsan tegye. Na mindegy. Lényeg az, hogy ezen sértődött meg, ezért nem akart hazajönni. De ez az elindulok, majd jön utánam, már máskor is bejött, elég makrancos mostanában, és biztosan igaza van Julinak, hogy több figyelmet akar, dolgozunk is már rajta jó ideje Kép, de akkor is, még ha hiánya is van annak a gyereknek, azért akármit akkor se engedhet meg magának, illetve nekem nem kellene megengednem neki! Végül nem lett nagy ügy belőle, hamarabb otthon volt, mint mi - naná, neki nem kellett minket keresgélnie Kép -, és csak annyiban éreztettem vele a neheztelésemet, hogy kértem, mondja el az apjának, mi történt. Persze nem mondta el, szégyellte.
Na mindegy, persze, hogy kisebb gyereket én se hagyok ott, de őt már nem vihetem a kezemben, (el)szaladni is gyorsan tud, a kiabálást az osztrákok nagyon rossz néven veszik - gyermekjogból jól kiművelt társadalom Kép, pimaszok is a gyerekeik, tisztelet a kivételnek Kép -, és ez eddig bevált, hogy néhány méterrel leszakadva, de utánam/utánunk oldalog. (Kivéve azt a néhány esetet, amire az előbb utaltam, de végülis olyan már régen volt, azok hatására vettük alaposabban "kezelésbe" Teót.)
Kíváncsi
 


Ja, hogy mit mondtam neki, az lemaradt. Hát gyere Teó, gyere Teó, mi elindulunk Teó, mennünk kell mostmár. Hát valahogy így.
 


Klára! A hangszigetelésen érdemes gondolkodniKép, az öcsémékre nyáron a rendőrséget hívták ki, mert sokat sítr az akkor 10 hónapos, amúgy féloldali hangszálbénult fiuk - el tudjátok képzelni azt a hangerőtKép ami zavarta a tisztelt szomszédokat!?
Nálunk ez a megyek, szia, módszer csak félig sikeres. A kisebbikem azonnal elindul utánam, de a nagyobbik ilyenkor közli, hoyg jó, és játszik tovább.
Amúgy ilyen elindulási hiszti nálunk is volt az utóbbi napokban, készült is menni a játszóra, ott várta a barátnője, de kinőtte a csizmáját és én balgaKép a másikat próbáltam ráadni, mire kitört a palotaforradalom, hogy nem jön. SAjnos az elvek embere a drágaKép, ezért ilyenkor nincs az a megvesztegetés, amire feladná. Patt helyzet: ha várok teszem azt egy órát, a kicsi elalszik, és ebédidő is lesz, ha nem megyek, akkor a kicsi aznap nem lesz semmit levegőn...na ekkor apja bölcs Kép döntést hozott, maradjon otthon vele. (baromi dühös lettem, mert így megtanítja, hoy hisztivel eléri a célját). JA, és kihagytam, hoyg fogta a csizmát, és odavágta az üveges szekrényhez, erre eldurrant az agyam és kapott egy fülest. (maki, le se írd amit akarsz, szószerint tudnám idézni)
Mostanában ez gyakran ismétlődik nálunk (nem a füles, az indulási hiszti), mert oviba nem viszem már egy ideje, a játszóteret meg unja, hiszen a korban hozzáillő gyerekek mind ovisok, de a kicsivel muszáj játszóterezni...na nekem ez a pont az, ahol elvesztem a türelmemet.
A falra kent kakit (ilyen is volt az elmúlt hetekben)már kezdem egészem jól viselniKépKép
Zsuzsa
 
 


Sziasztok! Én igazából azt szoktam csinálni, amikor a fiam bekeményít, hogy megmondom neki: ha te nem teszed meg, amit kérek tőled, én sem fogom megtenni, amit te kérsz, pl este nem nézhetsz diafilmet. Ezek nálunk elég jól működnek, és nem kell erőszakhoz folyamodni. (Maki, írjad gyorsan, miért is szadista eljárás ez is. Kép) Őszintén szólva kezdem belátni, hogy a fiam abszolút nem nehéz eset, pl ha kakit kenne a falra - hát ezt el sem tudom képzelni. Őnála a pimaszkodás az, amitől eldurran az agyunk, ilyenkor tenyérbemászó tud lenni.
Az ovis dolgot egyébként komolyan kérdeztem (kár, hogy Maki hívatlanul belemakogott), mert nagyon bánt a dolog. Nem tudom, magyarázzam-e tovább a bizonyítványt, hogy ez mennyire egyedi eset volt (mert tényleg az), vagy inkább hagyjam feledésbe merülni. Mert igazságtalannak érzem, hogy ilyen kép alakuljon ki a férjemről, aki tényleg egy szelíd ember. (Más kérdés, hoyg ezt a helyzetet épp nem tudta megoldani.) És Maki, hidd el, ha a pedellus bácsi (mert van!) vagy az óvónéni bosszantja fel, akkor sem nyelte volna le a dühét. De te el sem tudod képzelni, hogy egy gyerek is fel tudja bosszantani az embert? Tényleg, láttál már gyereket közelről?
K.
 
 


Szia Klára!
Szerintem az enyém se nehéz eset, de az ismerősök azt mondják, hogy azért nem is könnyű... Ő bizony megpróbált valamelyik nap kakit kenni a falra a pelusból. A kakás pelus cseréje nálunk mindig komoly versenyfutás. Nekem előbb kell a keze ügyéből minden "anyagot" eltüntetnem, mint hogy neki ideje legyen beletúrni. Ehhez képest a karácsonyfa borogatása (el van kerítve, de azért neki sikerül megráznia néha), a szomszéd kislány játékainak egy perc alatt való széthajigálása, a kaja földre szórása, az egész napos kalapálás (bármivel bármit) már igazán semmiség. Szemtelenkedés nincs, ahhoz még kicsi. De érdekes módon hiszti sincs! Annyira tudja, hogy az esetek kilencven százalékában nem lenne szabad csinálni, amit csinál, hogy ha elvesszük tőle a lehetőséget, nem szól semmit, csak keres mást. De már sokkal jobb gyerek, mint régen volt. Szóval én nagyon örülök. És annál meg pláne sokkal jobb, mint amilyen állítólag én voltam gyerekkoromban. Kép

Olyan cuki: ha megkérdezem, hogy pl. "Szabad-e a néni kabátját rugdosni?", rögtön rávágja, hogy "nem". Ha azt mondom, hogy "engedd el a Kriszta haját, mert különben beteszlek a járókába", akkor azt mondja "jó". Megesik, hogy el is engedi tényleg. (Ha viszont nem, akkor valóban megy a járókába szomorkodni.) Szóval néha elengedi a Kriszta haját ilyen fenyítésre. És utána megy fajátékkal kalapálni a tévéképernyőt. Kép A férjem általában egy óra alatt teljesen kifekszik tőle. Szegény, az ő szelíd természetével nehéz lehet kezelni egy gyereket, aki majdnem olyan temperamentumos, mint én. Ennél csak az a rosszabb, ha egy nagyon temperamentumos apuka elvesz egy galambszelíd nőt, és az apukára hasonlító utód az ujja köré csavarja szelíd mamáját. Ilyet is láttam már, hát nem irigyeltem az anyukát.

Szabó istvánné
adrienn
9100 Tèt Hunyadi ut
 
 
 


Hú lányok és arról még szót sem ejtettünk ami éppen nálunk fut. Párom is gyerek is én is betegek vagyunk! Legszívesebben ágynak dőlnék, de nem, nem lehet, mert a gyereket is el kell látnom aki most éppen mega hisztis, nem akarja bevenni a gyógyszert ((pedig ennél édesebb lónyálat már ki sem tudnának nekik találni), nem engedi a hőmérőzés semmilyen formáját, nem alszik, orrot kell porszívózni, amihez rá kell feküdnöm a gyerekre, ha eredményt akarok elérni, egyszóval úgy gáz az egész ahogy van. És így próbáljon meg az ember angyali türelmes lenni, bár szalad a háztartás és tényleg nem vágyom semmire, csak csendre és nyugalomra, mert két hete nem bírok kimászni a náthából. Ehhez képest...na megyek, mert most is megy a hiszti....

Süti
 
 


Süti! Felmentést kapsz! Lehetsz türelmetlen is!KépKép
Amúgy jobbulást - és részvétem.Kép

nálunk ma apa volt türelmetlen, nem a ygerekekkel, csak úgy általában. éppen altattam a dedeket, amikor beront, hoyg most azonnal vágjam le a körmét, mert beszakadt. Majd 10 perc múlva azzal, hoyg az alufólia beragadt, és nem tud letépni belőle, ezért kidobja.(sic!)hát durrogott az agyam rendesen...nem mondtam semmit, de a szenzibilis nagyfiam odasúgta, hogy "semmi baj anya, majd én kiveszem neked a szemétből". Hát nem édes?
ZSuzsa
 
 


Zsuzsa!

Köszi!Kép Amúgy már kapunk levegőt, csak a hiszti meg a köhögés nem múlik! Pedig úgy mennék már szánkózni vele, hátha akkor kicsit kifárad, de amíg ilyen ótvarosan krahácsol, nem merek nekivágni...meg lehet hogy elszunyálnék szánkóhúzás közben! Amúgy minden elismerésem a nagyfiadnak!KépBelevaló kispasi!

Süti
 
 


Süti, jobbulast, és jo szankozast!!! Hogy lehet igy ujév tajan betegnek lenni??? Hat nem villanyoztak fel az ünnepek!!!???Kép

Zsuzsi! Téllleg nagyon édike volt a Kiskrapek, hogy ki akarta venni a kukabol a cuccot... Jajjj, jajjj, ezek a férjek... Azt sem tudom, melyik topicban vagyok-ne haragudjatok!!! Szoval, Zsuzsam, Te vagod a körmét az Uracskadnak??? En azt nem, de azon kivül mindent én csinalok...Kép Amiota megvan a fiam, 1x voltam 1 este moziban 1 baratnömmel, 1 este pedig kajalni 1 baratunkkal. Nos, ezeket hallgatom egyfolytaban, mert Neki kellett mindent csinalni itthon az alatt a par ora alatt... Természetesen abba bele se gondolt, hogy MINDIG én csinalom ezeket a dolgokat... Ha el szeretnék valahova menni, jön az oktatas, hogy nekünk együtt a legjobb, stbstbstb, ö ezért nem megy sehova. Tegnap vééégre sikerült elzavarnom sielni!!!Kép De jo is volt...Na jo, nem ezért jöttem. Puszik.
Vendég
 


Sziasztok a kicsikém 11 honapos és egyszerüén néha rámjön az 5 perc és kiabálok vele mindenért veszekszek de ez nem most kezdődött.,de mihelyst rákiabálok még ki se mondtam már lelki ismeret furdalásom van és esténként sokszor nézem ahogy alszik és sírok hogy hogy lehetek ilyen rossz any hogy igy viselkedek a gyerekemmel! ez az érzés néha teljesen kikészit és csak sisni és sirni tudok ! mit tegyek ?
rettenetes anyának érzem magam pedig az életem! IRJATOK

t.heni


Sziasztok!

Ha szeretnétek a gyereknek egy remek mesekönyvcsomagot nyerni, gyorsan ragadjatok billentyűzetet, és írjatok egy Mikulás-történetet - lehet megtörtént is, a családi legendáriumból, esetleg kitalált is.

További információ a Kölökneten:

http://koloknet.hu/949-mindennapi-trtneteink

A könyvcsomagban remek illusztrátorok és írók munkái találhatók meg, ráadásul még odaérhet Télapóig!

Üdv:

Dia
dia
Budapest
 
 
 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Vissza: Gyermeknevelés

Jegyzetfüzet:

 

cron
XMi bántja a gyerek lelkét? - Teakiadó