Picik & kicsik

Élet a PIC-en: a koraszülés egy dzsungelharc lelkiállapotával ér fel

A pszichológusom azt mondta, a koraszülés egy dzsungelharc lelkiállapotával ér fel. Engem abba a dzsungelba a terhességem 26. hetében dobtak le, helikopterről, úgy, hogy életemben nem láttam ejtőernyőt sem.

Körülbelül két hetembe telt felvenni a ritmust. Két hetembe telt nem sírni, amikor meglátom, nem sírni, amikor orvosokkal vagy nővérekkel beszélek, nem sírni a wc-n, a folyosón, vagy fejés közben. 2 hét.

Aznap, amikor bekerültem a kórházba, egy eseménytelen terhesség állt mögöttem. Addig a napig úgy gondoltam, van időm még felkészülni a gyermeknevelésre, egy csecsemő gondozására. Nem volt még babaszoba, szopi-párna, zenélő altatójáték, vagy ruhácska. Kórházi táskám sem volt. Azt hittem jósló fájásaim vannak. Amikor egyre többen vizsgáltak meg, éreztem, hogy itt valami más lesz. Szóltam az orvosnak, hogy rosszul vagyok, szerintem el fogok ájulni, mert érzem, és látom rajtuk, hogy nagy a baj. Kaptam valamit a nyelvem alá, a korábban távolodó hangok és komor arcok megint élesedtek, mint a felismerés, miszerint én innen hónapokig nem mehetek haza, ha szerencsém van. Ezt Judit nővér is mondta, miközben tüdőérlelőt adott egy hangulatosnak nem mondható, de sejtelmes fényű szülőszobán. Oda vittek vizsgálat után egyből. Nem féltem. Rettegtem!

Feküdtél már úgy, hogy a fejed lejjebb van, mint a tested többi része? Én igen. Amiatt, hogy a beboltosult magzatburok a gravitáció hatására, visszatolulhasson, vagy legalább ne jöjjön kintebb.

Minden perc, amit egy baba bent tölt pocakban a 37. hétig, nagyon sokat számít! Ezekért a percekért küzdöttem, szigorú ágynyugalomban. Nem kelhettem fel semmilyen okból. Pár óránként nézték a babám szívhangját CTG-n. Őrült lódobogás, zakatolás, reményekkel teli robaj. Három nap telt el így.

2021.07.09. a kislányom születésnapja. Ő 860 grammal született, a 26. gesztációs hét közepén. 20 órakor vették ki. Apgar 7/9. Micsoda élni akarás! Hajnalban egy nővérke segített megmosakodnom. Közben elárulta, hogy vizit után áttolnak tolószékben majd a kislányomhoz a PIC-re, és megnézhetem. De én nem tudtam várni. Ellógtam hát egymagam, gyalogszerrel! A helyismeretem éppen kialakulófélben volt még, szóval simán betévedtem az újszülött osztályra. Azok a babák nagyon nagyok voltak. Legalábbis az enyémhez képest.

Valahogy csak meglett a PIC bejárata, a narancssárga ajtó. Ez az ajtó egy ideig arra késztetett, hogy nagyon nagy levegővel nyissam ki. Ameddig nem körvonalazódott a hazaút lehetősége, ez az ajtó rettenetes félelemmel töltött el. Sosem tudtam, mi vár a túlfelén. Amikor első alkalommal, megpillantottam a kisbabámat, majdnem elájultam. Lilás-piros csupa csont és bőr, inkubátorok és gépek mindenhol.

A lábát átvilágította valami piros fény, monitorok mindenféle értékekkel. A síri csendet, csak monoton csipogások törték meg. Le kellett ülnöm. Minden vágyam az volt, hogy hozzáérhessek, hogy érezzem őt. De, amikor először megtehettem volna elszaladtam ijedtemben.

Ahogy teltek a napok, a hetek, úgy kezdett otthonommá formálódni a kórház. Másfél hónap után már nem félelemmel nyitottam be a sárga ajtón. Már látszott az út vége. Néhány ott szerzett barátnőmet akkorra haza is engedték a babájával. A többi élet – és sorstársammal pedig vártuk a napot, amikor mi is hazamehetünk a gyermekeinkkel a családunkhoz.

Mi nagyon szerencsésnek mondhatjuk magunkat! Azért is, mert bent maradhattam a kórházban – bár csak 10 perc autóútnyira laktunk onnan – és azért is, mert teljesen egészséges, mára az élettani korának megfelelően fejlődő gyermekkel térhettem akkor haza.

Perinatális Intenzív Centrum (PIC), extrém alacsony születési súly, respirációs distressz-szindróma (RDS), cardiovascularis rendellenességek, nyitott ductus arteriosus, pitvari sövényhiány, nCPAP, Apgar érték, Giraffe+Shuttle, astrup, CRP, szondatápálás, High-flow orrszonda, anémia, szűrt vörösvértest transzfúzió (Trafó), ROP, Kenguru módszer, korrigált kor, Korip.

2021.07.07. hajnal 1 óra. Egy papucsban mentem be a kórházba, nyári ruhában.

2021.09.21. Ezen a napon engedtek haza a 2380 gramm súlyú kislányommal. 76 nap egy érzelmi hullámvasúton.

A két dátum között megtanultam, mit jelentenek a fent említett kifejezések, megtanultam félni, majd nem félni egy ajtótól, közben hinni a csodában. A csodák köztünk élnek! Rengeteg csodát név szerint is ismerek. Ők a nem időre született babák!

Minden érzés, ami benned kavarog, ha koraszültél, teljesen normális, hidd el! Ha „csak” pár napot vagy hetet töltöttetek kórházban, ha hónapokat, ugyanolyan nehéz lelkileg az egész. Ne szégyelld az ezzel kapcsolatos gondolataidat, érzéseidet! Keress fel támogató csoportokat, esetleg szakembereket! Nagy segítséget nyújthatnak.

A szerzőről:

Jávorszky Szandra vagyok, egy 860 grammal született csodalány anyukája. 2021-ben kora szültem, és biztos vagyok benne, hogy ez az élmény végig fog kísérni egész életemben. Emiatt koraszüléssel kapcsolatos témában olvashattok tőlem, olyan írásokat, melyek az én tapasztalataimra épülnek. Kiskorom óta dúl bennem az alkotóvágy. Jelenleg nem csak szavakból formálok történeteket, hanem az „Ilyet anya is tud” fantázianevű vállalkozásomban is kamatoztatom e szenvedélyemet.

Jávorszky Szandra, 2023. március 13.

Forrás: Kép forrása: GettyImages.com