Picik & kicsik

Mit tehetünk a gerincferdülés ellen?

A mozgásszegény életmód már gyermekkorban érezteti hatását. A túlsúly és a testmozgás hiánya nem csak a szív- és érrendszeri, valamint az anyagcsere betegségek kockázatát növeli, de nagy veszélyt jelent a csontrendszert érintő rendellenességek, a gerincferdülés kialakulása szempontjából is. Ahhoz, hogy az elváltozásokat eredményesen kezelhessük, mielőbb fel kell ismernünk, ezért szülőként fontos, hogy a megelőzés lehetőségei mellett a tünetekkel is tisztában legyünk.

Öröklött vagy szerzett?

Gerincferdülés, másnéven scoliosis jelentkezhet valamilyen veleszületett betegség vagy rendellenesség tüneteként, ilyen esetekben strukturális gerincferdülésről beszélünk – áll az Orvostkeresek.hu hírlevelében.

Másik típusa a funkcionális gerincferdülés, mely általában mozgásszegény életmód, egész napos tanulás következményeként jelentkezik, de okozhatják pszichés problémák, fájdalom miatti kímélő tartás, végtaghossz különbség kompenzációja is. Ez a gerincferdülés típus általában a lányoknál jelentkezik a pubertás megjelenésével.

Harmadik megjelenési formája az ún. idiopathiás scoliosis: ez ismeretlen eredetű, melyet részben genetikai hajlam okozhat, és rendellenes növekedés, kötőszöveti eltérések jellemeznek. A gerincferdülésnek ez a formája szintén a lányoknál fordul elő gyakrabban, típusától függően jelentkezhet 3 éves kor előtt, 3-10 éves korban, vagy a pubertás idején.

Árulkodó jelek

Ha a családban halmozódik a betegség, fontos, hogy a gyereket már születésétől fogva folyamatosan figyelemmel kísérje egy ortopédiai szakember. Ugyanígy fontos szerepet játszik a tünetek korai felismerésében a gyermekorvos, védőnő, az óvodai és iskolai gondozók is.

Érdemes a szülőnek is otthon havonta ellenőrizni a gyermek tartását, járását. Lépésről-lépésre vizsgáljuk át a gyermek hátát, így könnyen észrevehetjük a kisebb eltéréseket is:

Az otthoni vizsgálat a következőképpen történjen:

Első lépésként a gyerek hajoljon előre, a szülő pedig húzza végig a kezét a gyermek gerincén: látunk-e, tapintunk-e bármilyen elváltozást?
Figyeljünk arra is, hogy előrehajláskor vagy álló helyzetben nem emelkedik-e ki jobban a hát síkjából az egyik lapocka, mint a másik?
Vizsgáljuk meg, hogy álló helyzetben a vállak egyformán, egy magasságban állnak-e.
Figyelmeztető jel lehet, ha a derék, csípő és kar által határolt ív – a törzs-kar háromszög - kifejezettebb, nagyobb az egyik oldalon.
Sokszor a tartós hátfájdalom, a hanyag tartás és a csökkent fizikai teljesítőképesség is utalhat gerincferdülésre.

Sporttal megelőzhető

A strukturális, azaz veleszületett gerincferdülés rendszeres ortopédiai kezelést igényel. Ez lehet fizioterápia, fűző, de súlyosabb esetben akár műtét is. Megelőzésről tehát a funkcionális gerincferdülés esetében beszélhetünk.

A funkcionális gerincferdülés kialakulására módfelett hajlamosít a mozgásszegény életmód. Ha a hosszú, iskolapadban töltött órák után a gyerek otthon is a számítógép, vagy a televízió előtti ücsörög hosszabb ideig, akkor hosszú távon felbomlik az egyensúly a gerinc passzív - csont, ízület - és aktív – izmok - elemei között. A megelőzésben ezért nagyon fontos szerepe van a rendszeres mozgásnak, a hátizomzat erősítésének.

Ha addig még nem tettük volna, legkésőbb az általános iskolában, a 4.-5. osztály környékén érdemes elkezdeni a rendszeres sportolást. Válasszunk olyan sportágat, amelyet a gyermek szívesen végez. A hátizomzat erősítése szempontjából a legjobb választás az úszás.

Ha aszimmetrikus sportot választunk, mint például a tenisz, mely jellemzően az egyik oldalon jobban erősíti az izmokat, akkor is érdemes kiegészítenünk a sportolást úszással, melynek segítségével az izomzat erősödése egyensúlyba hozható. A kornak megfelelő edzettségi állapot és testsúly fenntartása csökkentheti a funkcionális gerincferdülés előfordulását.

2010. február 25.