10 dolog, amit a válás tanított nekem 1. rész

Egy évvel ezelőtt, pont ezen a napon, csak ültem a kanapén, arcomat a tenyerembe temetve és azon gondolkodtam, hogy mi lesz velem/velünk ezután? A férjemmel épp válófélben voltunk és fogalmam sem volt, hogyan mondom el a gyerekeknek és hogyan folytatjuk az életünket…

De most, 365 nappal később, már nem összegörnyedve, zokogva ücsörgök a kanapén, hanem kihúzott háttal írom ezeket a sorokat: egy olyan összegzést, ami bátorságot adhat minden elveszett, hasonló helyzetbe kerülő anyának!

Hiszen a válás nekem rengeteg mindent tanított! Persze, nem mondom most sem, hogy könnyű volt, vagy épp örömteli, de egy picit már képes vagyok hálát érezni mindazért, amit kaptam általa, hiszen ezeket a tapasztalatokat már senki sem veheti el tőlem! Hogy mire gondolok? Most megosztom Veletek. A válás megtanított arra, hogy:

  1. Sokkal erősebb vagyok, mint amilyennek hittem magam

Képes vagyok elintézni egy csomó olyan otthoni feladatot, amire világéletemben úgy tekintettem, hogy „férfimunka”. Amikor bedöglött a bojler, persze szerelő segítségével, telefonon keresztül, de megszereltem. A füvet is megtanultam lenyírni, sőt nem egy bútort összeszereltem már és vettem egyes-egyedül egy autót is. Az elején szégyenkezve kértem segítséget, de ma már mindenféle ellenérzés nélkül teszem – de csak indokolt esetben!

  1. Alkalmas vagyok rá

Hogy mire? Bármire! Mielőtt az első pontban szereplő tapasztalásokig eljutottam volna, előbb egy sokkal nehezebb belső blokkot kellett legyőznöm: magát a félelmet, hogy nőként „nem vagyok elég” – úgy általánosságban, semmihez. Pedig, ha jobban belegondolunk, mindenki tudja, hogy a nők sokkal ügyesebbek a figyelmük megosztásában és sokkal kitartóbbak vagyunk a céljaink elérésének érdekében! Nem állítom, hogy könnyű volt az élet minden területén helyt állni, de ha kellett, hajnalban keltem, és késő estig fent voltam, hogy rendben legyen a háztartás, a gyerekek leckéje és a munkám is el legyen végezve. A sikerek okozta öröm semmihez nem hasonlítható adrenalint és tartást adott! Ma már tudom, hogy nincs lehetetlen; bármit megoldok!

  1. Az igaz barátok kincset érnek

Régi barátok, új haverok, gyerekkori ismeretségek, amik újjáélednek; tök mindegy: mindegyikre szükségem van és hálás vagyok nekik nap, mint nap. Komolyan mondom, nem tudom, mire mentem volna nélkülük az elmúlt egy évben! Szeretetet, gondoskodást, hasznos tanácsokat, figyelmet kapok tőlük, és az érzést, hogy nem vagyok egyedül, nem diliztem be, mások is hasonló nehézségeken mennek keresztül. (Na és az az egy-egy deci bor, amivel néha napján megkínálnak, hogy végre kieresszem a fáradt gőzt: felbecsülhetetlen!)

  1. Fontos, hogy mindig legyen valami, ami előrébb visz

Feldobni/megszakítani a szürke hétköznapokat: ez tulajdonképpen minden ember életéhez, boldogságához elengedhetetlen kellék! Szakíts időt minden nap egy pár perces baráti (telefon)beszélgetésre, ejtsd útba hazafelé a kedvenc kávézód, ülj be egy ebédre abba az étterembe, amivel régóta szemezel, miközben az apjukkal vannak a gyerekek, vegyél magadnak valami apróságot a szokásos kötelező nagybevásárlás alkalmával… Vagy tűzz ki akármilyen apró célt, ami továbbvisz, ami „éltet”! Hiszen nem csak a kötelességeid teljesítése a fontos, nem vagyunk mi (anya)robotok!

  1. Kipipálni valamit, amit ezer éve halogatok, hihetetlenül felemelő érzés

Legyen az a wc ülőke lecserélése, a gardrób kiürítése, rendbe tétele vagy egy tanfolyam elvégzése, ami az önmegvalósításodat segíti; tedd meg, vágj bele! Ezer és egy olyan apróbb és nagyobb feladat, cél van a listámon, amit évek óta tologatok, de minden alkalommal, amikor egyet lehúzhatok róla, egy óriási kő esik le a szívemről és büszkeséggel tölt el!

           

Ha kíváncsi vagy még több dologra, amit a válás során tanultam meg (magamról), olvasd el a cikkem folytatását is!

Panna , 2018. január 11.
 
 
 

Hozzászólás

Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?