Terhesnapló 6. - (Túl) korai ünnepi láz

Belevetettem magam a hétköznapok gyönyörébe. Vissza a munkába, a mindennapos rohanásba. De valahogy most nem viselt meg a hazatérés annyira, mint általában szokott.

Kedden délután érkeztünk meg, másnap reggel a kórházban indítottuk a napunkat az ultrahangon. „Charlie” két hét alatt is rengeteget változott és nőtt. Nagyon izgága kedvében találtuk. Mikor a méregetésre került sor, „fejre állt”, amilyen pozícióban szinte lehetetlen megmérni. Rázogatnom kellett magam csípőből, többször is, aztán mikor ez a trükk nem sikerült, hogy visszaállítsuk a gyereket a normál pozíciójába, elküldtek a mosdóba, hogy ürítsem ki a hólyagomat, hátha az segít.

Már én magam is megkönnyebbültem, mivel nekem nem igazán megy ez a „várjunk fél órát pukkanásig tele húgyhólyaggal”, és végül a kicsinek is ez segített, hogy végre meg tudjuk mérni. Érdekes módon nem kaptam meg egyből az eredményeket, nem is mondták, hogy mekkora, milyenek a méretei, csak annyit közöltek velem, hogy korának megfelelő, - nagyon is - aktív baba. A leleteket majd a következő védőnői látogatás alkalmával kapom meg, ami december 5-én lesz.

A kiírt dátumom viszont változott. Május 17. helyett május huszadikát saccolnak. Én a korábbi időponthoz tartom magam, és számolom a napokat, így ma a 13. hét 6. napjánál tartok.

Vérvételben is volt részem, ami a Down szűréshez szükséges. Ez a mutatvány sosem a kedvencem, mert nem vagyok megáldva jó vénákkal, ha sikerül is csapolniuk, akkor az általában pillangó tűvel történik, amit a babákon-gyerekeken alkalmaznak. Még időm sem volt feleszmélni, az ügyes kis nővérke már nekem is esett a normál tűvel, és sikerrel is járt. Még mondta is, hogy milyen jó vénát talált. Büszke voltam magamra, és örültem, hogy ájulás nélkül megúsztam, valamint, hogy a legjobb szakemberhez küldtek. 2-3 hét múlva kapom meg az eredményeket postán.

A hírek nagyon azt hangoztatják, hogy beköszönt hozzánk a tél a jövő héten, hóval-faggyal. Ennek hallatán elkapott a korai karácsonyi lázas készülődés. A férjem nagy megszállottja az ünnepnek, és az év e szakaszában már ő is ráhangolódik a karácsonyra. Csak az a probléma, hogy mire elérjük a Szentestét, a meghittség továbbáll, és kezd az idegeinkre menni a sok girland-fények-műfenyők tömkelege, ami már megtalálható az üzletek polcain.

Még ha mi nem is hangolódnánk a karácsonyra, akkor is megfertőződnénk automatikusan az üzletekben. A nagy áruházi placcon pedig már kivilágítva áll a fenyő, villognak a pingvinek, és Mikulások vannak minden négyzetméteren. Legyen az kartonból, vagy ijesztő, óriási léggömbből. Mindez jó és szép, csak korai, és ünneprontó!

Megpróbálom a következő pár hétben elkerülni a nagyobb üzleteket, hogy ne vesszen kárba a kedvenc ünnepem. Ha jól hallottam, a munkahelyemen is ma szedték elő a padlásról a díszeket. Remélem nem azzal fog telni a holnapi napom, hogy a recepciót díszítem.

A Mikulásra pedig már otthon fel kellett készülnöm, legalábbis annyira, hogy télapós, piros zacskót vegyek. Szent Miklós napja a férjemnek még mindig idegen, náluk nem tartják ezt a szokást. Mollynak már meséltem a Mikulásról, és izgatottan várja.

Vajon meddig tudom benne életben tartani ezt a gyermeki lelkességet és hitet?! Még a mai napig tisztán emlékszem, anyukám hogy adta elő a Mikulásos, csomagot a cipőben hagyós sztoriját. Jövő ilyenkor pedig két pár csizmát kell teletömnie a titokzatos öregúrnak!

Léna

Léna , 2013. november 15.
 
 
 

Hozzászólás

Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?
X
Kamaszmentő - TeakiadóBabázz lazán! - TeakiadóNem születtél anyának! - TeakiadóMi bántja a gyerek lelkét? - Teakiadó