Terhesnapló 7. – Dolgozunk és nem hízunk!

Kedves, idős, aranyos dokibácsival találkoztam hétfőn, még meg is dicsérgetett, hogy mennyire jól fel vagyok készülve, minden leletem megvan és milyen összeszedett kismama vagyok. Nem tudom, milyenek a többiek, ha engem ilyennek lát, mert aztán rólam bármit lehet mondani, csak azt nem, hogy rendszerező elme lennék. Rendre elhagyom a Kicsi Ám Fontos Dolgaimat és elfelejtem a Kiemelt Időpontokat. Nem vagyok meggyőzve még mindig saját magam által, hogy le kell adnom a magánrendelést, ilyen nehezen is kevés dolgot döntöttem még el. Lehet, hogy nem huzavonázok inkább, és így marad minden, mint eddig.

De ezen a héten nem is ez foglalkoztatott leginkább, hanem a munka és hízás kérdésköre. No meg az, hogy vajon miért alszom el szinte azonnal, ha eszem valamit. Tényleg érdekes és új jelenség ez, még egyik terhességemnél sem tapasztaltam. Ha nem gyümölcsöt-zöldséget eszem, akkor öt percen belül úgy érzem, hogy nekem most le kell feküdnöm egy kicsit, elnehezülnek a tagjaim, bedobog a szívem, ólomból érzem a testem. Ha pedig ledőlök, akkor egy órácskára rögtön el is alszom. Illetve ezzel összefügghet az is, hogy akkora partiarc lettem, mióta terhesedem, hogy 9-kor már kiesek a számon, de 10-kor már biztos alszom.

A munka kérdéskör leginkább a GYED miatt aggasztott, bár ez aggaszt, amióta pozitív lett a teszt. Történt ugyanis, hogy két héttel azelőtt, hogy kiderült a baba, felmondtam a munkahelyemen, amit már rég utáltam, és saját lábra álltam. Ami remek ötlet volt, menne is a vállalkozósdi szépen, ám a vállalkozóknak nincs GYED, ha nem fizetnek sokatsokat. Úgyhogy azóta ezen töprengek, hogyan alakítsam úgy az életet, hogy legyen egy bejelentett munkahelyem a vállalkozósdi mellett.

Terhesen nem akarna idegenként alkalmazni nyilván senki, úgyhogy megkerestem egy réges-régi főnökömet, aki pont emberhiánnyal küzd, hogy mit szólna hozzám decemberig. Hosszú lenne leírni, de eléggé olyan helyzet állt elő, hogy kellene neki a szakértelmem, nekem meg a bejelentett állás, úgyhogy győztes szitu lehetne. Jövő héten, ha visszajött a nyaralásból, választ kapok, előzetesen tetszett neki az ötlet, úgyhogy drukkoljunk együtt, hogy összejöjjön.

A hízástól pedig frászt kapok, két kiló feljött az eleje óta, amit én teljes tragédiának élek meg, tekintve azt a pár éves küzdést, amivel leadtam a 45 kilómat. Úgyhogy nap mint nap nyavalygok ezen is egy sort. Elkezdtem egy várandós pilates dvd-re tornázni itthon - mert Rubint Réka hangját most nem viseltem olyan jól, mint régen -, és szereztem még várandós jógásat is, úgyhogy tudom felváltva csinálni. Meg persze sok gyümölcs van a repertoáron, és most kiiktatom a cukrot, fehérlisztet teljesen az étrendemből.

Tudom, hogy ez normál testalkattal hisztinek tűnik, és nem fogyni akarok nyilván, de aki járt már a száz kilón túliak táborában az tudja, mennyire megbecsüljük minden egyes leadott kilónkat. Fogyókúráról szó sincs, egészséges étkezésről viszont annál inkább!

Lujza