2009. szeptember 26. A Fogamzásgátlás Világnapja

Az elmúlt évtizedben jelentõsen csökkent, ám az EU-hoz képest még mindig nagy az ezer élve születésre jutó mûvi vetélések száma hazánkban, a legutóbbi statisztikák szerint pontosan 450.

„A Te életed, a Te hangod: beszéljünk a fogamzásgátlásról!” – ez az idei Fogamzásgátlási Világnap mottója. A kampánnyal szeretnék bátorítani a fiatalokat: merjenek beszélni a szexről és a védekezési lehetőségekről annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek a nem kívánt terhességek és a szexuális úton terjedő betegségek. Az első fogamzásgátló módszer kiválasztásánál fontos lenne az is, hogy az anyák is elkísérjék lányaikat a szakorvosi vizsgálatra.

Szomorú statisztika

Az elmúlt évtizedben ugyan jelentősen csökkent Magyarországon az abortuszok száma, ám az Európai Unióhoz képest még mindig nagy az ezer élve születésre jutó művi vetélések száma, a legutóbbi statisztikai adatok szerint pontosan 450. Ráadásul ehhez a hatalmas számhoz több mint 10 százalékkal járulnak hozzá a tizenévesek, holott az első terhességek megóvása társadalmi és egészségügyi szempontból is igen jelentős.

A családtervezés során a pároknak sokkal tudatosabban kellene arról dönteniük, mikor és hány gyereket szeretnének, csakis végső megoldásként szabadna szóba jönnie az abortusznak. Vagyis a lehető legszélesebb közönséghez kellene eljuttatni a lehető legtöbb információt a védekezés fontosságáról és lehetőségeiről.

A fogamzásgátlás forradalma

A fogamzásgátlás célja a nem kívánt terhesség megelőzése. A nők ma már igen széles körben alkalmaznak szájon át bevehető fogamzásgátló tablettákat, illetve méhen belüli eszközöket. Ezeken kívül természetesen még más eljárások – például mechanikus és természetes módszerek – is közismertek, amelyek használatát elsősorban a megbízhatóság befolyásolja, természetesen a kényelmi és anyagi szempontokon kívül.

A hormonális fogamzásgátlás története 1955-ig vezethető vissza, amikor is a „tabletták atyja”, Pincus igazolta hatékonyságukat. Hazánk e téren erős lemaradást mutatott, ugyanis - bár már 1956-ban liberalizálták a művi terhesség-megszakítást -, csupán 1968-ban vezették be a fogamzásgátló tablettákat.

Ez a két esemény pedig szoros összefüggésben állt egymással, hiszen az abortusz korlátlan engedélyezése a beavatkozások számának radikális megnövekedéséhez vezetett. A liberalizálás utáni évben például az abortuszok száma meghaladta a szülésekét. Ez a helyzet vált annyira tarthatatlanná a hatvanas évek második felére, hogy nem lehetett tovább halogatni a fogamzásgátló tabletták magyarországi bevezetését.

1968-ban hozták forgalomba először az Infecundint, amelyet a Bisecurin követett. Nem sokkal később azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a magas hormontartalmú készítmények használata, ritkán ugyan, de súlyos egészségügyi veszélyekkel járhat. A gyógyszergyárak ezért egyre újabb, kevesebb mellékhatásokkal bíró gyógyszerek fejlesztésébe vágtak bele. A ma forgalomlévő tabletták már csupán 20-40 mikrogramm szintetikus ösztrogént tartalmaznak, ami összehasonlítva a hatvanas években alkalmazott 150 mikrogrammal, óriási változás.

Az egyes készítmények közt nem is a szintetikus ösztrogén tartalomban van különbség, hanem a másik összetevő, a szintetikus progeszteron-tartalom változhat. Mivel nem mindegy, miből mennyit juttatunk a szervezetünkbe, a választás előtt feltétlenül szükséges a szakorvosi kivizsgálás.
 
Hormonális és hormonmentes megoldások

Alapvetően minden egészséges nő használhat hormonális fogamzásgátló tablettát. Vannak azonban olyan kockázati tényezők is, amelyeket mindenképpen figyelembe kell venni, mielőtt a legoptimálisabb módszert kiválasztanánk. Ezeket a tényezőket a nőgyógyásznak feltétlenül ismernie kell a recept megírása előtt.

Léteznek abszolút ellenjavallatok, olyan állapotok, betegségek, amelyek mindenképpen kizárják a hormonális fogamzásgátlók használatát. Ilyenek például az előzmények közt szereplő tisztázatlan vérzéses rendellenesség, trombózis, visszérgyulladás, magas vérnyomás, akut vagy krónikus májbetegség, súlyos vesebetegség, egyes szemészeti betegségek.

A relatív ellenjavallatok azok az állapotok, amelyeket feltétlenül mérlegelnie kell a szakorvosnak, mielőtt megfelelő megoldást javasol. Ide tartozik többek közt a cukorbetegség, a mióma, a terhesség alatt súlyosbodó betegségek - például epilepszia, sclerosis multiplex -, súlyos migrén, tervezhető műtétek előtti és közvetlenül azutáni állapot. Hasonló mérlegelésnek kell megelőznie a 35 év feletti dohányzó nők és a 2 éve még nem menstruáló lányok esetében is a fogamzásgátló módszer kiválasztását.

A hormonmentes eljárásoknak is igen széles palettája elérhető, az óvszertől a spermicid krémeken át a hüvelybe helyezhető kúpokig, tablettákig és pesszáriumig. Éppen a nagy választék és az egyes módszerek előnyei-hátrányai miatt érdemes minden esetben nőgyógyásszal konzultálni a választás előtt. A méhen belüli fogamzásgátló eszközöket kizárólag csak a nőgyógyász helyezheti fel, és ezeket általában a már gyermeket szült nőknek ajánlják.

Fontos a kivizsgálás

A fiatal lányoknak ezen a téren is rendkívül fontos az édesanyjuk támogatása. Ma már egyes nőgyógyászati rendelőkben arra is van lehetőség, hogy anya és lánya egyszerre vegyenek részt egy tanácsadáson, illetve a lány magán a kivizsgáláson. Ekkor dőlhet el ugyanis, hogy milyen típusú fogamzásgátlási módszer lesz számára a legmegfelelőbb és legkényelmesebb, mi jár a legkevesebb mellékhatással.

A vizsgálaton elhangzó információk nem csak a döntés szabadságát adhatják meg a fiataloknak, de olyan hasznos tanácsok, szükség esetén megnyugtató szavak is elhangozhatnak, amelyek az édesanya aggodalmait is eloszlathatják.

A cél mindenképpen az, hogy azok a fogamzóképes nők, akik felelősen szeretnének dönteni a szexuális életükről és annak következményeiről, minél több információval rendelkezzenek, és elkerülhessék a nem kívánt terhességeket, fertőzéseket.

További információk: www.orvostkeresek.hu

 
 
 
X
EZT MÁR OLVASTAD?