Gyerekszáj - amikor beindul a beszéd

Már csak pár óra van ebből az évből és köszöntjük az újévet. Szeretem ezt az időszakát az évnek: a meghitt, csendes ünnepet hirtelen a hangos szórakozás váltja fel. Az örökzöld karácsonyi filmek után a legtöbb csatorna napokon keresztül vicces bakiparádékkal szórakoztatja a nézőket. Most én is hasonló cikkel készültem nektek. Bár bízom benne, hogy év közben is élvezitek a történeteinket…

Személy szerint nagyon jó dolgom van, hiszen – mint már tudjátok - van nekem egy 3 és egy pont 1,5 éves kisfiam, akikkel minden nap csupa öröm és vidámság! A tettek mellett a szavak is beszélnek nálunk, főleg mostanság, mikor a nagy már gyönyörűen csacsog, a kicsi pedig most kezdi–szavakkal is – kifejezni, megértetni magát.

Marci, az ovis nagyfiú, szinte naponta meglep minket valami cuki, meglepő, megható szöveggel. Ilyenkor csak nézünk, hogy ezt vajon honnan vette, hol hallotta, kitől tanulta? Aztán sokszor felismerjük az „idézeteket” egy-egy meséből vagy mondókából. No, meg a saját mondataimat is fura visszahallani, amikor mondjuk a kisöccsét neveli azokkal az utasításokkal, amiket én használok nála…

Ilyen sztori például:

Marci hintáztatja Ádámot, akinek kiesik a kezéből a buborékfújó. Marci megállítja a hintát, felveszi, nyújtja a testvére felé és közben:

  • Mondjad, kérem szépen!

Ádám még négykézláb közlekedett, mikor fejjel nekiment a szekrénynek. Mire Marci:

  • Jaj, szívem!

A babaphone (vagy babafigyelő, ki hogy hívja) parent egysége a nappaliban van, Marci épp ott játszott, mikor kisöccse felébredt a gyerekszobában és ugye elkezdett nyöszörögni, nyekeregni. Marcinak most esett le, hogy itt hallja öccsét, és odament a babaphonehoz és beszélni kezdett hozzá nagyon kedves vékonyka hangon:

  • Nem kell sírni, mindjárt jövök!

Az okostelefonoknak hála, minden jelentős momentumot azonnal fel tudok jegyezni, direkt nyitottam egy külön jegyzetet ezeknek a gyöngyszemeknek. Vicces, hogy Marci, mikor beszélni kezdett, először a szavak végét mondta, az pedig pláne mókás, hogy ezek a „szavak” beírták magukat a családi szótárba, így naponta használjuk őket. Mint például:

om – paradicsom

ám – Ádám

Aztán elhangzottak az első mondatok:

„Ez, mi volt ez?”

„Igen, tudom…”

Majd egyszer csak észrevétlenül, szinte egyik napról a másikra, Marci elkezdett szép, hosszú mondatokban – jó sokat – beszélni, így már sokszor azon mosolygunk, hogy melyik szót mikor, milyen környezetben használja.

Játszottunk a gyerekszobában, mikor hozzám szólt, hogy:

  • Gyere, ülj ide szívem, legozzunk!

Kiabáltam nekik, hogy „ebéd, gyertek”! Ez megtörtént háromszor… Majd egyszer csak jött a válasz:

  • Mindjárt jövünk, bírd ki, anya!

És akkor még nem is említettem azokat a szituációkat, amikor nemcsak hogy mondatokat mond, hanem már játszik a hangjával, érzéseket, kedvet, állapotot fejez ki. Annyira édes, ahogy hízeleg, kedveskedik, hangsúlyoz stb.

Fogszabályzóm van. Reggel, ébredés után Marci már autózik (ez is kérdés számomra, hogy tudnak egyből, azonnal játszani), én iszom a kávémat és közben nézem a tévében a reggeli híradót. Éppen fogkrém reklámot mutatnak, egy gyönyörű fogsorral persze, én azonnal megjegyzem, hogy hű, micsoda szép fogai vannak a néninek. Mire a nagyfiam, óriás mosollyal kísérve:

  • Olyan, mint anyának!    

Esti pancsi zajlik a kádban, mikor megjegyzem neki:

  • Marci, irgum-burgum, a papi pakolja a tütüket, nincs ez így jól!
  • Nincs ám, dobálja őket!

Egyik délután jövök szembe Marcival a házban, mire ő:

  • De csinos vagy, anya!
  • Te hízelegsz?
  • Hááát, muszáj!
  • Marci, megzabállak!

Bement a szobájukba és kikiabált:

  • Gyere anya, zabálj meg!

Ádám szerzett egy bibit, Marci mesenézés közben odafordult a testvéréhez:

  • Szia tesó, itt a púpod!

És megnyomta…

Egyik este nagy családi birkózás volt, kicsi a rakást játszottunk. Másnap reggel, ébredés után összebújtunk a nagy ágyban, mikor Marci elkiabálta magát:

  • Kicsi a hááááz!

Valószínűleg lakást értett előző este…

Ebéd után, Marci mondja nekem:

  • Anya, szeretlek! Boldog Karácsonyt!
  • Jaj, drágám, elolvadok! Neked is Boldog Karácsonyt!
  • Elolvadsz, mint egy fürdőgolyó?

Este az ágyban suttogva mondta nekem.

  • Anya, néztem a mesét… melyik mesét is néztem?
  • Vízipókot.
  • Ja, igen, a csodálatos pókot.

Este papi hazaért a munkából és Marci mesélte neki:

  • Megettem az összes töklevest (sütőtökleves) és anya boldog volt!

Jaj, rengeteget tudnék még felsorolni! Olyan jó érzés volt újra átpörgetni ezt a listát, a nagyját már el is felejtettem…

No, és itt van a kisebbik kisfiam, aki most kezd csiripelni, ő is kapott már egy külön jegyzetlapot a telefonomban, és el is kezdtem pötyögni az egyelőre még csak szókezdeményeket. 

Nála pár hétig mindenki anya volt és minden nem! Slussz! Mondjuk tökéletesen működött ez a verzió is, mert mindenki hallgatott rá és mindent elmagyarázott. Most már azért bővült a szókincse, megvan az anya-papa (Marcit szintén papának hívja), megtanulta az „állatbeszédet” (mit mond a paci, kutyus, cica, liba stb.), van pár tárgy, amit a magánhangzókkal azonosít aó – hajó, óóó - pók és ugyanúgy elkezdődött az egy szótag használata: pü – repülő.

A víz, füst, tűz, egyelőre nagyjából egyforma nála, utánozhatatlan módon, egyszerre mondja a magánhangzókat, miközben csücsörít a szájával.

Pár napja 1-2 szó is elhagyta az apró szájacskáját, ilyenkor olyan szépre formálja a kis ajkát, hogy kedvem lenne belecsókolni!

Momó –Némó

Ama, ama(így duplázva) –hami

tütü– autó

kapka - sapka

De jókat nevettem magunkon! Remélem, Ti is jól szórakoztatok! Boldog Új Évet!

Krizsa Judit , 2015. december 31.
 
 
 
Címkék:  

posztok

Hozzászólás

Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?
X
Nem születtél anyának! - TeakiadóMi bántja a gyerek lelkét? - TeakiadóKamaszmentő - TeakiadóBabázz lazán! - Teakiadó
Nem születtél anyának! - Teakiadó