Mozgásfejlődés csecsemőkortól: figyelj a legapróbb jelekre is!
Átfordulás 6 hónaposan, kúszás 8 hónaposan, járás 1 évesen… Ugyan megvannak azok az ajánlások, amik támpontot adnak ahhoz, mennyi idős koráig kellene a piciknek bizonyos mozgásfejlődési szakaszokat elérniük – amellett viszont nem lehet szó nélkül elmenni, hogy ezek csak támpontok. Minden kisbaba, minden test, szervezet más és más, sok dologra hagyni kell a piciket, hogy maguktól ráérezzenek. De mi van akkor, ha ezt mégsem teszik, vagy ha igen, akkor nem a megfelelő módon?
Mindkét gyermekem időben, vagy idő előtt „teljesítette” az átfordulást, a kúszást, a járást, így nem kellett azon aggódnom, hogy 16 hónaposan valamelyik még nem kezdett el járni. Viszont sajnos ez nem mindig elég. Szülőként a kezdetektől figyeltem a gyermekek mozgását, ha valami kérdésem volt, feltettem a gyermekorvosnak, és bár a csípőszűrésen sosem jeleztek problémát, ha valami nem hagyott nyugodni, utánajártam. Ezért kellett végül kezelni a kisfiam extrém módon kifelé forduló lábfejét, majd a kislányom „sántikálását”. Ő 14 hónaposan kezdett járni, és eleinte meggyőztem magamat arról, hogy majd helyrejön a bicegése, 2 hónap után mégis szakemberhez fordultam vele – amit nagyon jól tettem.
Sokan talán hasonlóképpen gondolkodnak, viszont sokan még mindig úgy gondolják, az apró „hibákat” majd kinövi a gyerek – én viszont nem akartam megvárni, hogy a rossz beidegződések miatt ez később okozzon nekik kellemetlenséget. Nekünk a Dévény-módszer sokat segített: arról faggattam Mézám Zsuzsannát, a Dévény Anna-Alapítvány szakgyógytornászát, miért is fontos már egészen kis kortól utánajárni a problémáknak.
Minden gyerek teljesen másként fejlődik, viszont minden egyes életszakaszban megvan, hogy mit és meddig kellene csinálnia. Mi az a 3 leggyakoribb dolog, amikor tényleg el kell vinni a gyereket terápiára?
Valóban minden gyermek mozgásfejlődése egyedi, az idegrendszer érettségi állapotát tükrözi és szoros összefüggésben van az egyéb képességek fejlődésével. A legfontosabb, hogy a mozgásfejlődés állomásai, a fordulás, kúszás, mászás, felállás megfelelő sorrendben történjenek, ne maradjon ki egy-egy mozgásforma, valamint a mozgások kivitelezése szabályosan és megfelelő ideig történjen.
A leggyakrabban előforduló problémák közé tartozik a három hónapos kor körül hason fekvő helyzetben a fejemelés elmaradása. A kisgyermek nehezen tűri a hason fekvést, alkarjaira nem támaszt, mellkasát nem emeli. A másik gyakori „hiba” fél éves kor körül jelentkezik a fordulás elmaradásával, a baba hátáról a hasára, illetve hasáról a hátára még nem fordul. A harmadik leggyakoribb eltérés, mely bármely életkorban jelentkezhet, a testtartási aszimmetria, ennek hátterében leggyakrabban a fej egyoldali tartása áll. Gyakran már a magzati életben kialakulhat, ebben az esetben az újszülött testtartásán, koponyájának formáján is látszik az aszimmetria.
Ha egyszerűen csak meg akarok bizonyosodni, hogy rendben van-e a baba, akkor is érdemes elvinnem szakemberhez?
Sok szülőben felmerül a kérdés, hogy rendben van-e gyermeke mozgásfejlődése. A Dévény Anna Alapítvány honlapján elérhető egy tájékoztató füzet, amely ábrákkal és rövid magyarázó szöveggel mutatja az életkornak megfelelő mozgásformákat és bemutatja az eltérő mozgásfejlődésre utaló tüneteket, amelyek esetén érdemes szakember véleményét kérni.
Azt látom, hogy sokan azt gondolják, ha van is valamilyen apróbb rendellenesség mondjuk a gyerek járásában, „majd kinövi”. Mi ezzel az igazság?
A Dévény-módszer a korai életszakaszban megkezdett kezelésekkel tud a leghatékonyabban segíteni. Tapasztalataink szerint a testtartásban jelentkező problémák kompenzációs mechanizmusokat indíthatnak be, ennek következtében távolabbi testrészeken, vagy későbbi életkorban újra megjelenhetnek az eltérések. A mozgásfejlődés egyes állomásainak, mint kúszás, mászás kimaradása pedig később magatartási, viselkedési, tanulási nehézségek formájában jelentkezhet.
A Dévény terápia világszerte ismert, de miben áll a sikere?
A módszer sikere abban áll, hogy nem erőltetjük, amire a gyermek nem képes, hanem a manuális technika alkalmazásával megteremtjük a mozgás lehetőségét. A mozgássérülések korrekcióját az egészséges mozgásfejlesztés felől közelítjük meg, ennek érdekében nagy hangsúlyt fektetünk a terapeuták mozgásképzettségére.
A kezelés kiterjed az izmokban található feszességek, zsugorodások elhárítására, az izomzatban található idegvégződések ingerlésén keresztül létrejövő idegrendszeri stimulációra, valamint a beindult mozgások további finomítására az esztétikus mozgásképzés törvényszerűségei alapján. A módszer a mozgásrehabilitáció minden területén alkalmazható, mivel az izom-, ín- és kötőszövetrendszer másodlagosan mindig sérül, benne feszességek, kontraktúrák alakulnak ki. A legjelentősebb sikereket a módszer a csecsemők és kisgyermekek mozgásfejlesztése terén ért el.
Barbara, 2019. december 25.
