Válasszunk szülésznőt!

Teljesen általános, hogy az ember lánya a saját orvosához jár nőgyógyászati vizsgálatokra, terhesgondozásra, majd nála is szül. Bár ismerek olyan bátor nőket, akik úgy gondolják, hogy az ügyeletes orvos is pont olyan jól érti a dolgát, mint a fogadott, hiszen minden ügyeletes egyben valakinek a „saját” orvosa is, én azt hiszem, többségében inkább szeretünk a választott nőgyógyásznál szülni. Van azonban még egy fontos szereplő a gyermek világrajövetelénél, ő pedig a szülésznő.

A régmúlt időkben a nők nem orvossal, hanem szülésznővel, vagy ahogy akkoriban nevezték, bábával szültek. Az ő tarsolyukban olyan praktikák voltak, amik megkönnyítették a folyamatot, vészhelyzet esetén pedig tudták, hogyan hárítsák azt el. Ma mindezt elsősorban az orvostól várjuk el.

Ugyanakkor egy problémamentes várandósság utáni szülés alatt az orvosnak alig van dolga, a nehezét maga a szülő nő végzi, hiszen neki kell vajúdnia, ezt senki más nem teheti meg helyette. De igazán elveszettnek érezhetjük magunkat egy olyan ijesztő, ismeretlen, elementáris erejű szituációban, mint a szülés! Ezért jó, ha van mellettünk egy női segítő, aki fogja a kezünket a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt.

Amikor én az első gyerekemet vártam, még nem nagyon volt divat az orvos mellé szülésznőt választani. Ha újra kezdhetném, ezt is másképp csinálnám, mert nagyon-nagyon értékes egy olyan személy aktív jelenléte, aki ismeri a folyamatot, tudja az arcvonásainkból is, hogy hol tartunk és adott esetben jobban képviseli az érdekeinket, mint mi magunk.

Nagy szerencsém volt az épp szolgálatban lévő szülésznővel, mert óriási segítségemre volt, lelkileg is támogatott, erőt adott. Jó volna azt hinni, hogy bármelyik szülésznőre ugyanilyen hálával tudnék gondolni, de azt hiszem, nagyon fontos a személyiségük is, ami a szaktudásuk mellett nagyban befolyásolja a szülő nő és a bába viszonyát. Ezért is jó, ha előre ismerjük egymást, és kölcsönös bizalom alakul ki közöttünk.

De honnan tudhatjuk, ki a nekünk megfelelő szülésznő? Nagy lutri ez, ha belegondolunk.

Jó, ha van olyan barátnőnk, közeli ismerősünk, aki már szült abban a kórházban, ahol mi is fogunk. Kérdezzük ki őket, hogy ők mi alapján választottak, és mennyire teljesültek az elvárásaik.

Szülőszoba-látogatás alkalmával személyesen is beszélhetünk szülésznőkkel, hallgassunk a belső hangunkra, ki az, aki rokonszenves, ki pedig nem.

A választott szülésorvosunkat is megkérdezhetjük, ő kivel szeret együttdolgozni és miért. Biztosan van olyan szülésznő, akivel összeszokott csapatot alkotnak és fél szavakból is megértik egymást, ez nekünk is előnyünkre válhat.

Ha megvan a kiszemelt személy, kérjünk időpontot személyes találkozóra, lehetőleg a szülőszobán. Írjuk össze előre a kérdéseinket, ha van szülési tervünk, azt is vigyük magunkkal. Tisztázzunk vele olyan kérdéseket is, ami nem igazán az orvosunk kompetenciája, de jobb vele tisztában lenni: saját hálóingben vajúdhatunk-e, mennyi betétet célszerű betenni a kórházi csomagba, milyen innivalót tegyünk be stb.

Ha mégis úgy gondoljuk, hogy a szülészorvos mellé felesleges még egy személyt „felfogadni”, ugyanakkor az éppen szolgálatban lévő szülésznővel elégedettek voltunk, nyugodtan fejezzük ki a hálánkat neki is utólag. Nem pénzbeli köszönetre gondolok elsősorban, de egy kis ajándékkosár, benne egy fénykép a babáról egész biztosan jól esik majd annak a személynek, aki jelen volt életünk egyik legfontosabb eseményén.

Neked volt/van választott szülésznőd?

Nágel Zsuzsi, 2013. november 11.

 
 
 

Babanet hozzászólások  
(11 hozzászólás) 

2013 11 11. 17:12
Nem - ügyeletes volt, de annyi-annyi törődést és figyelmet kaptam tőle - nem tudom, szükséges lett volna-e fogadott. És még ajándékot sem kapott, csak emberi szavakkal kifejezett hálás köszönetet.
→ válasz erre
2013 11 11. 21:39
dia
Annak idején átszültem egy műszakot, nem volt választott szülésznőm - a mai fejemmel lenne, lehet, hogy orvos helyett csak ő -, mindkettő tüneményes volt, pontosan úgy szóltak hozzám, olyat mondtak, amire akkor és ott szükségem volt. Az első a hosszú vajúdás alatt mérhetetlen empátiával és tapintattal állt hozzám, olyan lelki és testi támogatást adott, hogy csuhaj. A második az utolsó pár órában volt velem, amikor már nagyon fáradtam, és bár kicsit szarkasztikusan katonás volt, neki köszönhettem, hogy újra és újra találtam még magamban pár csepp erőt, hogy folytassam. Kettejüknek köszönhetően - meg persze a dokimnak, aki egy tündérbogár - csodás kórházi szülésem volt.

És most csakazértis ideírom a nevüket. Köszönöm Terkának és Trapp Andreának (legyen neki könnyű a föld), hogy részt vettek és így vettek részt életem egyik legfontosabb eseményén.
→ válasz erre
2013 11 12. 09:21
Egy ellenpélda: nálam volt fogadott orvos és szülésznő is, az orvos "csak" a dolgát tette - néha bejött, vizsgált, nyugtatón rámnézett, bólogatott, ha kérdeztem, érthetően, nem orvosi nyelven, pár szóban válaszolt, burkot repesztett, aztán a legvégén szépen megműtött (mondjuk azt tényleg szépen)... a szülésznő viszont kritikán alulian viselkedett, miután kialudta magát, beslattyogott hozzánk, beült a sarokba és az állását féltette úgy 6 és fél órán át, és néha odamondta, hogy nyugodjak meg, nem fogok belehalni, mindenki túléli... na hát ezekért pont nem gondolom azt, hogy a felkért emberek garantáltan többet adnak, mint az ügyeletesek... gyanítom ugyanezt átélhettem volna extra kiadások nélkül is.
→ válasz erre
2013 11 12. 14:29
Nekem "csak" orvosom volt, a szülésznők (mert több is volt bent nálunk), mind-mind elképesztően rutinosak és kedvesek voltak, ha kellett lepedőt cseréltek, ha kellett, vizes borogatást adtak, a dokim keze alá dolgoztak, a gyereket is és engem is maximálisan, profin elláttak.
→ válasz erre
2013 11 12. 16:56
Én csak akkor fogadhattam szülésznőt, ha orvosom van. Mondjuk volt de mindegy. A doktor nálunk is "csak" a dolgát végezte. De nekem elég volt. 13 órát voltam a szülőszobán. ebben ugye van egy váltás, és nagyon örülök, hogy pont a végére nem cserélődött le mellőlem. Nem tutujgatott, de nem is igényeltem. Azért mindent megtett, hogy jobban érezzem magam. Nagyon féltem és jó volt tudni, hogy van "valaki " mellette. Rengeteg volt aznap a szülés, úgyhogy jó eséllyel az ügyeletes néha rámnézett volna. Még gátmetszésem sem volt pedig 1. gyerek. Ha legközelebb szülök ugyan ezt a párosítást szeretném. Pedig nagyon féltem amikor bementem.
→ válasz erre
2013 11 13. 10:28
Nekem volt fogadott szülésznőm (orvos ajánlotta) és orvosom is. Az orvos tette a dolgát, de pechemre a fogadott szülésznő pont éjszakai ügyeletes volt, szóval hiába volt az én fodadott szülésznőm, nem láttam túl sokat..
A kezemet a szó szoros és átvitt értelmében sem fogta.. a dokival biztos jól együtt dolgozott, de én nem kaptam tőle sok támogatást.. sőt.. mikor kértem hogy ne most állítsa az ágy háttámláját mert fájásom van, közölte hogy de igen most kell, mert a doki fájás alatt akar megvizsgálni.. (amúgy percenként jöttek a fájások, tehát nem kellett volna sokat várnia) sosem kérdezte hogy mit szeretnék, csak adta az instrukciókat.. meg a szurikat, hogy mi volt benne máig nem tudom.. szóval én nem fogadnék szülésznőt! az ügyeletes is lenne ilyen "kedves"..
A végén császár lett - lehet hogy azért mert nem kaptam elég "támogatást" hogy ügyes vagyok, jól csinálom, mindjárt kint lesz.... de a lényeg hogy mindketten jól vagyunk, köszönhetően a dokinak!

→ válasz erre
2013 11 13. 14:33
Én nem fogadtam szülésznőt, de ha újra szülnék biztosan fogadnék.
De mást fogok írni mint a többiek h miért.
Nálam nem is a szülésznő vezette le a szülést, hanem az orvosom, de tulképp mindkét szülésemnél az összes szülőszobai tartózkodásomnál, ami sajnos nem kettő volt, mindig nagyon hozzáértő és figyelmes szülésznők voltak ügyeletben. A különbség köztük csupán annyi volt h vmelyik szívvel tette a dolgát, vmelyik muszájból. De ha borogatás kellett akkor kaptam anélkül h szóltam volna, ha támasz kellett a hátamnak akkor támasztott.
Azonban ne felejtsük el h a szülés egy magányos dolog, senki sem fogja helyettünk megélni a fájdalmat, senki nem tolja ki helyettünk a babát. Magunkban kell bízni, magunkban keresni az erőt!! (ami megvan, bizony h meg :) )
A fogadott szülésznő lényege másban rejlik sztem, akinek van:
-azt eltámogatja az első pisilésre, esetleg még időt is hagy h sikerüljön, mert valljuk meg, az szülés után valahogy nem megy.
- segít zuhanyozni, mert azért kimerítő dolog a szülés, utána biztos h nem pattanok fel, sokkal inkább remegő lábakkal szédelegve zuhanyzom egyedül és persze megvárhatom amig segít az ügyeletes, csak akkor lehet h órákat tocsogok a véremben, ergo nem, köszi, nem vártam meg.
-nem fog olyan szobába tenni, ahol "kellemetlen" a légkör.. esetleg simán intéz kétágyas vagy alapítványi szobát
-egy-két napig látogat, amíg bent vagy, ha vmi nyűgöd van, ismét nem kell megvárni amíg előkerül az ügyeletes..
-stb.
Sztem nem a szülés alatt fontos a fogadott szülésznő, de utána, na utána nagyon kell.
→ válasz erre
2013 11 16. 09:09
@tünci28: ahol én szültem a ctg vizsgálatokat nem a szülőszobán csinálták, hanem egy külön helységben. Voltam vagy 5x ctg, de a fogadott szülésznővel 1x sikerült találkoznom 5 percre. A ctg-t csináló szülésznők, nővérkék ( nem tudom) kedvesek de azok meg nincsenek a szülőszobában.. 5 napig voltam kórházban és a fogadott szülésznőm 1x látogatott meg.. szóval .... de minden kórház más, minden szülészet más, reméljük neked szerencséd lesz legközelebb..
→ válasz erre
2013 11 16. 13:35
@monis: Bizony azt a szülésznőt az első ctg után amin nem jelent meg, le kelett volna cserélni, és mivel a hálapénzt nem írásos szerződés alapján adjuk( naná h nem fognak beleőle adózni) ezért egy fillért sem szabadtott volna neki adond.
→ válasz erre
2013 11 18. 07:40
uxi
Nekem az első két szülésemnél csak fogadott orvosom volt, a harmadiknál orvos és szülésznő is, a negyediknél és az ötödiknél pedig ügyeletes orvosnál szültem, fogadott szülésznővel, ez vált be a legjobban.
Persze jó a saját orvos is, de tapasztalataim alapján fontosabb a szülésznő, arra a kis időre, amíg az orvosnak jelen kell lennie, megtette az ügyeletes is. A szülésznő viszont már a cgt vizsgálatoktól kezdve sokat segített, szülés közben végig ott volt, és utána is intézte a szobát, meg mindenfélét, ami épp szükséges volt.
Az utolsó szülésem ráadásul olyan kórházban volt, ahol a szülésznők csinálnak mindent, normál esetben jelen sem kell lenni az orvosnak (még varrni is a szülésznők varrnak, ha szükséges), fölösleges lett volna tízezreket kiadni az orvos miatt.

→ válasz erre
2017 07 26. 18:23
@uxi: Melyik ez a kórház? Olyan (megbízható) szülész-nőgyógyászt keresek Bp-en, aki elfogadja, ha a kitolási fázisban nem hanyadt fekszel.
→ válasz erre
X
EZT MÁR OLVASTAD?