8 dolog, amit soha ne mondj egy szülőnek, ha nincs gyermeked

A legtöbben, szülőként tisztában vagyunk vele, mik azok az irritáló megjegyzések, amik a gyermektelen párok fülét sértik; mindazok a célzások, amikkel arra utalunk, hogy el sem tudnánk képzelni az életünket gyerkőc nélkül, vagy, hogy mennyi teendővel (ugyanakkor persze örömmel is) jár a gyereknevelés és ezt egyszer mindenkinek meg kellene tapasztalnia.

Tisztában vagyunk ezekkel, mert olykor a saját bőrünkön tapasztaltuk e szavak súlyát (mielőtt családot alapítottunk volna), vagy, mert mi magunk is keveredtünk már olyan szituációba, amikor a meggondolatlan kijelentéseinkkel nagyon megbántottunk valakit. Ezért amennyire csak lehet, ma már megpróbáljuk tiszteletben tartani mások életstílusát, és elfogadni, hogy nem mindenkiből lesz szülő.

8 dolog, amit soha ne mondj egy szülőnek, ha nincs gyermeked

De mi a helyzet fordított esetben? Vajon a gyermektelenek is magukba szállnak néha és belátják, hogy bizony nem kellett volna pálcát törni egy családanya vagy családapa felett és olyan gorombán „beszólni”? Most összegyűjtöttünk egy listát azokból a megjegyzésekből, amikből köszönjük szépen, de nem kérünk többet tőlük!

  1. „Hűha, hát az biztos, hogy én soha nem szeretnék gyereket, el sem tudom képzelni, hogy szüljek!” – Nos, köszönjük, hogy megosztottad velünk az őszinte sajnálatod, undorod, részvéted a gyereknevelést és a családi életünket illetően.
  2. „Az hogy lehet, hogy még nem hallottál erről az új mozifilmről, kiállításról, szórakozó helyről, vagy még nem olvastad ezt a könyvet?!” – Hát Drágám úgy, hogy az elmúlt hónapokban nem igazán volt időm kikapcsolódni, hiszen tudod, mennyi a teendő egy kisbaba körül: néha a napom fénypontja, amikor későn este az ágyba zuhanok (igaz is, mit beszélek, hiszen nem tudhatod…).
  3. „Mostanában mindig csak én kereslek, te sosem hívsz.” – Kérlek, légy egy kis türelemmel, és ha igaz barátom vagy, bizony keress, ahányszor csak eszedbe jutok, mert nekem mostanság nem igazán van időm arra, hogy másokra is gondoljak.
  4. „Kertipartit rendezünk szombat délután. Szívesen meghívnálak, de ez gyermekmentes övezet.” – Persze tisztában vagyunk vele, hogy nem minden esemény bababarát, és mi sem vinnénk bárhova a csemeténket… Bár az igazat megvallva, pont egy szabadtéri sütögetés az, ahol a legkevésbé sem zavarna a pici… Talán szervezünk mi magunk is egyet, csak gyermekeseknek.
  5. „Mostanában gondolkodunk a gyerekvállaláson. Ezért úgy döntöttünk, kezdetnek veszünk egy kiskutyát.” – Igen, tény, hogy mindkettőről gondoskodni kell. A hasonlóság nagyjából ennyi a két dolog között, és ha ennél többet látsz bele, az azt jelenti, hogy fogalmad sincs valójában az egészről és még nem készültél fel rá. Ha egy picit valóban ki akarod próbálni, hogy milyen egy kisbabával, tölts egy fél napot velünk.
  6. „Olyan jó lehet egész nap csak otthon dögleni a gyerekekkel, irigyellek!” – Igen, a mi életünk pontosan erről szól: mindenki nyugiban, csöndben olvas/mesét néz/játszik a kanapén és magától lesz rend a konyhában is.
  7. „Nézd azt a kölyköt! Mennyire rendetlen! Én biztos, hogy megnevelném!” – Tessék, meg lehet próbálni, de minden esetre addig ne ítélkezz, amíg saját tapasztalataid nincsenek. Hidd el, van az a helyzet, amikor nem tudsz mit kezdeni egy hisztis gyerekkel, és ráhagyod.
  8. „Jó lenne, ha megpróbálnál időben ide érni, mindig rád kell várni!” – Próbáltál már meg egy önálló, öntörvényű emberpalántát berimánkodni a kocsiba, vagy kiimádkozni onnan, az ovihoz érve?! Néha olyan, mintha a gravitáció tízszeresen hatna rájuk ilyenkor! És ez csak egy eset a sok közül, ami hátráltatja a napi menetrendem pontos betartását.

            Ez csak néhány példa volt arra, milyen, amikor valaki előbb szólal meg, minthogy gondolkodna. Hála Istennek, mi szülők sem vagyunk „cukor”, így a legtöbb esetben tudomást sem veszünk mások tapintatlanságáról, de olykor azért kinyílik a bicska a zsebünkben! nektek mi a „kedvenc” beszólásotok?

Fotó: Thinkstock

Panna , 2018. február 10.
 
 
 
Címkék:  

szülők és gyerek

Hozzászólás

Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?