Spirituális gyerekeink

A filmekben gyakori, hogy a kisgyerekek látják a szellemeket, érzékelik az aurákat, ösztönösen elhúzódnak a rossz szándékú embertől. Racionális síkra vetítve: félnek az ágy alatt megbújó szörnyektől, képzelt barátaik vannak, magukban beszélnek. Vajon mi ebből a valóság és mi az, ami hihetetlen?

Akik érzékenyek a témára, azoknak nagyon könnyű bizonyosságot lelniük arra, hogy a gyerekük valóban látja a szellemeket, vagy éppen nem először jár a Földön. Hiszen a gyerek szemében valami mélyről jövő bölcsesség ül, tisztán látszik, hogy nem ez az első élete. Néha nem a szüleire néz, hanem a fejük fölé, mintha csak a körülöttük lévő aurát elemeznék. A kiságyban fekve kacagva kapdos valami után, ami nincs ott.

Spirituális oldalakat, new age weblapokat nézegetve hozzájutok egy eddig általam nem ismert információhoz: egy bizonyos korig - van, aki szerint 2, mások szerint akár 7 éves korig is - minden gyerek képes az auralátásra, minden gyerek képes kommunikálni a szellemekkel. De mi, felnőttek rosszul szocializáljuk őket, amikor azt mondjuk:ugyan már, kicsim, semmi rémisztő sincs a szekrényben, és a képzelt barátodnak nem fogok ebédhez teríteni!Ezzel szépen el is riasztjuk őket attól, hogy elhiggyék: amit látnak, az úgy van.

Az ezotéria virágkorát éli: vannak már indigó-, kristály- vagy éppen csillaggyerekek, akik már egy magasabb lét-szinten vannak, mint mi, a szüleik. Az indigógyerekek a ,,spirituális harcosok”, a rend lerombolói; a kristálygyerekek a ,,szív harcosai”, akik szeretni tanítanak bennünket; a csillaggyerekek pedig a tudomány és a technológia tudorai. Ők már mindannyian értik és irányítani képesek a világ történéseit, magas az IQ-juk, nem várnak a mi iránymutatásunkra, ön- és felelősségtudatuk szokatlanul nagy.

Ők képesek elfogadni a szellemvilág létét, spirituálisan jóval fejlettebbek nálunk, nagyon intuitívak, képesek megjósolni a jövőt. Hírnökök ők, akik egy másfajta - földönkívüli? - tudatforma eljövetelét készítik elő. Sokszor félreértik, betegnek gondolják őket, hiszen nem követik az elvárt magatartásformákat. Asperger szindrómásnak, autistának, hiperaktívnak bélyegzik ezeket a kis kivételes csemetéket, holott nekünk kéne a nevelési elveinken és gondolkodásmódunkon változtatnunk, spirituálisan velük fejlődnünk.

Én szkeptikus vagyok. Szerintem egy baba összerezzenése sokszor csak Moro-reflex - ahogy egy szivar is sokszor csak egy szivar. Később majd félelmei szeparációs szorongás formájában realizálódnak, tart minden idegentől, de néha még ismerősöktől is. Egy kisgyereknek rémisztő, ha egyedül kell lennie egy sötét vagy homályos szobában, a fantáziája pedig elég élénk hozzá, hogy az árnyékokat is szörnyeknek lássa (kötelező tananyag: Szörny Rt.!).

A képzelt barát önmegnyugtatás, fantáziadús szerepjáték. A sok viselkedészavar pedig inkább ered a túlzott mértékű média-használatból, mint egy új kor hajnalának beköszöntéből. Nagyon könnyű a gyerekek hitét irányítani, gondoljunk csak a Mikulásra. Ha azt mondjuk neki, te egy indigógyerek vagy, nyilván örömmel fog rá bólogatni, igen, az vagyok. És ha bele akarjuk magyarázni, akkor mi magunk is el fogjuk hinni, hiszen ki ne akarna egy rendkívüli gyerek szülője lenni?

Hiszed, hogy gyereked saját jogán különleges, vagy spirituális magyarázatod van rá?

Nágel Zsuzsi , 2013. július 01.
 
 
 

Babanet hozzászólások  
(3 hozzászólás) 

2013 07 01. 20:27
Ó hogyne. Már a Csudálatos Mary-ben is megírták, hogy egyéves koráig a gyerekek tudnak beszélgetni a madarakkal.
:-)
→ válasz erre
2013 07 02. 15:37
dia
@manguszta: Ha csak a madarakkal.:)
→ válasz erre
2013 07 02. 16:44
Az 5 éves fiamnak nagyon régóta van képzelt barátja aki másik bolygón él.Részletesen mesél a helyről,mit csinálnak másként mint mi itt a Földön.Valamint emlékszik arra milyen volt a pocakomban.Stb stb... én meg indigó vagyok.Az indigók a 80-as évektől születnek a Földre.Kis koromban (is) mindig ellent mondtam annak amit tanítottak a suliban..akkor még kiröhögtek érte,ma már egyre több dolog bizonyosodik be ezekből.Most én röhögök.:)
→ válasz erre
Hozzászólás
Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?