Rendelő - Hirtelen dadogás 2.

Rendelő Lelki dolgok Pszichológus válaszol Testi-szellemi fejlődés Beszédfejlődés Hirtelen dadogás 2.

Hirtelen dadogás 2.:

Kérdés:
Két és fél éves fiam egyik napról a másikra elkezdett dadogni. Előtte folyamatosan, mondatokban beszélt. Most pedig a szavak elejét, első szótagját többször megismétli. Az állapota hullámszerűen változik. Valamikor alig észrevehető, pár nap múlva pedig megint ötször, hatszor is nekifut a szavaknak. Szeptember 16.-án kezdődött. Mindjárt az első héten volt egy kritikus mélypont, amikor a gyerek szinte nem is beszélt, csak egyszótagos szavakat mondott, illetve mutogatott. Azóta ilyen nincs, jó kedve van, beszédes. Szeretnék tanácsot kérni, hova fordulhatnánk. Szükséges-e valamiféle terápia?

Válasz:
A beszédzavarok között kiemelt helyet foglal el a dadogás, ahol a beszéd folyamatossága sérül. A dadogó ember valamilyen belső gát következtében vagy a szókezdő mássalhangzót, vagy egy-egy szótagot ismételnek meg többször. A dadogás gyakrabban fordul elő fiúk, mint a lányok között, és gyakrabban válnak dadogóvá az elsőszülöttek, mint a testvérsorban később következő gyerekek. A dadogás általában két és hétéves kor között jelenik meg, 11 éves kor után általában soha. 
Az okot még mindig kutatják, de megnyugtató magyarázatot még nem találtak. Részben az öröklésnek is tulajdonítják a dadogás megjelenését, bár nincs un. Dadogásgén, több elem együttes hatásaként alakulhat ki a dadogás. 
Van egy magyarázat, ami számomra a legjobban elfogadható, ez Bloodstein nevéhez fűződik, aki sokat foglalkozott a dadogás kérdésével. Arra jutott, hogy a dadogó elővételezi (anticipálja), a kudarcot és az ebből eredő feszültség valóban a dadogás okozójává válik, megakasztja a beszédet. Az anticipációs küzdelem oka pedig az, hogy a felnőtt környezet valamilyen ésszerűtlen ok miatt folytonosan javítja, helyreigazítja a gyermeket. A korai életkorban, amikor a beszéd elakadása időnként még természetes, a folytonos javítgatás, kritizálás következtében a gyermek azt tanulja meg, hogy "beszélni nehéz". A beszédtevékenységéhez szorongás társul. 
A legfontosabb feladat, főleg ilyen korai életkorban, nem is a dadogás kezelése, hanem a szorongás kialakulásának megakadályozása, ami nem egyszerű dolog. A dadogásnak akár oka, akár következménye, a szorongás minden esetben a dadogó gyerekek karakterisztikus jegyévé válhat, beindítva ezzel az elkerülő magatartást (a gyerek kerüli a beszédet, később a kapcsolatokat is). A legfontosabb szülői, pszichológiai feladat tehát, hogy ennek az elkerülő magatartásnak az elejét vegye.
A dadogó gyerekkel pszichológusnak, logopédusnak egyaránt foglalkoznia kell, hosszas munka eredménye a javulás. A fő feladatnak azonban a gyermek beszélő kedvének, önérzetének megőrzése kell legyen.
Az Önök esetében a dadogás még éppen elindult, ez lehet élettani, a fejlődéssel együtt járó folyamat is, még nagyon kicsi a fiuk, hogy ezt egyértelműen el lehessen dönteni. A legfontosabb, hogy ne javítsák ki a kicsi beszédét, ezzel ne vegyék el kedvét a beszédtől. Amennyiben 1-2 hónapon belül nem rendeződik a dolog, keressenek fel pszichológust. Megtalálják a Nevelési Tanácsadókban, ahova beutaló sem kell. Amennyiben ott indokoltnak látják, logopédust is bevonnak a kezelésbe.

Izsó Ildikó


A kérdések és válaszok egy részét a rovatban közzé tesszük.