14 tudományosan alátámasztott módszer a csecsemőhalál kockázatának csökkentésére

A csecsemőhalál nem olyan téma, amiről könnyű beszélni, én is rettegtem tőle. A SIDS, vagyis a hirtelen csecsemőhalál szindróma egy szörnyű és rejtélyes állapot, amely évente több ezer csecsemő haláláért felelős az Egyesült Államokban. Ami a szülők számára különösen ijesztővé teszi a SIDS-t, az az, hogy úgy tűnik, hogy figyelmeztetés nélkül csap le.

 
 


Minden rosszban…

A jó hír azonban az, hogy néhány óvintézkedés és irányelv betartásával jelentősen csökkenthető a SIDS kockázata, ezt szülőként jó hallani, mert nem érezzük magunkat tehetetlennek. Remélem, hogy a SIDS-sel kapcsolatos tények ismerete megerősítheti azokat a szülőket, akik olvasnak és enyhítheti félelmeiket, valamint segíthet nekik a legbiztonságosabb alvási környezetet kialakítani a picúrok számára. Bontsuk ki, mi is az a SIDS, és mit tehetünk ellene.

Mi is pontosan az SIDS?

A SIDS, vagyis a hirtelen csecsemőhalál szindróma a csecsemők alvással összefüggő, megmagyarázhatatlan haláleseteit írja le: a csecsemők egyszerűen abbahagyják a légzést, de senki sem tudja biztosan, hogy miért. Egyes kutatók agyi és agykémiai rendellenességeket hoztak összefüggésbe a SIDS-szel. Egy másik tanulmány azonosított egy génmutációt, amely szerepet játszhat a SIDS-ben. A SIDS oka egyelőre ismeretlen. Néha a SIDS (Sudden Infant Death Syndrome) rövidítést felváltva használják egy másikkal, a SUID-dal (Sudden Unexpected Infant Death, azaz hirtelen és váratlan csecsemőhalál). A SUID nemcsak a megmagyarázhatatlan haláleseteket foglalja magában, hanem a fulladás és a fojtogatás okozta haláleseteket is.

Mikor vannak a csecsemők a legnagyobb veszélyben?

A csecsemők 1 hónapos és 1 éves koruk között vannak kitéve a SIDS kockázatának, de a SIDS-esetek 90%-a hat hónapos kor előtt következik be. Egy amerikai intézet szerint a SIDS évente körülbelül 1300 csecsemő halálát okozza az Egyesült Államokban. A SUID, vagyis a váratlan csecsemőhalál, amely kategóriába a SIDS, a fulladás és az ismeretlen okokból bekövetkező halálesetek tartoznak, évente körülbelül 3500 csecsemő halálát okozza az Egyesült Államokban. A SIDS az 1 hónapos és 1 éves kor közötti gyermekek vezető halálozási oka.

Most akkor has, hát vagy mi?

A SIDS lényegesen ritkább az Egyesült Államokban, mint 30 évvel ezelőtt. Az 1980-as években a SIDS tragikus módon évente 5000 csecsemő életét követelte. Abban az időben a szülőknek azt mondták, hogy soha ne fektessék a babát a hátára, mert az orvosok attól tartottak, hogy a háton alvó csecsemők megfulladhatnak a köpetükben. Az 1990-es évek elején kutatások bebizonyították, hogy a hason alvás valójában megnégyszerezi a SIDS kockázatát, és megszületett a híres Back to Sleep kezdeményezés - ma már Safe to Sleep néven -, amely felhívta a közvélemény figyelmét a biztonságos alvás fontosságára a SIDS kockázatának csökkentése érdekében. Ha mi most szülőként össze vagyunk zavarodva, a kilencvenes évekbeli szülők mit érezhettek?

A csecsemőknek a háton alvást ajánló orvosok és a csecsemőik számára a biztonságos alvásra vonatkozó iránymutatásokat követő szülők erőfeszítéseinek köszönhetően az 1990-es években a SIDS-halálozás majdnem 50%-kal csökkent - ez hatalmas győzelem. Sajnos ez a fejlődés az elmúlt két évtizedben megtorpant, és a fulladásos és fojtogatási halálesetek száma alig csökkent.

Mit tehetnek a szülők a SIDS kockázatának csökkentése érdekében?

Bár sok mindent nem tudunk sok SIDS-halálozás okairól, vannak bizonyos, a csecsemők alvás közbeni halálával kapcsolatos kockázati tényezők, amelyek bizonyos mértékben az ember ellenőrzése alatt állnak, tehát mi felelünk érte. Tudjuk, hogy a SUID két legnagyobb kiváltó oka a hason alvás és a nem biztonságos helyen történő alvás. Ezért a két legfontosabb lépés, amit szülőként megtehetünk a SIDS kockázatának csökkentése érdekében, a következő:

1. Fektessük a babát a hátára, ne az oldalára és végképp ne a hasára.
2. Biztosítsunk biztonságos alvási környezetet a babánknak.

Olvasva a fentieket az a megállapítás született meg bennem, hogy a háton alvás az egyetlen biztonságos alvási pozíció a csecsemők számára. A hason alvás három-négyszeresére növeli a SIDS kockázatát. Amikor a csecsemők nehezen alszanak el a hátukon, nehezen mozognak vagy nem fordulnak hasra, a frusztrált és fáradt szülők olyan dolgokkal próbálkoznak, amelyek nem biztonságosak, például párnázott ágyneműt tesznek a mózeskosárba vagy a kiságyba, csecsemőalvás-pozicionálót használnak, biztonsági óvintézkedések nélkül együtt, vagy a babával a kanapén alszanak.

Íme további 12 olyan lépés, amelyet szülőként megtehetünk, és amelyek bizonyítottan csökkentik a SIDS kockázatát:

1. Fektessük a babát szilárd, sík felületre, ezen kényelmesen és biztonságosan tud aludni. A ferde alvóágyak, hinták, babafészkek és autósülések nem biztonságosak az alváshoz. A csecsemők feje nagyon nehéz - és ülő helyzetben ezek a nehéz fejek elkerülhetetlenül a mellkas felé dőlnek. Ennek következtében a nyak megdagadása vagy az alvóhelyen lévő rögzítő övbe csúszás elvághatja a légáramlást.

Hasonlóképpen fulladásveszélyt jelentenek a kényelmesnek tűnő babafészkek és párnák is. Ha a baba az arcát elfordítja, vagy részben belegurul valamelyik ilyen plüss támlába, a vékony nyaka nem biztos, hogy elég erős ahhoz, hogy felemelje a nehéz fejét, és ezzel megszüntesse a veszélyt. Ha egyszer arccal lefelé fekszik, a baba nehezen kaphat levegőt.

2. Az első évben tartsuk távol a babát az ágyunktól. Az ágy megosztása csodálatos módjának tűnt számomra is annak, hogy még jobban kötődjek a kicsihez, de csak miután betöltötte az első szülinapját. Egy nagy tanulmány szerint a 2 hónaposnál fiatalabb csecsemők halálozásának 64%-a a szülő ágyában történt és mikor ezt elolvastam, egyértelművé vált, hogy tudok várni. Amíg a csöppség el nem fújja a nagy első születésnapi gyertyát, a legjobb, ha a saját helyükön alszanak.

3. Tartsuk távol a takarókat, párnákat és plüssjátékokat az alvóhelytől. A takarók, párnák, puffok és plüssjátékok eltakarhatják az arcot, ami fulladást okozhat. Ezért az első életévben a mózeskosár és a kiságy repüléstilalmi zóna ezeknek a puha holmiknak.

4. Az első 6 hónapban tartsuk a babát a saját szobánkban. Tanulmányok azt mutatják, hogy a közös szoba az élet első hat hónapjában csökkenti a SIDS kockázatát. Ha a szeretett kisbabánk a közelünkben van, nagyobb valószínűséggel halljuk meg és tudunk gyorsan reagálni a baba igényeire.

5. Altassuk el a babát cumival. Az, hogy a babánknak cumit adunk, amikor lefekszik, több mint 50%-kal csökkenti a SIDS előfordulását, még akkor is, ha az 20 perc után kiesik. Az orvosok még nem igazán fejtették meg a kódot, hogy miért működik ilyen varázslatosan a cumizás, de mivel a kutatások következetesen rámutatnak a SIDS-csökkenés és a cumi közötti kapcsolatra, az AAP azt javasolja, hogy a cumi legyen minden baba alvási rutinjának része, amint a szoptatás jól megy.

6. Pólyázzuk be minden éjszakára és szundikálásra. A bensőséges pólyázás segít megnyugtatni a síró csöppséget azáltal, hogy utánozza az anyaméh bújós érzését, amit a babák annyira szeretnek, így kevésbé valószínű, hogy a fáradt szülő szükségét érzi majd, hogy ágyba vigye a babát. A pólyázás azt is megnehezíti, hogy a baba a hasára forduljon (az éjszakai hempergés pedig nyolcszorosára, vagy akár 45-szörösére növeli a baba SIDS-kockázatát). Fontos azonban, hogy abbahagyjuk a pólyázást, amint a baba a forgolódás jeleit mutatja, általában körülbelül 4 hónapos korában.

7. Fontoljuk meg az okos alvóhelyet. A SNOO Smart Sleeper a SUID csökkentése iránti mélységes vágyamból született. Az elmúlt 20 évben több amerikai csecsemő halt meg SUID-ban, mint ahány katonát az egész vietnami háborúban megöltek - ez tragédia. A SNOO nem csak a háton fekvő babákat rögzíti, hanem az anyaméhet imitálja a kényelmes pólyázással, a gyengéd mozgással és a fehér zajjal, ami segít a babáknak tovább aludni. Ha szülőként javul az alvásunk, ez segít okosabb döntéseket és jobb ítéleteket hozni. Ez pedig csökkenti a kísértést, hogy esetleg nem biztonságos alvófelületet használjunk a babánkkal, vagy, hogy bevigyük a babánkat az ágyba (az anyák egyharmada számolt be arról, köztük én is, hogy véletlenül elaludt a babával együtt az ágyban vagy a kanapén, ami veszélyezteti a babát).

8. Szoptassunk, ha képesek vagyunk rá, persze tudom, mondani könnyű. Egy 2017-es tanulmány szerint a legalább két hónapig tartó szoptatás - még akkor is, ha tápszerrel egészítik ki - majdnem a felére csökkentheti a SIDS kockázatát.

9. Hagyjuk abba a dohányzást és tartsuk füstmentesen az otthonunkat. Mind a terhesség alatti dohányzás, mind a passzív dohányzás összefüggésbe hozható a SIDS-szel.

10. Nem szabad hagynunk, hogy a babánknak túl meleg vagy túl hideg legyen. A túlmelegedés és a túlhűtés veszélyezteti a csecsemőket a SIDS szempontjából. Ezért a legjobb, ha a szoba hőmérsékletét éppen megfelelő szinten tartjuk (20°C és 22°C között). Kerüljük a sapkákat, és álljunk ellen a késztetésnek – ami amúgy rettentően nehéz –, hogy túlöltöztessük a babát. Akkor tudhatjuk, hogy elértük a megfelelő hőmérsékletet, ha a pici füle kissé meleg (se nem túl meleg, se nem túl hideg).

11. Gyakoroljuk a pocakoskodást napközben. Az apró kis babatorna segít a kicsinek kifejleszteni azokat az erős izmokat, amelyekre szüksége lesz ahhoz, hogy felemelje a fejét, és eltávolodjon a fulladás veszélyétől.

12. Tartsuk naprakészen a picit az oltásokkal. A légúti megbetegedések növelik a SIDS kockázatát.

Ha ezeket a lépéseket alkalmazzuk a SIDS kockázatának csökkentése érdekében, az segít a babánknak biztonságosabban élni... és segít Nekünk is jobban aludni

 
D. Dominika , 2022. április 19.
 
 
 

Hozzászólás

Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?