Meddig van az oviban?

Régóta böki a csőröm a dolog, biztos azért, mert az óvoda négy éve alatt számtalan alkalommal szembesültem vele. Volt alkalmam gyűjteni a tapasztalatot rendesen, mert a gyerek szegény általában mindig az elsők között volt a csoportban, és az esetek döntő többségében az utolsók között tudtunk érte menni.

Mindez csak azért történt, mert teljes állásban dolgoztam – egyébként nem is messze az ovitól. És mégis, esélyem nem volt rá, hogy az ügyeleti idő előtt – vagy még inkább, annak a legvégére – essem be az óvoda ajtaján. Addigra a gyerek már a folyosón üldögélt, egyedüli gyerekként egy meglehetősen mufurc óvónéni mellett, teljes menetfelszerelésben. A lábai körül már csillogott-villogott a frissen felporszívózott és felmosott padló.

Na, ez az, amit sosem értettem. Hová lesz a többi gyerek ennél előbb az óvodából? Mert mint kiderült, a gyerekek egy meglehetősen tetemes részét már ebéd után vagy közvetlenül alvás-uzsonna után hazavitték a szülők.

Jó, tudom, hogy az anyukák egy része nyilván otthon van a kisebb testvérrel és tulajdonképpen csak pár órára adja be a nagyobbik gyereket az óvodába. Ez jó lehet a nagy gyereknek, a kicsinek és a mamának is. És nyilván van olyan mázlista szülő is, aki otthonról dolgozik, viszonylag rugalmas munkaidővel, így aztán tág mozgástere van abban, hogy a délutánokat a gyerekre fordítja-e és inkább este-éjjel fejezi-e be a munkát vagy sem. És nyilván van olyan is, akinek semmi szüksége arra, hogy munkát vállaljon és pénzt keressen, mert enélkül is remekül megél a család.

De van egy olyan sanda gyanúm, hogy azért az óvodába járó gyerekek szüleinek nagy része egyik csoportba sem tartozik. A családok jó részében csak egy gyerek születik, a távmunka kishazánkban nem egy elterjedt műfaj - bár nálunk valóban dzsungelszerűen szaporodnak a kisvállalkozások -, és az sem jellemző, hogy egy fizetésből vígan eléljen egy família.

De akkor mégis, hová tűnnek a gyerekek? Hogyan lehetséges, hogy én, mint teljes munkaidőben igavonó állat, képtelen vagyok úgy odaérni az óvodába a gyerekért, hogy ne legyen már tulajdonképpen kipaterolva az intézményből, annak ellenére, hogy tényleg kb. 15 perc alatt odaértem a munkahelyemről? Vagy a szülők ilyen nagy része rendelkezik fizetett bébiszitterrel vagy bevethető, már nyugdíjba vonult nagymamával, akik hazaviszik a gyereket, míg a szülő még a munkahelyén gürcöl?

Szintén saját bőrön tapasztalt dolog, hogy az óvodák – bölcsődék és iskolák – nyitvatartása kicsit sem szülőbarát. Egész pontosan dolgozó szülő-barát. Mert míg az intézmények reggel 7-kor nyitnak és már várják az első fecskéket, sok helyen a munkaidő csak 9-kor kezdődik. Nagyobb problémát jelent, hogy míg az intézményekben az ügyeleti idő is lejár legkésőbb este fél hatkor, addig a munkahelyeken minimum ötig, de legtöbbször inkább szintén fél hatig tart a munka.

Az intézményekben pedig nem örülnek, ha a szülő az ügyeleti időben, vagy ne adj isten, annak a végén érkezik a gyerekért. Értem én, hogy az óvónő-tanárnő is ember és szeretne mielőbb hazamenni a szeretteihez egy fárasztó nap végén, de bizony velem is megtörtént és máskor is fültanúja voltam annak, amikor a szülőt konkrétan arra szólítják fel, hogy lehetőleg még az ügyeleti idő kezdete előtt szíveskedjen megérkezni a gyerekért. Pedig a záróra az ügyeleti idő végén volna. Meggyőződésem, hogy újra kellene gondolni az óvodák és egyéb intézmények nyitvatartását.

Nektek is van hasonló tapasztalatotok? És meddig van a gyerek az oviban

Szilágyi Diána , 2012. június 06.
 
 
 

Babanet hozzászólások  
(24 hozzászólás) 

2012 06 14. 12:20
oui
Annak ellenére, hogy szinte minden nap kell a bébiszitter segítsége a gyerekek elhozatalában, nem gondolom, hogy ő nevelné a gyerekeket. Nekem azért kellett visszamennem, mert a férjem mukanálküli lett. Aztán mikor újra talált állást egy fél év múlva, már nem mondhattam azt a munkahelyemne, hogy akkor csókolom, köszi a segítséget, majd akkor fél év múlva megint jövök... Biztos visszavettek volna. A pénzhajszolás nálunk ebben az esetben abban merült ki, hogy ne kölcsön kelljen kérnünk az alapvető számlák befizetésére...
A 6 óra lett volna persze az igazi megoldás, akkor én mehetnék értük délután, de nálunk ilyen nincs.
→ válasz erre
2012 06 14. 12:21
oui
Abban egyetértek, hogy az anyukák részmunkaidős foglalkoztatásának támogatására lenne szükség, és nem csak a gyerek 3 éves koráig, ahogy az a cikkből is kiderül...
→ válasz erre
2012 08 29. 13:37
Az ovi 6.30-17.00 ... Sajnos nálunk "megoldhatatlan" lenne a családi segítség nélkül (nagymamák, tesók, ...), mert a férjem 2 műszakban dolgozik, én pedig 8.30 vagy 9.30-tól 20.00-ig. Amikor a férjem délelőttös el tud menni a gyerekért az oviba 15.30-ra, ha nem 12 órás műszakot "talál ki" a főnöke, mert akkor 18.00-ig dolgozik :( ! Még jobban nehezíti a dolgot, hogy ritkán járnak a buszok :( itt vidéken! Eléggé stresszes emiatt az életünk, de meg kell oldanunk, ez van !
→ válasz erre
Összes hozzászólás (24) megtekintése »
Hozzászólás
Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?