Túl zsíros, túl vizes az anyatej?

Ha túl sokat hízik, az a baj, ha túl keveset hízik, az a baj – szinte egy Belga szám is lehetne, de ez a való élet. Sok anyuka találkozik azzal a helyzettel, hogy egy-egy védőnői-orvosi látogatás során megejtett mázsálás után, a kizárólag szoptatott csecsemő súlyából következtetve az ítélet: túl zsíros vagy túl vizes a tej!

Ha túl zsíros, akkor gyakran a következő tanácsok hangzanak el: kezdje el a hozzátáplálást és fogja fogyókúrára a gyereket. Ha viszont túl vizesnek ítéltetett a tej, akkor a megoldási javaslat sokszor az, hogy a szoptatás mellett – sőt, sokszor helyett – adjon az anyuka tápszert a picinek. Persze, minden anyuka – főleg első gyerek esetén – ilyenkor alaposan megijed, ami lássuk be, érthető, és próbál eleget tenni a tanácsoknak. A baj csak az, hogy a tanácsok és az ítélet sem állja meg a helyét.

Túl zsíros, túl vizes? Jelentsük ki: ilyen egyszerűen nincs! Az anyatej pontosan olyan összetételű, amilyenre a babának az adott életszakaszban, az adott körülmények között szüksége van. Mondhatnánk úgy is, hogy ez a tökéletes táplálék, még akkor is, ha átmenetileg, esetileg olykor a baba fejlődése eltéréseket mutat a nagykönyvtől vagy a percentilis táblázatoktól. Amelyek ugye mindig a statisztikai átlaggal foglalkoznak, míg a gyerekek ritkán nevezhetők egyénenként átlagosnak – sőt, anyaként szeretném kikérni magamnak, hogy az én gyerekem átlagos legyen! Na ugye!

Mi állhat a túl zsíros ítélet mögött?

Leggyakrabban két esetben hangzik el ez a mondat: ha a baba arcbőrén apró, bőrszínű vagy picit pirosas kiütések jelennek meg – ezeket hívják népnyelven tejkiütésnek is -, illetve ha a baba adott időintervallum alatt jócskán a szokványos feletti súlygyarapodást mutatja.

Az első esetben nincs aggódásra ok: a legtöbb babánál kialakul, akkor is, ha tápszerrel táplálják. Kezelés nélkül, maguktól el is tűnnek pár hét alatt ezek a pettyek, tehát teendő nincs, a szoptatás nyugodtan mehet tovább.

A második esetben megint csak azt tudnám javasolni: gondoljunk arra, átlagos gyerek nincs. Sőt, olyan gyerek sincs, aki egyenletes ütemben fejlődne. Egyik héten többet eszik, többet hízik, míg a másikon – a meleg, a frontok, vagy bármi más miatt – visszafogottabb az étvágya, és kevesebbet is hízik. Anyatejjel a babát túletetni igen nehéz – sőt, tápszerrel is -, mert a babák remek kis önvédelmi mechanizmussal rendelkeznek a túletetéssel szemben: kibukják a felesleget.

Sőt, nincs is olyan, hogy túl kövér anyatejes csecsemő – és ma már a korszerű tápszerek „felfújó” hatása is elhanyagolható, ha betartják az adagolást -, tehát legyen bármennyire is hurkás a baba, bármennyire is emlékeztessen a Michelin-figurára, nem kell rögvest arra gondolni, hogy 16 évesen majd már három számjegyű lesz a súlya. Sőt, kutatásokból az derült ki, hogy még a leghurkásabb anyatejes gyerek is pikkpakk leszámolt a zsírtartalékaival, amint aktívabb mozgásra adta a fejét, meg a kezét-lábát. És hogy egy babát fogyókúrára fogjunk? Nos, ez az a dolog, amitől óva intenék minden aggódó szülőt – nem, egy babát semmiképp sem szabad fogyasztani, fogyókúráztatni. Rengeteg kárt okozhat ez a szervezetében.

És mi a helyzet a túl vizes tejjel?

Ezt az ítéletet általában azok a mamák hallják, akiknek a babája nem hízta meg az orvos/ védőnő/ nagykönyv/ táblázatok által kívánatosnak tartott mennyiséget – vagy ha a normális hízás alsó határán tartózkodik. Illetve azok a mamák kapnak még ilyen diagnózist, akiknek a babája sokat sír.

Itt több mindent érdemes megvizsgálni:

  • Vajon nőtt-e a baba hossza? Ha igen, akkor nincs gond, ez ugyanúgy gyarapodásnak számít, mint a hízás, és a kicsiknél van egy olyan jelenség, hogyha nőnek, akkor nem híznak, ha pedig híznak, akkor nem nyúlnak.
     
  • Mennyi idős a baba? Nem várható el ugyanis ugyanolyan gyarapodás egy kéthónapos, egy hét hónapos és egy egyéves babától. Minél idősebb a baba, annál lassabbá válik a gyarapodása, ami nagy segítség is, hiszen kinek lenne kedve egy húszkilós egyévest cipelni a nyakában?
     
  • Mennyi időközönként, és mennyi időt tölt a pici az anyja mellén? Ha tényleg kevésnek tűnik a hízása és nem is nőtt, érdemes gyakrabban megkínálni a mellel, és esetleg hosszabb ideig hagyni szopni.
     
  • Váltott mellből szoptat-e a mama? Azaz azzal a mellel kezdi-e a szoptatást, amivel az előző alkalommal befejezte? Érdemes így tenni, mert így lehet befolyásolni a vizesebb első tej és a zsírosabb, kalóriadúsabb hátsó tej arányát. Mert előfordul, hogy ha nem váltott mellből szoptatunk, akkor valóban a vizesebb, elsősorban szomjoltó és immunanyagokkal teli első tejből eszik többet a pici, míg a kalóriadús, zsírosabb hátsó tejből kevesebb jut a pocakjába.
     
  • Ha sírós a baba, akkor az előző pontban leírtak ismét igazak lehetnek: az első tej ugyanis ráadásként még laktózban is gazdag, ami létfontosságú a baba számára, ám nem tudja még tökéletesen lebontani, és a bontatlan laktóz erjedni kezdhet a hasában. Az eredmény egy hasfájós, sírós baba, akin váltott mellből szoptatással és még néhány apró trükk segítségével könnyedén lehet segíteni.
     
  • Biztos, hogy az éhség vagy a hasfájás miatt sírós a baba? Ne felejtsük el, hogy a sírás a baba kommunikációs eszköze is, vagyis nemcsak azért sír, mert baja van, hanem mert így "beszél" a környezetéhez. Tehát lehet, hogy nem is a sírósság miatt nem hízott eleget, hanem csak ilyen hete volt.
     
  • Sokat, nagy mennyiségben és gyakran bukó – vagy refluxos – babánál is előfordul, hogy nem gyarapszik megfelelően a baba. Ezt mindig érdemes végiggondolni, ha az orvos-védőnő nem kérdez rá (de rá fog), és ha szükséges, kivizsgálni a picit.
     
  • Ha csak egyszer fordult elő, hogy kevesebb volt a hízás, stagnált a súlya, netán fogyott egy keveset, még nem kell kétségbe esni. A következő hetekben is érdemes heti egyszer megmérni (nem naponta!), hátha magától rendeződik a helyzet. Ha 3-4 hétig nem indul meg a gyarapodás, akkor érdemes szakemberrel beszélni a továbbiakról.

Végezetül még egy tanács: ha valaki szokott fejni – amit nem muszáj -, sose ítélje meg a teje minőségét a gyűjtődobozban látottak alapján. Szülés után közvetlenül például olyan sárga is lehet a végeredmény, mintha gennyes lenne, pedig az csak a kolosztrum, ami elképesztően sokoldalú, hasznos, védő táplálék az újszülött számára.

Azoknál a mamáknál, akik szoptatás után fejnek, az érett tej már inkább kékesfehér színű folyadék, amelynek a tetejére bizonyos idejű állás után sárga rétegként csapódhat ki a zsír. Akik pedig jelentős tejtúltermeléssel rendelkeznek, vagy a baba egy mellből evett, de a másikat is szeretnék kiüríteni, szembetalálhatják magukat a vizesebb első tejjel az üvegben, hiszen elsőként ez ürül a mellből, és csak jó pár perces fejés – vagy szoptatás – után kezd el termelődni a zsírosabb hátsó tej.

De ami a legfontosabb: tudjátok és higgyétek el, hogy a melletekben termelődő tej úgy tökéletes, ahogy van, és ez a legremekebb táplálék a babátok számára!

Szilágyi Diána , 2012. október 01.
 
 
 

Babanet hozzászólások  
(1 hozzászólás) 

2012 10 05. 15:01
Az én lányaim a "túl zsíros" tejemet kapták. A második még mindig kapja, 13 hónapos. A legutóbbi tanácsadáson azt a "tanácsot" kaptam (mert meg mertem említeni, h éjjel min 5X kel a gyermek, nem panasz volt), hogy lassan átállhatok a bolti dobozos tejre. Le vagyok döbbenve. Bolti tej vs. anyatej???
→ válasz erre
Hozzászólás
Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?