“Alig vártam, hogy már ne szoptassak, most pedig úgy hiányzik” - ellentmondásos érzések a baba elválasztásakor

Előbb-utóbb minden baba (vagy kisgyerek) leválik az anyamellről. Ez az esemény pedig akkor is erős érzelmeket válthat ki belőled, ha igazából már a hátad közepére sem kívántad a szoptatást.

 


A Bibliában olvashatjuk, hogy annak idején Ábrahám nagy lakomát rendezett fia, Izsák elválasztásának alkalmából. Úgy tűnik, a régiek még tudtak valamit: tisztában voltak vele, hogy olyan fontos mérföldkőhöz érkezett a gyerek fejlődése, amit mindenképp érdemes megünnepelni.

Ma már mindezt magánügynek tartjuk, és legfeljebb a legközelebbi ismerőseinknek meséljük el, egyébként úgy gondoljuk, senkinek semmi köze hozzá. Így az egész csak “lóg a levegőben”, és az anya magára marad az ellentmondásos érzéseivel. Hiszen az eszével tudja, hogy ami történt, az természetes, szükségszerű és valahol örömteli is - mégis szomorú. 

A következő okok miatt érezheted veszteségnek a gyermeked elválasztását:

Ha túl korán következett be

Egyértelműen érthető a csalódás, ha nem tudtad a babádat annyi ideig szoptatni, ameddig szeretted volna. Ha már a kezdetektől nem termelődött elég tejed vagy az ideálisnál jóval hamarabb elapadt, esetleg a gyerek döntött úgy viszonylag korán, hogy ő nem szeretne szopni tovább - ez mind egyfajta kudarcként csapódhat le nálad.

Speciális helyzet, ha minden körülmény kedvező lenne, csak orvosi kezelés vagy a munkába való visszatérés miatt, tehát külső okokból kell elválasztani a gyereket. Ilyenkor sok anyát még a lelkiismeret-furdalás is gyötri, hiszen úgy érzi, valamilyen szempontból önös érdekek miatt fosztja meg a babáját az anyatejtől.

Tudnod kell azonban, hogy bármi is a helyzet, a világtörténelem folyamán rengeteg anyának kellett ilyen-olyan okokból viszonylag korán elválasztani a gyerekét. A teljes egészében saját tempóban történő elválasztódás inkább kivétel, mint szabály volt az elmúlt évezredekben. Nem lesz ettől senki rosszabb anya.

Egy speciális kapcsolat vége

A szoptató anya és gyermeke között egészen különleges, semmi máshoz nem hasonlítható kapcsolat alakul ki. Bár törvényszerű, hogy ez előbb-utóbb véget ér, bármikor is következik be, kicsit mindenképp fájdalmas. Ez azonban nem jelenti azt, hogy innentől távolabb kerültök egymástól: öleld magadhoz, játszatok együtt sokat, dögönyözd, olvass neki mesét - bármivel pótolhatod a szoptatás közös idejét.

A gyerek válik le rólad

A gyerek egyre nő, egyre függetlenebbé válik, ez pedig akkor is szomorú, ha egyébként tudod, hogy ez az élet rendje. A születés után ez a másik nagy mérföldkő a rólad való leválásban, amit a felnőtté válásáig még sok egyéb fog követni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy már nincs rád szüksége: ha jó a kapcsolatotok, még felnőtt korában is fordulhat hozzád ha kérdése van, vagy ha vigaszra vágyik.

Nem lesz többé kisbabád

Ha már nem terveztek több gyereket, az elválasztással végleg pont kerül a kisbabás lét egyszerre gyönyörű és nagy fárasztó időszakának végére. Ezt éppúgy el kell gyászolni, mint minden más életszakasz lezárulását. Viszont itt is igaz, hogy a vég egyben egy új kezdet is: a gyerek nő, okosodik, egyre szabadabb és élvezetesebb lesz vele az élet. 

Az elválasztás hormonális változásai

Az elválasztást követő szomorkás hangulat nagyon gyakran legalább részben a hormonális változásoknak tudható be. Ha már nem szoptatsz, a szervezetedben található prolaktin, ösztrogén és progeszteron szintje visszatér az eredeti állapotára, ez pedig átmeneti hangulatingadozásokat okoz. Csökkentheted a kellemetlenséget, ha fokozatosan választod el a babát, így a testednek folyamatosan van lehetősége alkalmazkodni.

 

Forrás: VeryWellfamily.com 

 

Dóri, 2022. január 29.

 
 
 
X
EZT MÁR OLVASTAD?