Csapó kettő, avagy fenntartható-e a gyerek után a szenvedély?

Amikor egy szülőnek mondják, hogy „arra van időd, amire szánsz…”

 


Sokakhoz intézték azt az életre szóló konklúziót: „Arra van időd, amire szánsz.” és egy ilyen kijelentés viszonylag kiborítóan hamis is tud lenni. Valóban, az ember magának osztja be az idejét, és maga állít prioritást a teendői között, azonban vitathatatlan, hogy mindezt felül tudják írni a körülmények, amiket az ember szülőként vállal magára. A partnerrel való kapcsolat és a minőségi idő háttérbe szorul. Létezik az az időbeosztás, ami mentőövként szolgálhat?

Egyszerre két helyen?!

Az időbank, amivel az ember addig rendelkezett, amíg gyereke nem lett, végtelenül csekélynek tűnik ahhoz képest, mint amire szüksége volna szülőként. Ilyenkor, ha kívánhatna egy édesanya, kettőt kívánna magából, hogy egyszerre lehessen két helyen, és amíg az egyik énje pelenkázza a kicsit, a másik mos, főz, vasal. Azonban így, hogy a fizikai duplikálódás   megoldása a tudomány jelen állása szerint még várat magára, kénytelenek a friss anyukák egy olyan időbeosztással élni, amiben a harminchat órányi cselekvés huszonnégy órában is elfér. Az énidőről, a hobbiról, a partnerünkkel való minőségi időről még nem is beszélve.

Bébiszitteljen a nagyszülő

Az életguruk úgy vallják, rengeteg dolog belefér egy napba, csak a megfelelő időbeosztás a kulcs. Nem kell százfelé szakadni, és az embernek beletörődni abba, hogy gyermek mellett megszűnt egyénnek létezni. Nem fog rossz szülőnek minősülni valaki, ha segítséget kér. Korántsem erről van szó, hisz segítséget kérni a nagyszülőktől azért, hogy feltöltődj, kipihend magad nem önzőség, hanem egészségügyi kérdés. Az újszülött babának és a már idősebb gyermeknek is egy kiegyensúlyozott, kipihent édesanyára, édesapára van szüksége. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a szülők egymásra is időt fordítsanak, és megmaradjanak partnernek. Ne félj rábízni a gyermekedet azokra, akiket szeretsz, és egyébként bízol bennünk. Írj le minden intstrukciót, így ők is megtanulhatják a te módszereidet, kérd meg őket, hogy tartsák tiszteletben azt, ahogyan Te a pároddal a gyermekedet neveled.

Anya és apa még ugyanaz a nő és férfi?

A család esszenciájának egyik fontos eleme, hogy a családban megmaradjon a szülők közti női és férfi energia, a vonzalom, a visszaigazolás, a szenvedély. Az egyén akkor tud maximálisat nyújtani a másik félnek, ha elégedett önmagával - ami a szülés után egy komoly kihívás-, és ebben a partneri támogatás elkerülhetetlen. Időt és energiát kell szánni arra, hogy az anya és apa szerepek mögött megmaradjon az a nő és férfi, akik anno kézen fogva elindultak a közös úton. Tehát ne becsüljük alá az elismerő szavakat, az apró gesztusokat, adjunk teret és időt a nosztalgiának. Nem szülői mélypont, ha a nagyszülők bébiszitternek állnak, és egy szabad hétvégét kicsiholva egymásra fókuszálhat anyu és apu.

Nagyszülők hiányában

Ha nem tudsz nagyszülői segítséget kérni, bizonyára akad más rokonod vagy barátod is, aki szívesen vigyáz gyermekedre. Ismertesd össze őt a lurkóval, töltsetek el közösen is időt, és amennyiben úgy látod, hogy a gyermek jól érzi magát a rokon társaságában, és megbízható ember, akkor nyugodtan kérj tőle segítséget. 

A hivatalos bébiszitterek felkérése ugyan költséges dolog, viszont igen biztonságos. Általában olyan emberek dolgoznak bébiszitterként, akik szeretik a gyerekeket, és tanulják is, hogy kezeljék őket. Javasolt azonban egy-egy bébiszitterrel együttműködni, akit megszokhat a csemete. A folyamatosan váltakozó emberek a gyerekeket összezavarhatják és a rövidebb távú, feszínesebb kapcsolódási képességet alkaítják ki a kisemberekben.

Bárhogy is döntesz, bárkit is választasz, légy következetes. A gyerekek csak akkor félnek attól, hogy szüleik elhagyják őket, ha a szülők következetlenül tűnnek el és bukkannak fel. 

 

 
D. Dominika , 2021. december 29.
 
 
 

Hozzászólás

Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?