Rendelő

ADHD

Asperger-szindróma

B-vitamin

Brulamycin

CMV vírus

Crohn-betegség

Enterococcus

Fenistil

Gripe Water

Hirschsprung-kór

Kouriles emulzió

Leiden-mutáció

Maalox

Maltofer

Neo-panpur

Recklinghausen-kór

Smecta por

Staphylococcus

Streptococcus

Streptococcus pyogenes

Tamarin

Tobrex

UV szűrés

Vermox

abortusz

adottság

Összes címke »

Kérdések-válaszok

Elsõ gyermekem születése (2004 március) elõtt egyetemre jártam majd néhány hónapig dolgoztam. Bruttó 115 ezer Ft volt a bérem és ez szerepelt a munkaszerzõdésemben is. Mivel ez az összeg a 2004-es minimálbér kétszeresét meghaladta, mind a Tgyás-t mind a Gyed-et a 2004-es minimálbér kétszeresének 70%-ban állapították meg. Második gyermekemet 2006 novemberére várom. Elsõ gyermekem születése óta Tgyás-on, Gyed-en és Gyes-en voltam/vagyok és elvileg maradhatok is egészen a szülésig. Amennyiben közvetlenül gyes után megyek el szülni, akkor a szerzõdés szerinti bérem (115 ezer Ft) 70%-át fogom kapni Tgyás-ként és Gyed-ként is (ezt jól tudom?). Mivel a 2006-os minimálbér kétszerese 10 ezer Ft-tal magasabb mint 115 ezer Ft (és a 2007-es - ami alapján majd a Gyed-t számolják, ha jól értem - még magasabb lesz) úgy tûnik, hogy jobban járnék ha szülés elõtt visszamennék dologozni és munkaviszonyból mennék el szülni, mert a munkáltatóm a munkahelyemen távozásom óta történt béremelésekkel összhangban lagalább bruttó 135 ezer Ft bért fizetne. Kérdésem, hogy jól gondolom-e, hogy akár 1 napos munkábaállás a magasabb bér mellett feljogosítana arra, hogy a magasabb bér alapján számolják ki a nekem járó ellátmányt 2. gyermekem megszületése után. Okozna-e gondot az Tgyás-ra/Gyed-re való jogosultság szempontjából és az összeg változna-e, ha munkába állnék, de utána esetleg betegállományba kéne mennem néhány hétre/hónapra.

Válasz

Tisztelt Levélíró! Második gyermeke jogán igénybe vehetõ biztosított jogviszonytól függõ ellátások összegének kiszámításáról érdeklõdik. Levelébõl kitûnik, hogy 2. gyermeke születésekor is rendelkezni fog biztosítási jogviszonnyal. Ezért jogosult lesz a biztosításhoz kötött gyermekellátásokra . A kötelezõ egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. tv. alapján a terhességi-gyermekágyi segély összegét a szülést megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges jövedelemmel. Levelébõl arra következtetünk, hogy gyermeke születése kb. 2007-ben várható, így a terhességi-gyermekágyi segély összegét 2006. 01. 01-2006. 12. 31-ig tartó tényleges jövedelmébõl állapítanák meg, amennyiben lenne 180 nap tényleges jövedelme. A TGYÁS összegének megállapításánál ha az anya a szülést megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. A biztosított napok számából le kell vonni a táppénz napjait. (Megjegyzem, hogy a biztosítási idõ folyamatossága fennmarad a táppénz folyósításának ideje alatt is, csak a táppénz tényleges jövedelemként nem számolható.) Ha az anya a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Vagyis az Ön esetében, ha a szülést megelõzõen közvetlenül nem rendelkezik 180 nap tényleges jövedelemmel, akkor a TGYÁS összegét a fenti példa szerint 2007-ben érvényes minimálbér kétszeresének alapulvételével állapítják meg. Ha pedig a szerzõdés szerinti jövedelme ennél is kevesebb, akkor azt veszik alapul. A GYED-et is a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az igénylõ a tényleges 180 napi keresettel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A táppénz, a TGYÁS, GYED és a GYES után nem vonnak egészségbiztosítási járulékot, ezért nem számítható tényleges jövedelemként az ellátások kiszámításánál. Az ellátásokról és azok kiszámításáról, valamint a táppénz igénybevételérõl bõvebb felvilágosítást kaphat a megállapításra hatáskörrel rendelkezõ szervtõl, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól. Kérem, hogy kérdésével személyesen, vagy levélben – személyi azonosító adatainak, TAJ számának, valamint munkahelye megnevezésének és címének megjelölésével – forduljon a területileg illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) ügyfélszolgálatához. A MEP az Ön megkeresését hivatalos ügyként kezelve, a szükséges információk ismeretében részletes és pontos tájékoztatást ad. Fentiek alapján tehát az egy napos munkába állás nem fedezi a 180 nap tényleges keresetet, hiszen, ha táppénzre megy , annak összege nem számítható tényleges keresetként.

X
EZT MÁR OLVASTAD?