Rendelő ›
Kérdések-válaszok
Kisfiam 5 hónapos, eddig kizárólag anyatejet kapott. Gyönyörűen fejlődik, jelenleg 8100g és 70cm. Az első 2.5-3 hónapban hasfájós volt, de azóta látszólag semmi baja sincs. Azért írom, hogy látszólag, mert annak ellenére, hogy a közérzete és étvágya jó, láza sosem volt, nem hányt, 2.5 hónapos kora óta hetente egyszer-kétszer friss vérpötty vagy csík van a székletében. A gyermekorvosunk és védőnő nagyon segítőkészek, de eddig sajnos nem sikerült kideríteni, hogy mi is áll a vérzés hátterében. Három fázisra osztanám ezt a "rejtélyes" betegséget.
1. Egy hónapos volt a baba amikor egyik napról a másikra kiütések borították el az arcát, hajas fejbőrét majd néhány nap múlva a mellkasa és háta felső részét is. A kiütések jellege: apró piros pötty fehér középpel (mintha kicsi pattanás lenne), majd a folyamat csúcspontján: szinte összefolyó piros alapon sok-sok fehér pötty. Gyermekorvos véleménye: anyai hormonoktól alakult ki, verejtékmirigyek gyulladása. Védőnő véleménye: valamire allergiás a baba. Mivel a baba hasfájása miatt már kezdetektől fogva felírtam, hogy mit ettem, az elfogyasztott ételeket analizálva arra az eredményre jutottunk, hogy a dió (mogyoró) a bűnös. Először szkeptikus voltam, de úgy tűnik, hogy sajnos tényleg érzékeny az olajos magvakra. Kb. 3-4 hét alatt teljesen eltűntek a kiütések. Megjegyzem, hogy ekkor még teljesen normális volt a kisfiam széklete.
2. Két és fél hónapos volt, amikor először észrevettem 2 vérpöttyöt a nyákos székletben. (Egy pár hete már néha nyákosabb volt a széklete, mint korábban, de nem tulajdonítottunk neki különösebb jelentőséget. Egyébként naponta 5-6x is kakilt, ami anyatejes csecsemőnél normális is lehet, főleg ha olyan sokat eszik, mint az én kisfiam. A vérpötty vagy csík általában csak egyszer jelentkezett naponta, és sohasem az első székletben). Azonnal küldtünk baktérium tenyésztésre mintát az ÁNTSZ-be, de negativ lett (4 minta- 4 negativ eredmény). Az 5. mintát bélflóra tenyésztésre küldtük, az eredmény: gyér számban vegyes bélflóra. Ezután leálltunk a Salmonella, Campylobacter vonalról, és elkezdtük az allergiát gyanúsítani. (A védőnő szerint a mogyoró tönkretette a kicsi bélbolyhait és egy másodlagos laktóz intolerancia alakult ki.)
3. Egy hónapja szigorú laktózmentes diétába kezdtem. A tejen és tejtermékeken kívül se felvágott, se tejes péksütemény.... (Bár tejet eddig sem ittam, tejterméket is csak nagyritkán.) Az eredmény: a hasmenés egy héten belül megszűnt, vér sem volt a székletben. Sőt, mivel később napokig nem volt széklete, hőmérővel kellett "segíteni". Nagyon boldogok voltunk, hogy megoldódott a rejtély, amikor is a diéta ellenére ismét vért fedeztem fel a székletében....
A leírtak alapján mi lehet ez? Milyen irányban érdemes tovább vizsgálódni? Fertőzés? Allergia? Esetleg valami más? (Nincs szemmel látható végbéltáji értágulat vagy repedés, és nem okoz neki nagyobb fájdalmat amikor vér volt a kakijában, mint amikor nem...) Milyen vizsgálatokat javasol?
A másik kérdés a hőmérővel történő "kakiltatás"-ra vonatkozik. Nem teszek ezzel rosszat a kisfiamnak? Miért nem tud magától kakilni? (Nagy mennyiségű, sűrű, de folyékony széklet ürül, és utána nagyon megkönnyebbül.)
1. Egy hónapos volt a baba amikor egyik napról a másikra kiütések borították el az arcát, hajas fejbőrét majd néhány nap múlva a mellkasa és háta felső részét is. A kiütések jellege: apró piros pötty fehér középpel (mintha kicsi pattanás lenne), majd a folyamat csúcspontján: szinte összefolyó piros alapon sok-sok fehér pötty. Gyermekorvos véleménye: anyai hormonoktól alakult ki, verejtékmirigyek gyulladása. Védőnő véleménye: valamire allergiás a baba. Mivel a baba hasfájása miatt már kezdetektől fogva felírtam, hogy mit ettem, az elfogyasztott ételeket analizálva arra az eredményre jutottunk, hogy a dió (mogyoró) a bűnös. Először szkeptikus voltam, de úgy tűnik, hogy sajnos tényleg érzékeny az olajos magvakra. Kb. 3-4 hét alatt teljesen eltűntek a kiütések. Megjegyzem, hogy ekkor még teljesen normális volt a kisfiam széklete.
2. Két és fél hónapos volt, amikor először észrevettem 2 vérpöttyöt a nyákos székletben. (Egy pár hete már néha nyákosabb volt a széklete, mint korábban, de nem tulajdonítottunk neki különösebb jelentőséget. Egyébként naponta 5-6x is kakilt, ami anyatejes csecsemőnél normális is lehet, főleg ha olyan sokat eszik, mint az én kisfiam. A vérpötty vagy csík általában csak egyszer jelentkezett naponta, és sohasem az első székletben). Azonnal küldtünk baktérium tenyésztésre mintát az ÁNTSZ-be, de negativ lett (4 minta- 4 negativ eredmény). Az 5. mintát bélflóra tenyésztésre küldtük, az eredmény: gyér számban vegyes bélflóra. Ezután leálltunk a Salmonella, Campylobacter vonalról, és elkezdtük az allergiát gyanúsítani. (A védőnő szerint a mogyoró tönkretette a kicsi bélbolyhait és egy másodlagos laktóz intolerancia alakult ki.)
3. Egy hónapja szigorú laktózmentes diétába kezdtem. A tejen és tejtermékeken kívül se felvágott, se tejes péksütemény.... (Bár tejet eddig sem ittam, tejterméket is csak nagyritkán.) Az eredmény: a hasmenés egy héten belül megszűnt, vér sem volt a székletben. Sőt, mivel később napokig nem volt széklete, hőmérővel kellett "segíteni". Nagyon boldogok voltunk, hogy megoldódott a rejtély, amikor is a diéta ellenére ismét vért fedeztem fel a székletében....
A leírtak alapján mi lehet ez? Milyen irányban érdemes tovább vizsgálódni? Fertőzés? Allergia? Esetleg valami más? (Nincs szemmel látható végbéltáji értágulat vagy repedés, és nem okoz neki nagyobb fájdalmat amikor vér volt a kakijában, mint amikor nem...) Milyen vizsgálatokat javasol?
A másik kérdés a hőmérővel történő "kakiltatás"-ra vonatkozik. Nem teszek ezzel rosszat a kisfiamnak? Miért nem tud magától kakilni? (Nagy mennyiségű, sűrű, de folyékony széklet ürül, és utána nagyon megkönnyebbül.)
Válasz
Nagyon fontos az a tény, amit elmondott gyermeke kitűnő fejlődéséről. Rögtön az elején: nem hiszem, hogy én innen és így képes vagyok megfejteni a rejtélyt. Inkább néhány gondolatot szeretnék elmondani.
Lazább, nyálkás, véres széklet esetén - ahogy Önök esetében is történt - először fertőzésre majd később allergiára gondolnék. Az allergiába nemcsak a laktóz-intolerancia, hanem a tejfehérje-allergia is beletartozhat. Tehát nem biztos, hogy elegendő tejcukor-mentes diéta, hanem tejmentes kosztra kell(ene) beállítani az érintett gyermeket, de ezt csak megfelelő kivizsgálás után tehető. Erre vannak megfelelő szerológiai vizsgálatok. Az, hogy gyermeke panaszai csökkentek a tejmentes diétánál, mégis amellett szól, hogy annak van köze a táplálkozáshoz.
A hőmérőzésről: nem gondlom jónak. Ugyanis a rendszeres mechanikus inger a megfelelő záróizom működést - megítélésem szerint - kedvezőtlenül befolyásolja. A gyermekek egy részénél normálisan is előfordul hosszabb-rövidebb obstipaló periódus, amit a gyermekek még önmaguk le tudnak küzdeni. Ugyanakkor tudom, hogy ebben a vélemények megoszlók. Érdekes módon, vannak olyan vélemények, hogy étmenetileg alkalmazott glicerines kúp segít. (Ezt magam tapasztalata alapján is megerősíthetem.) Amúgy csak mint gondolat felvetem, hogy a mechanikus inger esetleg okozhat nyálkahártya-sérülést.
A véres székletről még annyit: obstipaló gyermeknél lehetnek fissurák. Ezek egy része szemmel látható, más része viszont nem. Ezt sebészeti vizsgálat felderítheti. Az obstipació idővel egyébként rendeződni szokott.
Összegezve: gyermeke panaszainak kivizsgálásához a szokványos gyermekorvosi vizsgálaton túl szerológiai, esetleg sebészeti vizsgálat is szükséges. Egyébként Budapest csaknem minden gyermekintézményében van gastro-enterológiai ambulancia, ezzel a kérdéssel oda lehet és érdemes fordulni.
Dr. Péter György
