Elválasztás, elválasztódás, hozzátáplálás

Három fogalom, ami tulajdonképpen ugyanarra az életszakaszra vonatkozik a baba és az anya életében: arra a pillanatra, mikor a szoptatást – vagy tápszert – felváltják a szilárd ételek. Jó, eleinte még nem igazán szilárdak, hiszen inkább pürékről és pépekről beszélünk. Mégsem ugyanazt takarja a három szó, minőségi különbségek vannak köztük. Bár az utolsó kettő szervesen összefügg.

Alapvetően azt szokták ajánlani, hogy féléves korig a baba ne kapjon mást, csak anyatejet vagy tápszert. Azért ekkor, mert a baba bélrendszere ilyentájt érik meg arra, hogy a szilárd ételt valóban képes legyen lebontani és hasznosítani. Ismerős lehet annak, aki korábban ad szilárd ételt a gyereknek, hogy a répapüré nagyjából ugyanúgy jelenik meg a pelenkában, mint ahogy a kanálon kinézett – nos, ebből a gyerek valójában nem sokat profitál.

A hat hónapos kor azért is vízválasztó, mert ebben a korban a bélrendszer nemcsak az emésztésben bizonyul fejlettebbnek, de a védekezésben is: vagyis kevésbé engedi át a fertőzést okozó kórokozókat. Anyatejes babáknál az anyatej ehhez plusz védelmet szolgáltat, vékony réteget képez a belek falán, amelyen át a baktériumok és a vírusok kisebb eséllyel jutnak be a vérkeringésbe. Az első hat hónapban ezért is nem ajánlják a szoptatott babák itatását, akár vízzel, akár teával, ezek ugyanis lemossák ezt a védőréteget a bélfalakról.

Mik azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy a baba készen áll a szilárd ételekkel való találkozásra? Hiszen a bélrendszerébe mégsem nyerhetünk csak úgy betekintést, ugye. Akkor próbálkozzunk, ha

  • a baba elmúlt 6 hónapos
  • már stabilan tud ülni
  • van foga, és képes rágni is vele
  • a szájába tett kanálról az étel befelé halad, nem kitolja a nyelvével
  • megtudja fogni az ételt és a szájába tenni
  • és ha váratlanul olyan jeleket produkál, mint egy fejlődési ugrásnál, ám a helyzet nem javul néhány napi gyakoribb szoptatással-etetéssel

És még egy fontos dolog, amiről már ejtettem szót korábban: tévhit, hogy a tápszeres babánál már 4 hónapos korától próbálkozni kell a szilárd ételek bevezetésével! Tulajdonképpen teljesen logikus: mivel az ő bélrendszerük amúgy is egy fajidegen fehérjékkel teli táplálékkal küzd meg nap mint nap, nem hiányzik mellé még a szilárd ételek jelentette megterhelés. Nyugodtan várjuk ki hát a hat hónapot a tápszeres vagy vegyesen táplált babák esetében is, sőt, az se baj, ha még egy kis haladékot adunk a picinek.

Ám ha minden klappol, a gyerek érettnek látszik a szilárd ételek bevezetésére, akkor máris előtérbe kerül a kérdés: elválasztás vagy elválasztódás és hozzátáplálás a mi utunk?

Az elválasztás azt jelenti, hogy az anya úgy dönt, befejezné a szoptatást, és a babát lehetőleg belátható időn belül szilárd étellel akarja táplálni. Az elválasztódás ellenben azt jelenti, hogy az anya a babára bízza a döntést, meddig akar szopni, és milyen ütemben fogadja el a hozzátáplálásként kínált szilárd ételt.

Ha az elválasztáson gondolkodsz, de van tejed bőséggel, akkor azért érdemes átgondolni a dolgot. Az egyéves korig tartó szoptatásnak rengeteg előnye van – továbbra is -, hiszen jelentősen támogatja az immunrendszert, ami egy mindent megnyaló, szájba vevő porontynál egyáltalán nem mindegy. Emellett segít a gyerek ásványi anyag és vitamin ellátását is biztosítani, és bár már esetleg önmagában nem elégíti ki a baba kalóriaigényét, azért még ez is jelentős. Hogy a szoros kontaktról és egyebekről már ne is beszéljünk.

Az elválasztásnál is fontos a fokozatosság, a drasztikus elválasztás komoly lelki sebeket okozhat a gyereknek. Az elválasztódás már önmagában is fokozatos, hiszen a gyerek fogja alakítani a dolgokat.

Ha a babát szeretnéd elválasztani, akkor a szilárd ételekkel való hozzátáplálást időzítsd a szoptatás előttre. Természetesen nem rögtön az összes szoptatás előtt kell próbálkozni, legcélszerűbb az ebédidőben megkínálni a gyereket a pürékkel, pépekkel, majd utána mellre tenni vagy tápszerrel befejezni az étkezést. A gyerek ezzel a módszerrel egyre több szilárd ételt fog enni és egyre kevesebb anyatejet/tápszert, hiszen kevésbé lesz éhes, mikor az utóbbiakkal kínáljuk.

Később a délelőtti és délutáni étkezéseknél is bevezethető a szilárd étel kínálása, a reggeli és esti étkezést hagyjuk legutoljára, ezekhez ragaszkodnak a legjobban a kicsik. Ha még éjszaka ébredne, akkor természetesen az anyatej vagy a tápszer a legjobb választás, továbbra is.

Ha az elválasztódást részesítjük előnyben, akkor a teendő csupán annyi, hogy először mellre tesszük a gyereket – vagy a tápszerrel kínáljuk -, és csak ha végeztünk, kínáljuk meg a szilárd étellel. Itt is először csak egy étkezésnél, a délinél próbálkozzunk, és csak később érdemes a többi étkezésnél is előkapni a kistálkát és a kanalat. Így a gyerek az éhségét valóban az anyatejjel vagy tápszerrel csillapítja, és csak kiegészítésként, ismerkedésképpen eszik egy pár kanálnyi zöldséget-gyümölcsöt.

Persze, simán előfordulhat, hogy a gyerek minden igyekezetünk ellenére is magasról tesz a kínált szilárd ételre. Pl. elfordítja a fejét, nem nyitja ki a száját, netán tiltakozik. Semmi gond, hagyjunk ki pár napot – esetleg akár egy hetet is -, és utána próbálkozzunk újra. Nálunk pl. tíz hónapos korig nem akart semmi mást elfogadni, aztán egyik-napról a másikra tetemes mennyiséget tüntetett el.

A másik gyakori probléma – igazából nem az -, hogy a gyerek nem hajlandó pár kanálnál többet enni. Ne erőltesd! Ha nem, hát nem, te sem vennéd szívesen, ha mégis tuszkolnák az ételt a szádba. Ha eljön az ideje, szívesen elfogadja majd, lehet, hogy még nem készült fel rá, hogy szilárdat is fogyasszon! Ez még csak az ízlelgetés, ismerkedés időszaka, nem áll le a fejlődésben, ha nem eszik "elfogadható" mennyiséget!

Még egy fontos tudnivaló: ha a baba már eszik szilárd ételt, szükség lehet folyadékpótlásra is az anyatejen felül – tápszeres babák esetében ez általában már előbb bekövetkezik. Ilyenkor a legjobb választás az egyszerű felforralt és lehűtött víz vagy babavíz. Esetleg még egy kis anyatej. A teákat, gyümölcsleveket – főleg higítatlanul – ilyentájt szerintem felesleges kínálni, főleg édesítve, ízesítve, hiszen csak eldugítják a gyereket, a finomított cukor meg nem igazán nekik való – mézet, édesítőszert pedig ekkora gyereknek nem szabad adni. Ha eddig a gyerek nem kapott cumisüveget, most se abból adj neki inni - próbálkozz meg a pohárral, csőrös pohárral inkább.

Hogy mivel kezdjük a szilárd ételek bevezetését, azt majd máskor taglalnám. Addig osszátok meg velünk: nálatok hogy ment ez? És elválasztottátok a babát, vagy ő választotta el magát?

Szilágyi Diána, 2012. január 19.

 
 
 

Babanet hozzászólások  
(2 hozzászólás) 

2012 01 20. 11:57
Nálunk kicsit bonyolultabb volt a helyzet: mivel a gyerek nagyon sokat bukott, ezért már hamarabb, 5 hónapos kortól elkezdtük a hozzátáplálást. Mivel a szilárd étel jobban bennmarad a gyomrában. Emellett szopizott is 10 hónapos koráig, amikor ő úgy döntött, hogy már nem kell neki tovább.
→ válasz erre
2012 01 22. 19:42
A lányomnak fejtem a tejet, közel 10 hónapig. 6 hónaposan kezdtem el hozzátáplálni, szinte mindent szeretett és elfogadott. De mindig kapott tejet (később tápszert), míg igényelte.
Kisfiam abszolut az elválasztódás mintapéldája. 20 hónapos koráig szopizott, igény szerint, utolsó 1 hónapban már csak este, de egyre kevesebbet, rövidebb ideig. Majd egyszer csak nem kérte :) Lehet, hogy olvasta a tankönyveket? :)
→ válasz erre
X
EZT MÁR OLVASTAD?