Koppi-napló – Egy zsebtornádó mindennapjai

Dia rám írt, hogy igen csak az én keddem jönne. Én meg agyalok mik is történtek. Nagyon sok minden, de általában nekem mesélik Koppival kapcsolatban. Persze azért az események nagy része előttem történik meg, de mama is igen vicces sorokat küld nekem.

De azt például én is láttam, amikor munka után anyuval ültünk a szobájában és Koppi pléddel a fején röhögve tipor át a szobán… hát a vége azért fájdalmasra sikeredett, mert akármennyire ugrottunk, Koppit a szekrény állította meg. De kis bohóc a drága, megszeppenve ült a földön, majd lehúzta a fejéről a pokrócot és nevetett a mi ijedt arcunkon, és szerintünk a helyzeten is.

Vagy vegyük a mai napot és a mami üzenetét: „Koppi evett Sz-nál paradicsomos olajos konzervhalat és nutellát, most aranygaluskát eszik az egész szobában, ha befejezte, felporszívózok”. Nem volt ideje felporszívózni, viszont nagyon kellemes volt a talpmasszázs a szobámban hazaértemkor.

No és ne feledjem azt, amikor „kipakolta a szennyest, szétdobálta, miután összeraktuk, kipakolta a zoknisodat, de teljesen, a számítógép két fiókját apádnál most ragasztottam le. De leszedte a ruhaszárítót. Majd szét akarta szedni, így bevittem a fürdőszobába, és bezártam a szárítót, nem a gyereket. Lehet, hogy azt kellet volna. (Javasoltam mamának, hogy próbálkozzon meg azzal is.) A bugyissal is végzett, kiborítottam a melltartódból, mielőtt visszapakoltam.”

Meg olyan is volt, hogy „meg jött a csimma!!!!! szép, de még nem tudom, jó-e, mert a Koppi végre alszik”. Koppi ugyanis a végletek embere, azt játszotta, hogy ő vagány gyerek és 9 órán keresztül nem kell alvás napközben.

Rá kellett jönnünk arra is, hogy „nem jó a dömper sétálni, a gyerek kiborult belőle... (kiborul?), de ki ám, oldalra, terepen billegális, a ruhája tiszta víz, így bejöttünk, és ettünk sültbanánt, alma kellene itthonra, azt megeszi.” Avagy hogyan is sétáltassunk 1 évest, ha a babakocsi nem király.

És új tapasztalatokra tettünk szert a dedek gyógyszerelése terén is: „Valószínűleg a gyermek kikakilja a kúpot, és most takarít fel a tiszta párnahuzattal. De evett egy negyed virslit és egy szelet sajtot”. Ez a háromnapos láz idején történt, amikor nagyon ki voltunk borulva, hogy mi lesz Koppival. Akkor kapott kúpot és történt a fenti csúfos eset, de rendes gyerek ez, tényleg feltakarít maga után. Bármivel, ami tiszta és a kezei közé kerül: fogkefe, hálóing, rongy. Művészeti hajlammal is rendelkezik, vagyis vízzel és a tanulópoharával rajzol a földre. Mással még véletlenül sem, mert szerinte például a zsírkréta evésre való.

Persze a lényeget és a vicces részeket ilyenkor nem találom. De azért néha-néha felnyerítek számlázás közben, ahogy anyu sorait olvasom.

Mire hazaérek, általában Koppi kissé lehasználódott a sok tevékenység közben, de még tudunk egymással foglalkozni. Ha úgy adódik, 2-3 naponta párommal is találkozik, ilyenkor a földön ülünk és játszunk. A nagy szeretés sűrűn vált durvulásba, összeveszésbe, de ki tud haragudni egy ilyen picire, mikor a mama rózsaszín és az én lila-fekete bugyimmal a nyakában húz el mellettünk futva.

Azonnal mosolyt csalna a legkomorabb ember arcára is.

Csumpi

Csumpi , 2014. december 02.
 
 
 

Hozzászólás

Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?
XTeakiadó