Új privát üzeneted érkezett!

Sziasztok!
Hol is kezdjem? Van egy gyönyörû 15 hónapos, rossz alvó,eleven, nagy mozgásigényü, de mindettõl függetlenül imádnivaló kislányom.A problémám kb 1/2 1 hónapja kezdõdött. Az elsõ nap egész de. olyan fáradtság volt rajtam, hogy szinte fizikailag fájt ébren maradni, de mivel mindenki dolgozik és egyedül vagyok itthon a gyerekkel muszály volt.A köv. napoktól kezdve minden reggel gyomorideggel ébredtem, amitõl persze enni se tudtam. Emellett megmaradt a fáradtság, lehangoltság, feszültség, sírhatnék.Ez elõször 5 napig tartott és utána elmúlt. Már örültem, hogy vége, de ez sajnos nem így lett. Azóta is tart 4-5 napig, majd hosszabb - rövidebb (7-14 nap) szünet után újra "támad". Ha nagy nehezen összeszedem magam és lemegyek a gyerekkel, mondjuk a játszótérre, akkor ott egész jól el van az ember lánya, de ettõl még reggel (és végül is egész nap) pocsékulvagyok és amikor rajtam van ez az iszonyat olyan a hangulatom, mint egy jobb hullámvasút. Most már járok pszichiáterhez, aki azt mondta, hogy depressziós vagyok (valószínüleg a szülés utáni hormonvált., és a fog.gátló szedése miatt), amibõl ki lehet gyógyulni. Már 2x voltam, de még nem változott semmi, és amikor rámjön ez a veszedelem, úgy érzem, hogy ebbõl nem is lehet kigyógyulni. De azért reménykedem!!!Kérlek titeket, ha vki volt már hasonló helyzetben és meggyógyult írjon, hogy Neki mi/ki segített, hogyés mennyi idõ alatt gyógyult meg és elõjött-e ez újra. Persze azok is írjanak, akik még nem gyógyultak meg. Jó lenne tudni, hogy nem vagyok egyedül!!!

Sziasztok: Lara
 
 


Szia!

Kérlek olvasd el a köv. cikket:
[url=http://www.kismama.hu/cikk.php?id=61&cid=5742" TARGET="_top]Szülés utáni depresszió[/url]

A Hawa Munkacsoport (szülés utáni lelki problémák kezelése) Ambulancia a Vadaskert Kórházban címe:
1021 Hüvösvölgyi út 116.
Tel.: 30/311-2994 Molnár Judit pszichológus,
20/388-5653 dr. Frigyes Júlia pszichiáter

Mielõbbi gyógyulást kívánok!Kép
Névtelen
 


Szia MAno!

Csak aért írok, hogy nem vagy egyedül. Sõt nagyon sokan vannak szerintem akik ilyen problémával küzködnek. Az nagyon jó, hogy elmentél orvoshoz. Ha lehet elõször szerintem az okait kell felkutatni. Sok minden lehet. Szerintem ez már nem a szülés utáni depresszió. Különben ma már nagyon jó depresszió ellni gyógyszereket lehet kapni, de még egyszer Én azt ajánlanám, hogy mikor tudsz gondolkozz el milyen lelki okai lehetnek. Sokat vagy otthon egyedül? Nem olyan eseménydús az életed mint terhesség elõtt? Mozogsz eleget? Jársz eleget kinn a szabadban? stb, stb. Ez csak egy-két kérdés, de Te tudod magadnak kielemezni a legjobban és feltárni az okait.
Nekem is van egy 4 éves kisfiam. Õ is nagyon eleven és egy évig nem aludtam végig egy éjszakát sem. Aztán elkezdtem egy mássodiplomás képzést, és tavaly nyáron olyasmi helyzetben voltam mint Te, csak sokkal súlyosabb. Pánikbetegséget és agorafóbiát is megállapítottak a depresszióm mellett. Még az utcára se mertem kimenni, hogy elájulok meg rosszul leszek és semmihez se volt kedvem.
Aztán ahogy elkezdtem gondolkozni nem is csodálkoztam a dolgon. Majdnem egy évig 3-4 órát aludtam egy naponta. Munka, gyerek éjjel meg tanulás. Lótás-futás egész nap.
Ezek után pedig átszerveztem teljesen az életemet. Vigyázok arra, hogy pihenjek eleget és szorakozzunk is a családommal együtt. Igaz Prozac-ot szedtem úgy 5 hónapig, meditáltam sokat, de teljesen helyrejöttem. Szóval nálam ez a túlhajszoltság volt az ok. Karrier, család, gyerek...
Nálad is meg kell legyen az oka. Gondolkodj el rajta. Sok akaraterõ kell szerintem e betegség legyõzéséhez, úgy hogy csak hajrá.
Na majd írj még, és drukkolok érted

Panna
 
 

 
 

Szia Névtelen!

Köszi az információt.

Szia Panna!

Köszi a bíztatást, tényleg jó tudni, hogy az ember nincs egyedül.
Ha tudnád, hogy már hányszor, de hányszor kielemeztem a lehetséges okokat(akár elmehetnék pszichológusnak - hahaha).
De persze igaz az, hogy egy kívülálló, hozzáértõ személy (pszichiáter, pszichológus) jobban tud ebben segíteni, hiszen van kivel megbeszélni. Mert hiába van ott az anyukám, akivel mindent meg tudunk beszélni, azért Õ mégsem szakember.
A gyógyszerrel kapcsolatban Nekem "csak" annyi ellenérzésem van, nehogy hozzászokjak.Az pedig tény, hogy iszonyatosan sok akaraterõ kell a betegség ellen, ezt Én is nap, mint nap tapasztalom, amikor Rám tör ez az egész.
Tényleg Panna! Rád is ilyen hullámokban tört a betegség (4-5 nap, majd 7-14 nap szünet stb.), vagy folyamatosan tartott?
Örülök, hogy írtál

Üdv: Lara
 
 


Lara! Nem mindig (csak) lelki oka van egy ilyen fáradékonyságnak. Van olyan ismerõsöm, aki hasonló korú babával szintén hasonló tüneteket produkált, majd megfázott és elment orvoshoz, akkor kiderítették, hogy pajzsmirigy problémája van és azt kell kezelni... Tehát nem biztos, hogy a pszichólógus az elsõ.
Szofi
 


Szia Szofi!

Milyen problémája volt a pajzsmirigyével az ismerõsödnek? Mivel/hogy kezelték? Már meggyógyult?

Üdv: Lara
 
 


Szia Manó,
igaz, még nem szültem, de volt sajnos depresszióm néhány éve. Kibírhatatlanul rossz volt, megértelek, hogy mit érzel.

Feltétlenül járj a pszichiáterhez és szedjél gyógyszert, a depresszió elleni gyógyszerek nem hatnak azonnal, rendszeresen kell szedni. És 2 látogatás a dokinál még nagyon kevés. Mint gyógyszerész mondhatom, hogy a függöség kialakulása kizárt, ha rendesen szeded. A fogamzásgátlót viszont a helyedben abbahagynám azonnal. Melyiket szeded? Mellékhatása lehet a depresszió, sajnos ezt is tapasztaltam 1997-ben a saját börömön, azóta semmi pénzért nem szednék fogamzásgátlót. Inkább óvszert hasznal/t/unk.

Úgy tudom, a szülés utáni depresszió közvetlen a szülés után lép fel, én is úgy gondolom, mint Panna, Neked nem ez van (persze a dokid tudja ezt megmondani pontosan).

A legfontosabb, hogy a pihenésed, elég alvás, kikapcsolódás be legyen biztosítva. Próbálj meg olyan dolgokat csinálni, amiben örömödet leled.

Remélem, nem baj, hogy hosszú lett. Még írok, ha eszembe jut valami,
jobbulást kíván
Pálma
Névtelen
 


Szia MAnó!

Szívesen írok majd, és nyugodtan kérdezz. Leírni persze csak az Én tapasztalataimat tudom és nem vagyok szaki. Az igaz amit Szofi írt. Elõször nekem is megcsinálták a pajzsmirigy teszteket. Ezt a vérbõl ki tudják mutatni. Aztán még szívultrahangra is elküldtek, meg mindenfelé. Miután minden vizsgálat negatív lett, utána kezdtem el szedni a gyógyszereket. A Prozac csak 2-3 hét után kezd el hatni. Addig viszont szedtem a Xanax-ot mert az rögtön hat. A Xanax-ra nagyon kell vigyázni, mert arra tényleg rá lehet szokni. Kis adaggal kezdtem aztán, szép lassan megemeltük, majd ugyanígy vissza. Nekem nem okozott gondott a gyógyszer elhagyása. De mindig a táskámban volt, ha kell tudjam bekapni. Én is fáradékony meg nemtörödöm voltam. De a legrosszabb az volt, hogy egyszer csak rámjött egy rosszullét és pánikba estem, hogy elájulok. El is ájultam egyszer-kétszer. Gyomoridegem, gyorsan vert a szívem stb. De ez már pánik volt, ami azért más mint a depresszió.
Feltétlenül azért menj el elõször és csináltasd meg azz összes vizsgálatot.ÉS majd írj hogy mi van.

Panni
 
 


Szia Panni !
Pont a leveled elott akartam rakerdezni,hogy szerinted ill.az orvosod szerint mi is a panikbetegseg.
De most hogy leirtad,biztos vagyok benne,hogy nekem is ez van ! Ugyanezek a tunetek !Igaz az enyembe neha ugyan van tenyleg az alacsony vernyomastol ill.vercukorszintol igazi rosszullet de utana atmegy panikba !
Es neked a rosszullet mitol volt?
Gondolod,hogy ehhez is dokira lenne szukseg?
Mondjuk csak az utobbi idoben tortent kb.2 honap alatt
5x. Vagy ez meg elviselheto? Mar akartam magam is rakenyszeriteni magam ,hogy ebbol eleg stb... De nem nagyon sikerul.
Azert megnyugtat,hogy nem csak en vagyok igy ezzel !
Az en kislanyom is 2 eves elmult tehat nem hiszem,hogy a szulestol lenne.Viszont a fogamzasgatlo lehet hogy benne van,mert januartol szedem.Most abba is hagytam 1 honapja,de sajnos azota is ramtort 2x a rosszul-let ill.a panik. Mennyi ido kell szerited,hogy total kimenjen a verbol a fog.gatlo? Kicsit el vagyok keseredve,hogy ilyen "beszari" vagyok,de mit csinaljak?!(ill.panikolo!)
Szia,
Csilla
LCsilla
 


Szia Csilla!


[url=http://mindenkinek.medicentrum.hu/ed/0/do/diseases/panik/" TARGET="_top]http://mindenkinek.medicentrum.hu/ed/0/do/diseases/panik/[/url]

Olvasd el az itt leírtakat. Ezenkívül rengeteg cikk van errõl a neten. Én is ezeket olvasgattam és kész szakinak érzem már magam. Nekem is alacsony a vérnyomásom, de akkor tudod milyen mikor az ember elkezd már elõre félni, mint egy vizsga elõtt csak sokkal súlyosabb, hogy most fog összeesni. Azt mondta az orvosnõm, hogy próbáljak arra gondolni hogy mi van ha összeesem az úton ? Semmi . Majd valaki csak segít és felpofoz. De amúgy azt mondta, hogy nem olyan egyszrû azért elájulni.
Majd még írok és ha megtalálom a gépemen a lementett cikkeket akkor felteszem.
És Manó, ezen a címen azt hiszem a deprsszióról is írnak.

Na most mennem kell.
Panna
 
 


Sziasztok!

Újat nem tudok irni, csak támogatásomról szeretném biztosítani a topikot. Már gondoltam rá, hogy indítani kellene egy csevegõt a témában. Hasonló cipõben jártam/járok: a szorongásos neurózis, idõnként pszichoszomatikus tünetekkel, egész felnõtt életemben elkísért, de valahogy mindig kimásztam belõle. Szülés után viszont zutty, nyakig benne voltam.
Egyetértek azzal, hogy orvoshoz kell menni. A Prozachoz, Zolofthoz megfelelõ adagolás mellett tényleg nem lehet hozzászokni, tudtommal még szoptatás mellett is szedhetõek. Xanax, Rudotel, Seduxen már húzósabb, de orvosi ellenõrzés mellett ezek sem "veszélyesek" annyira, hogy inkább szenvedni kelljen. A többi gyógyszerrõl nincs tapasztalatom.
Antibébit én sem tudok szedni, a szoptatás abbahagyásával is sokkal jobban lettem. (Mai fejjel: sokkal elõbb abba kellett volna hagynom!) Ami rajtam egyébként leginkább segített, az a mozgás (igazából az rántott ki). Heti három négy futás úgy fújta el a gyakorlatilag évek óta valamilyen szinten fennálló "depressziómat", mintha soha nem lett volna. Ezt mindenkinek szívbõl ajánlom-negatív mellékhatása nincs :-))

Mindenkinek üdv,
Moncaberta
(egy 14 hónapos leányzó ma már vidám anyukája)
moncaberta
 


Sziasztok !

Koszi Panni, megneztem.Sajnos nem talaltam meg benne,hogy pontosan mikortol lehet panikbetegsegrol beszelni,es hogy mit kene tenni ellene stb.. de azert erdekes.

Moncaberta!En is sokszor gondoltam mar a mozgasra, de
valahogy olyan erotlenek erzem magam es attol felek,hogy
az izomfaradsag megint elohozna benne egy olyan "panikot".

Csilla
LCsilla
 


Szia Csilla!

Olvasd el ezt:

Diagnosztikus kritériumok, tünetek
..................................

- A pánikroham hirtelen fellépõ igen heves szorongás, mint neve is
utal rá "páni" félelem. Jelentkezése:

1. váratlan, azaz nem általános szorongást okozó helyzet alatt,

2. nem olyan helyzetben, amikor a beteg mások figyelmének
középpontjában állt.

- Legalább négy ilyen pánikroham jelentkezett egy összefüggõ négyhetes
idõszak alatt, vagy egy roham jelentkezett, amelyet legalább
egyhónapos újabb rohamtól való félelem követett.

- Legalább az egyik roham alatt legalább négy észlelhetõ az
alábbiakból:

1. fulladás vagy légszomj,

2. szédülés, ájulásérzés, bizonytalanság,

3. palpitatio vagy tachycardia,

4. remegés, reszketés,

5. izzadás,

6. fuldoklás, torokszorulás,

7. hányinger, hasi feszülés, fájdalom,

8. testi elidegenedés érzése,

9. paresztéziák vagy zsibbadás,

10. kipirulás, hevülés vagy hidegrázás,

11. mellkasi fájdalom, nyomás, szorítás,

12. halálfélelem,

13. megõrüléstõl, önkontroll elvesztésétõl való félelem.

- A tünetek hirtelen fejlõdnek ki és maximális intenzitásukat 10 perc
alatt elérik.

- Organikus kiváltó faktor szerepe nem állapítható meg.

A diagnózis kimondásához egy hónap alatt legalább négy rosszullét
elõfordulása szükséges. A pánikrosszullét tehát nem egyenlõ a
pánikbetegség diagnózisával. A panaszok ritkán merítik ki valamennyi
lehetséges tünetet, a roham kimondásához azonban legalább 4 tünet
jelenléte szükséges. Általában ennél jóval többet is találunk.
Leggyakoribb a fulladást, heves szívdobogást, mellkasi szorítást,
remegést, szédülést, halálfélelmet említõ beteg. A tünetek igen
gyorsan, kb. 10 perc alatt elérik maximális intenzitásukat és
spontán, kb. 20-30 perc alatt lezajlanak. A rosszullét gyakran
éjszaka jelentkezik, heves szorongásos tünetekre ébred a beteg.
Mivel a rosszullét negyed-fél óra alatt lezajlik, a kiérkezõ ügyelet
tünetmentes beteget is találhat.

Gyakran nyilvános helyen (tömegközlekedés, vásárlás, sorban állás,
mozi) lép fel a roham, amely után a beteg a rosszulléttõl való
félelmét (anticipátoros szorongás) a rosszullét helyével köti össze.
Kerülõ magatartása révén létrejön a másodlagos agorafóbia, nagy
mértékû életminõség romlást okozva.

A tünetek gyakran típusos konstellációban jelennek meg, és a vezetõ,
legsúlyosabb tünet alapján a pánikbetegség 3 alcsoportját különböztetjük
meg:

- Kardiális vagy mellkasi pánik (tachycardia, angina, diszpnoe).

- Neurológiai vagy cerebrális pánik (fejfájás, szédülés, ájulásérzés).

- Gasztrointesztinális vagy hasi pánik (epigasztriális fájdalom,
hányinger, hasmenés).

Ezen alcsoportok gyakran keverednek, máskor azonban tiszta formában
is észlelhetõk. A nem kevert típusok közül a leggyakoribb a kardiális
manifesztáció, a pánikbetegek 30-50 százalékánál ezt észleljük.
 
 


Szia Pálma!

A terhesség elõtt 5 évig Tri Regolt szedtem, ami Nekem nagyon bevált, nem volt vele soha semmi gondom, sõt még az elsõ napi görcseim is elmúltak. A szülés után kb 4 hónappal kezdtem újra szedni és 14-15 hónapig nem is volt gondom. Mivel a pszichiáternek is ez volt az elsõ tanácsa, már nem is szedem. Talán túl korán kezdtem el szedni, de ez már lehet, hogy soha nem fog kiderülni. Tudsz vmit, hogy a Tri R. okozhat-e depressziót?
Amikor már nagyon nem bírtam a saját nyomoromat, a férjem lement a gyógyszertárba, ahol a HOVA tablettát ajánlották. Nekem egész jól bevált, legalább a gyomoridegemet biztosan elmulasztja. Tudsz errõl a tabl.ról vmit írni?
A doki - ha mégis muszály lesz gyógyszert szedni - a Remotivot ajánlotta. Megköszönném, ha errõl is tudnál vmit írni (van-e mellékhatása, hozzá lehet-e szokni, meddig kell szedni, mennyi idõ alatt hat stb.).
Az az igazság, hogy azért félek elkezdeni gyógyszert szedni, mert nagyon félek, nehogy hozzászokjak.

Szia Panna!

Köszi a cikket, találtam benne elég sok számomra még új infót. Látom Te is "kimûvelted" Magad a betegséggel kapcsolatban. Néha Én is már "pszichológusnak"
érzem magam.

Szia Moncaberta!

Köszi a bíztatást; Én is egyre jobban örülök, hogy megnyitottam ezt a topikot, nagyon jó tudni, hogy nincs egyedül az ember.
Én is most tervezem, hogy eljárok újra tornázni (mint a terhesség elõtt), hátha segít, mert ezt már egy ismerõsöm is mondta, hogy ez Neki is segített.

Lányok!

Nektek meddig tartott a betegség, mennyi idõ alatt gyógyultatok meg? Volt akinek újra visszatért?
Én azt vettem észre, hogy ha a férjem, anyu, apu közül vki Velünk van akkor nincs semmi bajom (azért nem szószerint). És ha az anyukám van Velünk akkor meg tényleg jól vagyok. Volt így vmelyikõtök, vagy ez csak az Én sajátom?


Üdv mindenkinek és írjatok:
Lara
 
 


Szia MAno!

Erdekes, Én is ugyanígy voltam. Ha szüleim vagy közeli családtag volt a közelemben akkor semmi gondom nem volt és biztonságban éreztem magam.
Azt hogy mennyi idõt tart az szerintem nagyon változó. Nekem elég súlyos volt, munkába se tudtam járni, sõt még az utcára se mertem kimenni.De ahogy a xanaxot kezdtem szedni el is múlt, meg ahogy a prozac hatott már kezdett múlni és teljesen kimaradni. 3 hónap múlva már "tünetmentes votlam" de fél évig szedtem a gyógyszert. És ne aggódj a prozacra nem lehet rászokni. Próbálkozz tényleg elõször más módszerekkel (torna, zene) de ha nem megy szedjed Te is. Nekem a fordulópont mikor érztem hogy megvan a kulcs és ki fogok lábalni az az volt hogy épp egy hegedûkoncerten voltam, és annyira ellazított a zene és olyan jól esett, hogy akkor éreztem elõször hogy van kiút és helyre fogok jönni. KAptam a páromtól még azon a héten egy profi walkman-t és azzal jártam keltem az utcán, este lefekvés után zenét hallgattam meg a barátnõmtõl kaptam egy relakszációs kazettát és esténkémt, ha lefeküdt a kisfiam azzal meditáltam. És elég gyorsan lábraálltam. Ha szeretnéd találkozhatunk valahol és lemásolom neked is azt a relakszációs kazettát. Nagyon jó.
Csak kitartás és fõ hogy ne add fel.
Én nem szedetem fogamzásgátlót de nálam több ok is volt amiért elõjött. A terheségeel 92 kilóra híztam. Egy évig szoptattam a fiamat, aztán mikor abbahagyatm jött a fogyózás. Torna minden második nap és azt ettem amit Lacinak fõztem. Így 4-5 hónap alatt már 56 kiló voltam. Szerintem ez se tett jót, na meg a sok éjszakázás meg tanulás. Most elég stresszes idõszakot Én is és nagyon félek, hogy nehogy elõjöjjön megint, úgy hogy próbálok sokat pihenni és kikapcsolódni a sok más mellett.

Panni
 
 


Szia Panna!

Ma megint nagyon padlón voltam, és ilyenkor oolyan jó olvasni, hogy a súlyos depr-ból is meg lehet gyógyulni. Bár már Nekem is csak rossz emlék lenne ez az egész. A kazetta másolást köszönettel elfogadom, szerintem e-mailben egyeztessünk, hogy hol és mikor találkozzunk.


Szóval a mai nap ismét nagyon pocsék volt: semmi nem sikerült (Én úgy éreztem), és minden "hülyeségen" elbõgtem Magam. Amit észrevettem, hogy az idõjárás is milyen rossz hatással van Rám: ha már reggel látszik, hogy napos idõ lesz, hamarabb össze tudom szedni Magam, de ha ilyen pocsék idõ van, mint ma, akkor minden sokkal rosszabb. Ez Veletek is így volt? Lehet, hogy "szerencsés" vagyok, hogy tavasszal tört Rám a depr.? El sem tudom képzelni, mi lenne õsszel vagy télen, amikor ez az alapidõjárás.


Üdv mindenkinek:
Lara
 
 


Szia Csilla!

A babaneten a Netkönyvtárban van egy pánik teszt, ha érdekel nézd meg.

Lara
 
 


Szia Lara,

csak most jutottam az íráshoz, bocs a hosszú reakcióidöért. Az idöjárástól nagyon függ az ember hangulata ilyenkor. Panni nagyon jó tippeket adott Neked. Fontos, hogy örömmel csinálj valamit, lehet sport, séta a természetben, zenehallgatás. A kislányoddal hétköznap egyedül vagy? Arra gondolok, van-e lehetöséged pl. a Nagyival, egy barátnövel tölteni több idöt, és akkor ha ök is Veletek vannak, jobban kikapcsolódhatsz.

A Remotiv hatóanyaga, az orbáncvirág-kivonat (hypericum perforatum) nagyon jó, klasszikus természetes gyógymód. Vigyázni kell viszont a napon való tartózkodással, mivel átmeneti napérzékenységet okozhat. A HOVA keresk. név nem mond semmit és nem tudtam utánanézni a hatóanyagának (külföldön vagyok), de ha megírod, mit tartalmaz, lehet, hogy fogom tudni, mi az.

Az antibabyvel hasonlóan jártam, mint Te, semmi gond nem volt a cilest-tel hosszú ideig, aztán abbahagytam és mikor félév szünet után újra szedni kezdtem, vérezgettem ciklus közben is, aztán kipróláltam még min. 2 másikat, mindegyikkel ugyanez volt. Ráadásul a Tri-regoltól olyan sírós, örömtelen, ideges állapotba kerültem, és a nemi élet is lehetetlen lett a mellékhatások miatt. Ez ám a hatékony fogamzásgátlás!! Kép Azóta elment a kedvem újabb antibébik kipróbálásától.

Ne félj, a depresszióból biztosan ki fogsz lábalni!! Nagyon szép napokat, puszi
Pálma
 
 


Szia Pálma!

Örülök, hogy írtál. Rátapintottál a "lényegre", igen sajnos, mint gondolom a kismamák nagy része Én is egyedül vagyok itthon a picurral. Anyu sajnos (ha csak nem üt be valami nagy nyeremény) még elég sokáig dolgozik, már legalábbis az Én szempontomból, bár Õ is szívesen lenne itthon Velünk. Talán ezzel (is) összefüggésben van, hogy kialakult a depr., mert 99%-ban du, amikor szálingóznak haza a munkából, Én is jól vagyok, sõt szinte semmi bajom. Azért nagyon érdekes dolog ez az emberi lélek...
De bízom benne, hogy mostmár nagyon rövid idõn belül Én is meggyógyulok. Neked meddig tartott meggyógyulni?

Írtad, hogy a Remotivnál napérzékenység lehet az elején. Ez mit jelent pontosan, és kb meddig tart?
A HOVA tabl. hatóanyaga:
- extractum humuli lupuli strobuli siccum 45,5mg
- extractum valerianae siccum 200,2mg
ha gondolod leírom a segédanyagokat is.
A Tri R. kb mennyi idõ alatt ürül ki a szervezetbõl?

Üdv:Lara
 
 


Szia Lara,
nem baj, ha inkább magánban válaszolok?
Üdv
Pálma
 
 


Szia Pálma!

Írtam e-mailt, remélem megkapod.

Üdv: Lara
 
 


Szia Lara!

A héten nem leszek már itt benn a cégnél, és otthon nem igazán jut idõm bekapcsolni a netet. Jövõ héten egyeztetünk jó?, addig pedig átmásolom neked a kazettát. Addig is próbál meg elfoglalni valamivel magad ami leköt és élvezed. Fõleg arra vigyázz, hogy ne állandóan magadat figyeld és gondolkozz azon, hogy most milyen sz..ul vagy. Azért írom mert Én is azt csináltam abban az idõben. Találj ki valami érdekest, és kösd le magad.

Panni
 
 


Lara, Kép

mail ment,
Pálma
 
 


Sziasztok!

Nagyon orulok, hogy letrejott ez a topic. En csak az utobbi kb. egy honapban kezdek rajonni, hogy valoszinu nekem is depressziom van, sot olvastam a panikbetegsegrol is, ami nekem, ha nem is a sulyosabb fajtaja, de mar evek ota van. En nem is tudtam, hogy ez betegseg, csak nem ertettem, hogy mi a van velem. Azt hiszem az utobbi haromnegyed ev alatt csak romlik, romlik a lelkiallapotom. Mano leirasa ram is illik: vannak napok, hogy jol vagyok, mas napokat alig birok ki. Reggelente szorongva ebredek, es ha nincs egesz napra, vagy legalabb delutanra szolo kimozdulas itthonrol (felnott tarsasagban) akkor szorongva is fekszem le. Szerintetek ez eros, vagy csak kozepes, esetleg gyenge depresszio? Ugyanis a teveben sokszor lattam depis szemelyeket, akik sotet szobaban vannak egesz nap, es nekik ajanlottak gyogyszereket a reklamok. En nem vagyok azert ilyen. Elkezdtem tornazni egy honapja, s azota nem romlik talan olyan intenziven az allapotom.
Mano, nagyon kivancsi vagyok, nalad hogy alakulnak a dolgok. En meg dokinal nem jartam, nem is fogok egy ideig, mert hetfon utazunk Magyarorszagra egy honapra. Vagy esetleg ott elmegyek. Csak azt sem tudom hova menjek, haziorvoshoz, vagy rogton pszichologust keressek?
Lenke
Lenke
 


Sziasztok!
Kerdesem a kovetkezo: hova mentetek a panaszotokkal? Korzeti doki, pszichiatriai gondozo????

En elegge melyen vagyok most, es tudom , hogy miert, csak nem tudok kilepni, kilabalni a heylzetbol. Erre tesz egy lapattal, hogy a paromn elott igyekszem " titkolni", mert sz o szamara is depreszio nincs, csak hiszti vagy bolond no... Egyebkent a parom nemreg doktoralt, ugyhogy mindez a hozzazallas nem iskolai vegzettseg fuggvenye...
Szoval a Ti tarsatok mit szol? Meghallgat?
M.S.
U.I.: KInek van tapasztalata a REMOTIV-rol??
M.S.
 


Sziasztok!

Lenke,M.S.!

Ha nem ismertek pszichológust vagy pszichiátert, akkor menjetek a háziorvosotokhoz és õ biztos tud ajánlani vkit.
ha szülés utáni depr.ról van szó, akkor feljebb van a HAWA munkacsoport száma, De lehet, hogy ha felhívjátok õket tudnak megfelelõ dokit ajánlani. Most nem tudom pontosan melyik topicban is találtok 3 doki elérhetõséget.

Lenke!

Nem tudom,hogy nem lenne-e jobb otthon keresni dokit (ha jól olvasom külföldön élsz). Talán jobb uahhoz járni folyamatosan, de lehet, hogy nincs igazam.

M.S.!

Nem túl szerencsés a férjed hozzáállása, mert tényleg az egyik legfontosabb dolog, hogy a család melletted álljon, õszintén beszélhess Velük és ne intézzenek el annyival, hogy bolond vagy (ez amúgy is átsuhan ilyenkor az ember agyán). Ezt tapasztalatból mondom, mert amikor felkelni sem volt kedvem a szüleim és férjem lendített át a holtponton.
A Remotivot csak most kezdtem el szedni,Én még nem tudok róla nyilatkozni.

Üdv: Lara
 
 


Mano!

En is ugy gondolom, hogy jobb lesz majd itthon tenni valamit, de felek is az uttol, meg remenykedem is: hatha a kornyezet-valtozas es a regi ismerosok feledtetik velem ezt az egeszet. Egyebkent en sem nagyon merem mondani a ferjemnek, mert ugy latom nem ert meg, rosszul kozelit. O nem mondja, hogy bolond no, meg ilyenek, csak probalja elviccelni a dolgot. Nekem mar nem szules utani depressziom van, mert a kislanyom mar majdnem ket eves. Ma egyebkent (meg) jol vagyok, voltam a varosban, es veletlenul osszefutottam ket ismerossel is. Este meg moziban megyek baratokkal. Ezzel talan a mai napom meg van mentve! Egyebkent en Depo Provera fogamzasgatlot hasznaltam es azota vagyok mas. Mas egyeb mellekhatasok is elojottek nalam.

Lenke
Lenke
 


Sziasztok!


Szerintem az elsõ jó lépés a gyógyulás felé, hogy felismeritek már a betegséget, hogy már tudjátok hogy mi ellen kell harcolni. Ez tényleg sokat jelent. Szerintem ami a legfontosabb elõször tényleg az összes lehetõ vizsgálatot végigcsinálni(pajzsmirigy, vérkép, szív stb) Különben a dokik is ezzel kezdik. És ha minden ki van zárva akkor jöhet a pszichológus. Tudom ajánlani az Én dokimat. Õt Aszalós Zsuzsannnának hívják és a Baross utca - Szentkirályi utcai kórházban rendel. Ha szeretnétek megadhatom a telefonszámát is.

Lenke!
Szerintem is jobb ha otthon keresel fel egy szakorvost. Ez sajnos nem egy egyszeri vagy kétszeri találkozás, ez a betegség nem úgy kezelendõ mint egy vírus. Eltarthat fél évtõl évekig is míg kimászik belõle az ember.
Már írtam az elõzõekben is, szerintem elõször az okokat kell felkutatni és megszüntetni.

M.S.!

Próbálj meg a férjeddel leülni és komolyan megbeszélni a dolgot. Esetleg nyomtass ki a netrõl cikkeket errõl a betegségrõl, rengeteg van. Dugd az orra alá. Mint írod most doktorált, akkor kell lennie annyi esze hogy felfogja és megértse. Abban hogy Én kilábaltam ebbõl rengeteg megértés és segítség van a családom, nem kis mértékben a férjem részérõl. Neki sem volt könnyû míg Én búskomorságban ültem otthon, vagy feküdtem az ágyban és nem csináltam otthon majdnem semmit. Volt idõ mikor attól is féltem, hogy felkeljek és kimenjek a konyhába mosogatni mert féltem, hogy összeesem és elájulok.

Csak azt szeretném írni, hogy bátran beszéljetek errõl, írjátok le, hogy mi bánt, mi van belül a lelketekben, mitõl szorongtok. Már az is egy könnyebség ha valakinek az ember el tudja mondani. És fõleg nem kell szégyelni !!!

Ha bármiben segíthetek csak írjatok, mert Én már átéltem és szerencsésnek mondhatom mert kilábaltam, de tudom milyen nehéz. ( azért a lelkem mélyén ott van hogy mi van ha visszatér)

Panni
 
 


Sziasztok!

M.S.,
ezt nem tudom elképzelni, hogy tudod titkolni a párod elött, ha rosszul érzed magad. Elöször is öt kell magad mellett tudnod. Szerintem meg kellene értenie, mi játszódik le benned és ö tudna neked a legtöbbet segiteni a jobbulás felé. Kérdezted, a mi társunk mit szólt? Az enyém aggódott értem, törödött velem, igyekezett nekem programot, társaságot, stb.stb. bebiztosítani. Legalábbis állandó tel. és e-mail kapcsolat megvolt napközben is. Ha kértem, eljött velem dokihoz, vagy ha a doki akart vele beszélni, szintén. Megértette, hogy ez a betegség ugyanolyan biokémiai folyamat, mint bármelyik testi betegség is.

Lenke,
ha majd úgy döntesz, hogy orvoshoz jársz, rendszeresen és valszeg hosszú ideig fog kelleni, ezért ott járni, ahol élsz, mindenképp jó dolog lenne. Ettöl függetlenül egy magyar dokihoz is elmehetsz, mert vele lehet, hogy jobban meg tudod beszélni, mit érzel. (attól függ hol élsz, mert egy idegen nemzet szülötte - a leendö orvosod - annyira különbözö gondolkodású is lehet, mint egy magyar ember).

Mindenkinek jó kedvet, optimizmust,
Pálma
 
 


Sziasztok, én már kilábaló-félben vagyok. Azt gondolom, a tény, hogy felismertük - ez nálam januárban volt - már fél siker. Én beszélgettem egy ismerõs pszichológussl, aki számomra hasznos tanácsokat adott. Elõször is, hogy pihenjek, amennyit csak bírok, a gyerekeken kívül ne foglalkozzak semmivel. Olvassam újra a régi olvamányaimat. Persze nem Thomas Mannt vagy Kafkát, hanem krimiket vagy Rejtõt. Fontos, hogy sokat használjam az érzékszerveimet: egyek finomat, lássak szépet - mindig van itthon virág -, hallgassak jó zenét, vagy a kabarécsütörtököt a Petõfin.
A gyógyszerektõl én is idegenkedtem, nem szedtem csak Remotivot, de nem tudom megítélni, hogy milyen lett volna nélküle.
Azt pedig végképp ne várjátok, hogy valaki, aki nem tudja milyen az, amikor jártányi erõd sincs, és szinte állandóan zokognál, megértsen. Sem férj - bár õk tudnak a legtöbbet segíteni a megértésükkel - sem szülõ. Hiszen gondoljatok arra, anyáink idejében "nem volt divat" kiborulni. Õk meg vannak gyõzõdve arról, hogy jódolgunkban kitaláljuk ezt magunknak.
Szóval, én három hónapja csak a gyerekeket látom el, a férjemet - aki vissza akarja kapni a régi jókedvû feleségét - beirattuk a munkahelyi étkezdébe. Kerestem egy nénit, aki egy héten egyszer 2000 Ft-ért kitakarítja a lakást és vasal. Éjszaka a férjem kel fel a gyerekhez. Kezdek helyrejönni. Próbáljátok meg!
mimóza
 


Sziasztok!
Lenke,
szerintem hívd fel valamelyik doktornõt a kettõ közül, még külföldön is valószínû, hogy tudnak ajánlani orvost. Ha Pestre jöttök még meg is tudod az 1 hónap alatt keresni õket, és meg tudod velük beszélni a további teendõket.

A Hawa Munkacsoport (szülés utáni lelki problémák kezelése) Ambulancia a Vadaskert Kórházban címe:
1021 Hüvösvölgyi út 116.
Tel.: 30/311-2994 Molnár Judit pszichológus,
20/388-5653 dr. Frigyes Júlia pszichiáter

Szia
Névtelen
 


Sziasztok!
Tomoren kiirhatom a bajomat? Hisuem, hogy Ti megertitek, es bizom benne, hogy javasolni is tudtok valamit.
Kiafiam 2 eves mult, boldog gyeses anyuka vagyok, ugy erzem az anyasagban talaltam meg magamat. /Amugy nehezen letrejitt baba volt a kicsim.) A parommmal szuntelen harc volt,, hogy egy even tul itthon lehessek a kicsimmel- el akart ahygni minket ezert es hasonlok. Ez egy kisse megviselt, de nem hagytam magam zsarolni es jol tettem.
Most ujra babat varok, es nagyon varom, bar az anyagi helyzetunk eleg erdekes, es gyesen, a parom agyas ficko, de mint avllalkozo, nem egy behajto tipus.
Kozben- a szuleimtol egy haztombnyire lakunk. Anyukam le van szazalekolva eleg sulyos idegi problemaval. Oszinten-- csodalom magam, amikor kisfiam ujszulott volt es en nem lettem depresszios. Anyukam ugyyanis MINDIG segitett. Ez abbol allt, hogy pl.: allandoan kivette a gyerreket a kezembol es hasonlok, nem reszketezem. Oszinten, u7gy ereztem magamat mint egy szoptatos dajka, akinek amugy semmi beleszolasa a csoppseg eletehe. Ez azert erdekes, mert annak idejen engem es a tesomat az apukam furdetett, altatott , gondozott gyakorlatilag- vele jo a viszonyom.
Ehhez jarul az orokos feszultseg es vibracio ami anyukambol arad. En tudom, hogy beteg ( amellett, hogy nehez ember a javabol...), de megsem bolonduulhatok bele ebbe. Nevetseges, hogy most, ujr5a varandosan nem a szulestol szorongok, nem, attol vannak remalmaim , hogy itt vagyok a csecsemovel es UJRA ALLANDOAN itt van az anyukam.
Apam ilyenkor azt mondja, hogy anyam kedelyallapotara milyen gyogyir a kicsi. Hat lehet, en nem is akarom eltiltani, csak normalis mederbe terelnem a dolgotr, hogy pl.: ne rohanjon le azonnal a szuloszobaban, mikor eppen alig eleg es a gyerekemmel lennek...
Amugy en most, ezektol lettem depresszios hangulatu, a parom meg hirdeti, hogy o nem lesz olyan, mint az apam, aki anyam minden kivansagat lesi, cipeli minden orvoshoz stb stb, mert ez ugyse javitott a csaladunkon semmit.
Nos, nem tudom, neha azt erzem, el kellene koltozni, legalabb idolegesen, hogy a parommal levo dolgaimat tisztazzam legalabb.
Nos, en ezektol vagyok nyomott, nem tudok jo jmegoldast, es foleg , olyan jo lenne ha a PAROMmal meg lehetne beszelni valami strategiat. De gyakorlatilag o nem igenyli az effele kommunikaciot. Azt ios erzem, hogy o a csaladfenntarto , akkor en meg kapjam ossze magam es oldjam meg a lelkemet....
Ti mit tennetek!!!!
M.S.
M.S.
 


Koszi Nevtelen!

Leirtam a ket nevet es cimet, majd meglatom, hogy lesz-e ra lehetosegem, vagy lesz-e ra szuksegem. Ma egyebkent vacakul vagyok, zug a fulem egesz nap, ettol ki tudok nagyon borulni. Hogy hogyan leszek kesz az utra nem tudom, ettol is szorongok.

Lenke
Lenke
 


Szia Mimóza!

Én most kezdtem el szedni a Remotivot, úgyhogy hálás lennék ha leírnál róla mindent (mikortól kezdett hatni, meddig szedted, ill. mióta szeded, szóval ilyeneket).

Köszi. Üdv: Lara
 
 


Szia Lara!

A gyógyszert 2 hónapig szedtem, úgy voltam vele, hogy ártani biztos nem árt, de szerintem a placebo-hatása nagyobb volt. A ginzenggyökérben vannak azok a vegyi anyagok, amelyek a "boldogság-hormont" mûködtetik. Próbáld ki, ne félj, nem fogsz hozzászokni. A nyugtatóktól én is féltem, ezért nem is szedtem. Van egy másik gyógyszer is, gyengébb, mint a Remotiv. Ennek Modigen a neve, gyógynövénykészítmény, recept nélkül kapható, kb. 1500 ft. Mindent ki kell próbálni, ami segíthet. de fõleg, pihenj, amennyit csak bírsz. azt hiszem, nekem ez segített. A nehezén már túl vagyok.

üdv.
Mimóza
Mimóza
 


Szia Mimóza!

Azt írod, hogy 2 hónapig szedted a Remotivot. Ennyi idõ alatt helyre is hozott (teljesen)? Mennyi idõ után érezted, hogy kezd hatni? És amióta nem szeded, azóta teljesen "tünetmentes" vagy?

Üdv: Lara
 
 


Sziasztok!

"Boldogság"-hormonunkat szerencsére sokféle módon tudjuk mûködtetni. Endorfin termelõdik a mozgás hatására, ezért nagyon fontos lenne - pláne hosszabb ideje otthon lévõ anyukáknak - a sportolás. De nem otthon és nem egyedül!!! Konditerem, stb. barátnõkkel. Ez jár!!!! Hetente legalább egyszer a barátnõkkel közös kiruccanás, pl. cukrászda (úgyis letornázod), végigpróbálni a butikok új ruháit, olcsó ajándékok saját magadnak, (vezess öröm-naplót) stb. Apuci pedig oldja meg, hogy ilyenkor õ van a gyerekkel! Jót tesz a zene és mindenféle "katartikus" mûvészi élmény. Most nyár van, ez szuper a napfény miatt, télen pedig szolárium: (nap)fény hiányában csökken a melatonin a szervezetben, ami depresszióhoz vezethet ( a skandináv országokban a hosszú téli idõszakban fényterápiával is kezelik a betegeket).
Mindenképpen szükségesnek tartom a szakemberhez fordulást! Depresszió is, pánikbetegség is jól gyógyítható gyógyszerekkel, de úgy gondolom, hogy emellett szükség van megfelelõ pszichoterápiára is, mert ennek hiányában csak "tûzoltómunka" a gyógyszerszedés: a javulás átmeneti, esetleg tünetváltás történhet, ha az okokat nem tárjuk fel, ill. nem történik meg az "öngyógyítás" megtanulása. A pszichiáternek sokszor nincs arra ideje, hogy hosszasan beszélgessen a pácienssel, fõleg, ha ambuláns rendelésrõl van szó. Ezért javasolnám a konkrét pszichoterápiát (pszichiáterrel vagy pszichológussal). A pánikot (vagy pánik-agorafóbiával) legszívesebben az ún. kognitív-viselkedésterápiával szeretik kezelni. Én inkább a feltáró jellegûeknek vagyok a híve... Rendkívül hatásosnak tartom a relaxációt, fókuszolást és hipnózist is - természetesen szakemberek vezetésével, akik azt is meg tudják tanítani, a késõbbiekben hogyan kell ezt önállóan csinálni.
Pánikbetegséghez gyakran társulhat depresszió is (a kettõ nem ugyanaz) vagy más probléma, ami szintén kezelhetõ. A pániktünetek hasonlóak a pajzsmirigytúltengés tüneteihez, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni.
A hosszú ideig kezeletlenül hagyott betegségek, legyen az depresszió, pánik vagy bármilyen más pszichiátriai gond, a késõbbiekben sokkal nehezebben gyógyíthatóak. A depresszió megjelenési formája is igen változó (Biz. meghatározásokban külsõ hatásra létrejövõ vagy belülrõl fakadó ún. endogén /tünetei is mások/, vagy mániával/hypomániával kevert, lehet pl. ún. agitált depresszió is, a tünetek függnek a súlyossági foktól is, stb.)
A gyógyszerek kb. 4-6 hét alatt kezdik kimutatni hatásukat, de van, aki már 2 hét után is érzi. Nem minden szer hat mindenkire egyformán, s különbözõ fajtájú betegségeknél más-más szert írnak fel. (Pl. a pániknál gyakran Seropram és Rivotril kombinációt, de a Seropram rendkívül jó biz. depressziók esetén is.) Vannak olyan betegek, akiknél az orvos kénytelen több gyógyszert is kipróbálni, amíg megtalálja a megfelelõt. Türelem és fõleg bizalom!
A pszichoterápia pedig nem csupán az adott betegség konkrét leküzdésére jó: rengeteg mindent megtanulhatunk magunkról, kapcsolatainkról, mûködési módjainkról, amiktõl kezelhetõvé tehetõk a férjek, anyák, anyósok, gyerekek is....
Még van két hónap a nyárból!!!! Sok-sok torna, napfény, csinos/szexis ruhák, barna bõr, forogjanak a férfifejek, elvégre nõk vagyunk!!!!! (Ettõl még persze hûséges feleségek és odaadó anyák is!) Feltöltõdés az õszre-télre!
Szép nyarat mindenkinek!
Üdv: Zsuzsa
 
 


Sziasztok!

Én is hasonló cipõben jártam, mint Ti.
Részben a gyerek miatt, mert véletlen volt, nem tervezett. Minden egymás után jött: esküvõ, szülés, költözések 1 év alatt több helyre, rosszul alvó hasfájós kisbaba.
Nem tudtam aludni, ami a terhességem utolsó hónapjaiban kezdõdött. Néhány hónap után már muszáj volt nyugtatót szednem, mert semmi nem segített. Aztán jártam sok helyen emiatt: pszichiátria, ideggyógyászat, akupunktúra. Épp minden reményemet feladtam, amikor kaptam egy nevet a Budai Honvéd Kórházba, ahol alváscentrum mûködik. Addigra már 48 kg voltam 173 cm magasan. Ott megállapították, hogy depressziós vagyok. Tavaly szeptemberben kezdtem el szedni az antidepresszánst (Szeroplán), és egyben pszichológushoz jártam. Hosszú hónapok kellettek ahhoz, hogy kezdjem magam jobban érezni. Lassan az idén januárban elkezdtem leszokni a nyugtatóról, ami sikerült. 2,5 év után. Aztán 2 hónapja magamtól abbahagytam az antidepresszánst is.
Az én tapasztalatom alapján elmondható, hogy legalább 3/4 év kell, mire valaki "meggyógyul". És nem vagyok biztos benne, hogy valamikor nem esek vissza.
De amikor nagyon rosszul voltam, nem volt kedvem sehova menni, de otthon sem volt jó. Mindig fáradt voltam, étvágyam egyenlõ volt a 0-val. Most már tudok magamtól aludni, amit korábban nehezen hittem, és híztam 6 kg-t. Még most sem vagyok a súlyomnál, de már jól érzem magam.
Mindenképpen ajánlom a Budai Honvéd Kórházat annak, aki nem tud aludni, depressziós!

Nelli
 
 


Sziasztok!
Én seroxat-ot szedek, lassan két hónapja. A babám is két hónapos lesz. Nálam a szülést követõen jöttek a pánikrohamok, depresszív gondolatok. A terhesség alatt - fõleg a vége felé - jelentkezett a depresszió. Most jól vagyok, a durva, sokkoló dolgokat kizártam az életembõl, pánikrohamok már nincsenek, de azért zavar, hogy olyan szörnyû gondolataim voltak. ezekkel més küszködök. El szeretném felejteni õket. Sajnos napközben nagyon egyedül vagyok Bp-en, mert vidéken vannak a rokonok, barátok, ez eléggé nyomaszt. A férjem csak este ér haza, nincs társaságom. Szívesen beszélgetnék, leveleznék valakivel akinek hasonló problémája van. Cserélhetünk mail címet.

Hahó: Mese
Névtelen
 


MS,
Szerintem iszonyú helyzetben vagy! Nem akarok károgni, csak az én véleményen írom ide: én így nem tudnék élni. Nekem a kedves anyósom mossa az agyam olyasmikkel, hogy a férjem értünk dolgozik, és az asszony feladata egyébként is az , hogy mindenben megkönnyítse a férje életét (nem mintha após ezért bármi hálafélét mutatna irányába). Hát figyelj, nem! Egy gyermekkel nagyon sok muna van, állítom több, mint amit a Te alvállalkozó párod végez! Lehet, ezért nem fizet meg az állam, de a társadalom számára 1000x hasznosabb munkát végzel akkor is. Vagy mi a párod? Mentõhelikopteres?
Ha az anyagi helyzetetek nem olyan rózsás, nem lenne jobb távolkerülni egy ilyen érzéketlen embertõl. Az én férjem fele ennyire képtelem rám csak odafigyelni, de a második gyermek után én olyan depressziós vagyok, hogy már öngyilkossági kísérletem is volt. Mi lesz így veled(tek)? Nem próbálsy valami családterapeutát felkeresni? Beszéltél errõl a védõnõnek? No és édesanyád lelkibékéje fontosabb (persze érthetõen ez is fontos), vagy a Tiéd és a gyermekeké?
Adok egy mail címet, ha akarod, ide írhatsz, bár sok okosat nem mondhatok, de mélyen felháborított az eseted.
Szia,
Seymour
lady.seymour@freemail.hu
Seymour
 


Szisztok,
Új vagyok a lapon, elolvastam az utóbbi pár nap termését, és nagyon megérintett amit írtatok. Nekem három gyerekem van, mindhárom császárral született, gerincérzéstelenítéssel,valószinüleg ezek miatt lettem egyre rosszabbul.Már eredendõleg volt egy kis kezelhetõ pánikbetegségem, az a divatos stresszes fajta, de a gyerekekkel egyre rosszabb lett.Nem akarok senkit a tünetekkel untatni, úgyis tudjátok milyen ez. A középsõ fiam átszaladt az úton a hatalmas forgalomban, azt hiszem ez volt az utolsó pár év mélypontja.Jajj borzasztó volt, egyszerre láttam az összes rémálmomat beteljesülni, mint valami átkot....
Mese, a férjed akkor sem tudna sokat segíteni,ha otthon lenne Veled egész nap, ezt sajnos Neked kell orvosi segítséggel túlélni, és meggyógyulni, mert a gyerekednek tiszta fejü mama kell.Bizonyos dolgokat a pasik csak nehezen fogadnak el. Az én férjem úgy csinál, mintha ez az egész nem lenne, biztos csak múló szeszély, mint a premenzesz dili.Nem baj, túlleszünk rajta.
A Te férjed hogyan reagálta le a változást?
Anna
Névtelen
 


Hahó!
Köszi a reagálást. Nos, a férjemmel nincs baj. Ö kedves, aranyos, imád minket és gyesen volt velem az elsõ hónapban. Persze azt nem mondom, hogy minden este ezen lelkizik velem, de azt hiszem ennek nem is lenne sok értelme. Természetesen Ö sem veszi ezt komolyan, Anyósommal együtt,de az az igazság, hogy ez tényleg az a helyzet amit egyedül kell megoldanom. Vagyis szakember segítségével.Mikor együtt voltunk itthon semmivel sem éreztem jobban magam. Vannak persze napok, amikor egész jól vagyok. Például a mai is ilyen. Abban reménykedem, hogy idövel belátom, hogy nem kéne marcangolnom magam a gondolataim miatt. Viszont társasági ember lévén nagyon nehezen tudom átvészelni a változást. Az apróság gyönyörû és imádom. Igazából Bp. a problémám, otthon jobban érezném magam, de a párom Pestimádó. Hát ez a megszoksz, vagy megszöksz esete.

Üdv: Mese
Névtelen
 


Sziasztok!
Figyekmetekbe ajánlom a következõ telefonszámokat:
A Hawa Munkacsoport
(szülés utáni lelki problémák kezelése)
Ambulancia a Vadaskert Kórházban címe:
1021 Hüvösvölgyi út 116.
Tel.: 30/311-2994 Molnár Judit pszichológus,
20/388-5653 dr. Frigyes Júlia pszichiáter

Mese,
ha csak kikapcsolódásra megértõ szóra vágysz, miért nem csatlakozol a babás anyukákhoz. Gyermekek témánál 2001. május.... Minden héten tartanak vhol találkozókat babbákkal, fris levegõn. Üde színfolt a dolgos hétköznapokban!Kép Biztos örülnének.
Ágci

Kép
 
 


Mese,
Ágcinak igaza van, társaságra van szükséged, én akkor kezdtem el elfogadni ezt az egészet, amikor lett PROGRAMUNK,elkezdtünk játszóra járni, mindennap találkoztam, úgy negyven anyukával, az is olyan, mintha vidéken lennél, mendenki,mindenkit ismer, segítenek, tanácsokat adnak, biztos Te is megtalálnád a társaságodat, akikkel rossz idõben majd összejársz, pont úgy,mint a suliban....
A gondolataidról nem tehetsz. Én éjszakánként láttam magam, amint felkelek a gyerekkel az ölemben, szépen odasétálok az ablakhoz és kidobom Õt, majd utánaugrom. Klassz, ugye?
Naponta ötször mentem az ablakhoz, kezemben egy játékmackóval,kényszerítettem magam, hogy kinézzek, hogy bebizonyítsam magamnak, hogy nem fogom megtenni. Ugyanez a fürdetésnél, a körfolyosón, stb.
Most, három gyerek és négy és fél év tapasztalatával TUDOM, hogy semmi, de semmi baj nincs velem.Csak néha nagyon hosszúak a napok, ezért is kell sok sok barát, ismerõs, vagy igazábó akárki, vagy akármi, ami ki tud zökkenteni.
Ne aggódj, többen járnak hasonló cipõben, mint gondolnád, csak a társadalmi szemérem még nem oldódott a témában.
Amerikában már az acsoda, ha valaki nem depressziós...
Írj, mi van Veled, mik a tüneteid, mit próbálsz ellene...
Anna
 


Kedves Anna!
Ezt azert nem kellett volna irnod:"Amerikaban mar az a csoda,ha valaki nem depresszios".
Honnan vetted ezt a hatalmas butasagot?
Mivel eltem nehany evtizedig Magyarorszagon,es most mar jo par eve itt Amerikaban, biztosan allithatom,hogy otthon sokkal,de sokkal tobb depresszios,pesszimista,panikbeteg,elkeseredett es kilatastalanul elo emberrel talalkoztam. Itt sem kolbaszbol fonjak a keritest.....de nagyon jo lenne,ha otthon legalabb fele annyi HAPPY es kiegyensulyozott ember (akar kismama) elne,mint errefele.
Szeretettel udvozol egy anyuka,a "masik oldalrol".
CA
 


Úristen, CA!
Hogy neked mennyire nincs humorérzéked ott a másik oldalon!!!
Juli
Névtelen
 


Juli,ez nem igazan ertem! Kép
Mit keres itt a humorerzek? A depresszional. Tenyek azok tenyek. A magyar a legpesszimistabb es buskomorabb nep a Vilagon.Kép
Zoli
 


Nem tudom, mit nem lehet ezen érteni. A fenti hozzászóló azt írta, hogy amerikában az a csoda, ha v.ki nem depr., csodálkozom, hogy ezt bárki is szó szerint veszi.
Ti még sosem hallottatok a "költõi túlzásról"?
Azon kívûl pont ebben a topicban nem ártana egy kis mosoly, nem mindig csak a gyászhuszárság.
Mielõtt még megkapnám, hogy mit dumálok bele kívûlállóként, szólnék, hogy nem vagyok az, csak nem itt nyavajgok és kérek tanácsot hozzá nem értõktõl, hanem szakembernél kerestem(és találtam) a megoldást, ennek ellenére kiváncsi voltam, hogy miket írnak mások.
Juli
 


Hello Mindenki,
Én voltam vállalom, elnézést, sajnálom, ha valakinek belemásztam a hazafias érzületébe.
Kedves CA,
Azt próbáltam érzékeltetni, hogy OTT nem KÍNOS a szülés utáni depresszió, itt viszont IGEN.
Juli,
A nyavajgás remek idõtöltés, ne legyél ilyen szigoru, nem hiszem, hogy bárki a szakemberhez fordulás HELYETT levelezgetne itt./ Jövõ hétre igérem átveszem a gimis nyelvtant/
Jó éjszakát,
Anna
Névtelen
 


Sziasztok!

Hát én bizony a szakemberrel kezdtem (volna), ha elhitték volna a kórházban, hogy nagyon rosszul vagyok. Otthon is azt mondta mindenki, hogy jobban leszek, mikor két hét után átjött a szomszéd pszichológus és mondta, hogy pszichiáter kell. Így én már (két hónap telt el azóta) régen túl vagyok a szakikon. és szedem a gyógyszert, ami nagyon sokat segített. A mindennapjaim egyre vidámabbak (persze az erkélyt én is kerülöm), de igazán a hozzáállásom segített.és nagyon megk0nnyebbültem, hogy másnak is voltak ilyen hülye gondolatai nem csak nekem. Társaságom még mindig nincs, de kezdem szépnek látni a világot, kondicionáló tornára iratkoztam és (mivel ilyenkor még nem tudok aludni), ezért délig alszom. Vagy azért nem tudok ilyenkor még aludni, mert délig alszom? Lényeg: tudok aludni!szóval: alakul. A vitához nem csatlakoznék, mert csak a depressziósok tudják igazán hol van t0bb, de ha csak a nagy számok t0rvényét nézzük... hihihi - Viccel0dni tényleg jobb, mint szomorkodni, jó lett volna, ha képes lettem volna már pár hete is, de a szomorkodás sajnos a depresszió sajátja... és mégis csatlakoztam a vitához.

Szóval üdv0zl0k mindenkit rossz- és jókedvûeket egyaránt Magyarországon és Amerikában (ahol túl sok ember él).

Nem csinálunk egy "depi" klubot?

Üdv: Mese
Névtelen
 

Vissza: Anyaságról

Jegyzetfüzet:

 

XMi bántja a gyerek lelkét? - Teakiadó