Új privát üzeneted érkezett!

Gondoltam, ha már írunk arról, hogy minek örülünk ma, beszámolhatnánk arról is, hogy vannak olyan napok, amikor semmi sem sikerül.
A mai nap nekem már reggel rosszul kezdődött. (Sőt, már tegnap este.) Bár azt, hogy ez nem az én napom, csak néhány órával később fogalmaztam meg. Kép
Este azon buktam ki egyébként, hogy már megint úgy ment el aludni a férjem, miközben én neteztem, hogy égve hagyta a tévét, az összes villanyt, amit használt, (vagy más használt korábban, de addig se kapcsolta le), be se nézett a gyerekekhez, ahol ugyancsak égett a villany, és azt se mondta, hogy jóéjt.
Reggel persze megint én ébredtem a gyerekzajokra, noha ő feküdt le korábban, noha neki kellett dolgozni menni amúgy is - tehát jó alkalom lehetett volna arra, hogy én később keljek, ha már neki úgyis fel kell kelnie, hát adhatott volna ő enni a dedeknek. Aztán akkor kapott el a harctéri idegesség, amikor már minden gyerek ébren volt, kint hétágra sütött a nap, ezek meg csak az egyre nagyobb rumlit csinálták mindenhol, közben ezerrel nézték a tévét, és hiába próbáltam őket rávenni, hogy menjünk ki a napsütésre. Eközben senkinek nem jutott eszébe, hogy ami ruhát levetett magáról, azt esetleg a helyére is lehetne tenni, ha kértem őket erre, nyafogtak, nem és nem. Nagy nehezen elindultunk. Már az ajtóban megállított a szomszédasszony, akinél most vendégeskedik az egy szál unokája, látta, hogy nálunk teljes a káosz, őrült a hangzavar, mindenki össze-vissza futkos, erre nekilát panaszkodni, hogy az ő kis "uncsija" éppen rosszkedvű, mert új fülbevalója van, és emiatt nyűgös. Jó. Kászálódunk ki a liftből a négy gyerekkel, ketten a babakocsiban, ketten itt-ott, egy "kedves" kollegina nyitja nekünk a liftajtót - naná, be akart szállni -, mondom: köszönöm, bár az igaz, hogy nagy volt a zaj, tolatok ki a gyerekekkel, még fel sem fogtam, hogy kint vagyunk, de már hallom az epés megjegyzést: köszönöm! Hát nevel a jóasszony! Eszébe se jut, hogy esetleg ő volt süket, nem érdekli, hogy négy gyereket terelgetek és éppen nem az udvarriassági formulákkal vagyok elfoglalva, hogy hagyjon talán két másodpercet arra, hogy rámosolyogjak a "jóságáért"! Na itt már kezdett eldurranni az agyam. Lejutottunk a közeli rendezvényre, ahol amolyan télnyitó buli volt odaszállított hóval, sílécekkel, satöbbi, nem is lett volna rossz, ha nem a mai kor divatja szerint, maximális túlhangosítással szervezték volna. Gyerekek, olyan hangzavar volt, hogy a saját hangomat se hallottam, nemhogy a gyerekekkel tudtam volna beszélgetni, hát még utánuk kiabálni, amikor elszaladtak! Kép Egy óránál többet nem bírtam ki, menekülésre fogtam a dolgot, de addigra már a kölykök is olyan elviselhetetlenekké váltak az addig átélt nehézségektől, hogy csak. Ennek kapcsán itthon is ment az ereszd el a hajamat, aminek a vége az lett, hogy kitörték a bejárati ajtó kisablakát, kis híján el is vágta magát vele Teó, még szerencse, hogy jól ugrott. Kép Közben a bébi bőgött a karomban, hogy éhes, és hiába szólongattam a nagyfiamat, hogy az üvegszilánkoktól és az ijedelemtől terhes anyját mentesítse kicsit, elbújt, és nem is jött elő!
Na ekkor már tényleg mefogalmazódott bennem, hogy a mai nap nem az enyém.
Eztán már csak annyi történt, hogy jól otthagytam az egész bagázst, elmentem bevásárolni, láttam egy klassz sapka-sál-kesztyűt, de nem tudtam megvenni, hazafelé viszont kiszakadt két joghurt és ellepett mindent, ráadásul elmentem egy bútorbemutatóra 10 euróért, ami tavaly úgy nézett ki, hogy össze-vissza kényeztették a látogatót mindenféle földi jóval, borral, sajttal, pezsgővel, olajbogyóval, stb. de idén nem volt semmi sem. KépMég a kiállítási anyag színvonala és mennyisége is több léptékkel elmaradt a tavalyitól. Hazafelé olyan szomjas voltam, hogy majd' kiitam a szökőkutat, ha lett volna, de azt már elzárták, az utcai kioszkokat meg még nem nyitották meg.
Hát így nézett ki a mai nemenyém napom.
Kíváncsi
 


Kíváncsi, jó kis hely lesz ez a topic is. Majd együtt gondolunk arra, hogy a felhők fölött mindig kék az ég...

Nálunk ma a mosógép végleg föladta a harcot. Már két hete csak szelíd rábeszéléssel lehetett munkára fogni, és kattogott, és csattogott. De ma leverte a biztosítékot, és szorosan bezárta az ajtaját,és juszt sem enged. A pincében hegynyi szennyes. Jajajaj! Mi lesz velünk? Még patak sincs, teknőben fogok mosni?

sofka
 
 


Sofka!Majd rábeszéljük a ruhákat,hogy ne koszolódjanak.A hegy meg elfér a környéken úgyis van néhányKép
 
 

 
 

Kíváncsi!
Nagyon jó ötlet volt ez a topik.Már én is gondoltam rá, hogy kellene egy olyan topik is ahol - azokon a napokon, mikor estére 86 fejem van-kiírhatnám magamból a dühömet.
Szóval Kép Kép Kép

Ameme
 
 


KÍváncsi leelőztél a topiknyitással!Kép Én a címen gondolkodtam még, nem jutott eszembe semmi frappáns, erre tessék, itt a topik!Kép
Jövök még!
Zsuzsa
 
 


Kiváncsi!

Azt hiszem sűrűn fogok erre járni! Talán a tegnapi nappal kezdhetem én is. Már csak a végét írom le, elmentünk a barátokkal vacsizni, míg anyós vigyázott a gyerekre. Hazaérvén gondoltam megnézem a dedet, betakargatom, lekapcsolom a villanyt, de már a szobába érve messziről fogadott a szag...szegény, szerintem túl ette magát és hányt egy keveset, csak ezt az anyósom nem vette észre...Bár ő érzte, hogy furcsa szaga van,de arra már nem vette a fáradtságot, hogy utána is járjon, vajh miért.Kép
Hát nem sűrűn fog vigyázni a gyerekre ha így folytatja....

Süti
 
 


Sziasztok!

Én is össze akartam rondítani a másik topikot, de nem tettemKép
Így most ide:
A minap telefonhívásra keltem, egy ember szerette volna megadni a telefonszámát, de nem találtam tollat, így kértem, hogy küldje át mail-ban, majd visszahívom pontban fél tizenegykor. Nekem negyon fontos lett volna ez a visszahívás. Kimásztam az ágyból, és nem találtam tejet. Elfogyott. Rossz előjel. Én nem működök a reggeli fél liter kávém nélkül. Bevonultam a fürdőbe--nincs víz. Még annyi kifolyt a csapból, hogy egy tálnyi kézmosásra való összegyűlt. Készíteném a reggelit, nincsen margarin sem. Jó, akkor marad a virsli. Közben akartam melegíteni vizet a mikróban, hogy iszom egy laza csokis-kávét, azt az instant-félét, ihatóbb, mint a fekete, tej nélkül. Ekkor kikapcsolt az áram is. Gyerek ordít, hogy ne kapcsoljam ki a Mini Max-ot. Na, ja. Közben főztem a virslit ásványvízben, megették a gyerekek. Barátnőm felhívott a mobilomon, ami persze nyomban le is merült, áram nélkül nem lehet feltölteni. Visszahívott városin, de a tel.központ is csak árammal üzemel, és mire felértem az egyetlen városihoz, már abbahagyta a csörgetést. Az összes elérhetősége persze a mobilomban van, jó szokás szerint. A kicsit vittem volna aludni, de ő egy ideje csak akkor alszik, ha megy a párologtató, gondolom elaltatja a zümmögés. Áram nélkül a gyerekfigyelő sem működik, így nem voltam nagyon mobil. Végül elaludt, gondoltam, gyorsan visszahívom a reggeli pasit..Aha, csakhogy e-mailt sem lehet áram nélkül fogadni. Azt hiszem, itt tört ki rajtam a pánikhangulatKép Közben a lakás szépen kezdett kihűlni... A dologhoz tartozik, hogy a lakást sem tudtam volna elhagyni, mert a kapu is elektromos, a kulcsát meg elhagytamKép.

Nagy "happyand" nincsen. Az áram ugyan visszajött, de a víz csak késő délután.
Azt hiszem, ez a nap nem az én napom volt.Kép

Csi
 
 


Jöttem! Kép
Mi most éppen Zürichben kéne legyünk. Csak éppen félcsaládi hasmenés van. Meg néha hányás. Így mosok. Kép
 
 


Mindenkivel együttérzek! KépKép
Csi, ez a sztori filmre/bohózatra kívánkozik! Kép
Kíváncsi
 


Hali, Lányok!
Itt vagyok én is!Kép vagy inkábbKép
Most nincs időm írni se, mert ez annyira nem az én napom.
Fürdőszobafelújítás, festés, pakolás. Mindenütt rom, rumli. Borzasztó!
És egy hétig nem lesz számítógép. mert pont ezt a szobát festjük, és el is visszük karbantartásra végre a masinát.
Majd jövök.
Márti
T-Márti
 


SZiasztok!
Nekem az egész jövő hét nem az enyémKép
Megyek kórházba kivizsgálásra, az ízületi gyulladásaimmal. Egyfelől jó, hogy végre megtudhatok valamit, meg talán alhatok is, de máris hiányoznak a picikék. Kint vannak falun anyósomnál, a férjem is ott van (őszi szünet előnyei), tehát jó helyen vannak, de mégis. A férjemet meg sajnálom, mert nem tudom hogy fogja bírni az összezártságot az anyjával! Elég aggódós, szorongós mind a kettő, és ált. fél óra alatt egymás idegeire mennek. MOndjuk engem is idegesít amikor pl. a kb. 28 fokra fűtött lakásból a kertbe menve a hideg üveges verandán kell öltözni, mert a cipő nem mehet be még az előszobába sem, stb. Most jöttem haza, ma telepítettük ki a családot 3 hátizsák +szatyrok.
A gyerekekkel nagyon jól elvan, bár amennyit fölöslegesen aggódik, totál fáradt lesz.
NA mindegy , valahogy csak elleszek, de már hiányoznak. HOgy fogok végigaludni egy éjszakát? Tuti fel fogok ébredni amikor szoktak.Kép
ZSuzsa
 
 


Zsuzsa,
csak az a kár, hogy a kórházból nem adhatsz nekünk "hangulatjelentéseket"! Biztos jót tenne... Habár szakértők szerint egy kis információs méregtelenítés is csodát tud tenni!
Puszi
Kíváncsi
 


Sziasztok lányok!

Kíváncsi, ez szuper ötlet volt! Végre egy hely, ahol lehet panaszkodni! Elkezdem...
MI arra ébredtünk ma, hogy úszik az előszoba. Gondoltam, megint eláztatott a fölső lakó, már nem is idegesített fel. Aztán mégis ideges lettem mikor kiderült, hogy a hűtőnk mondta fel a szolgálatot. Persze szerelőt sem volt egyszerű találni, de délutánra egy bejelentkezett. Gondoltam addig kibírjuk, majd megesszük a romlandó kajákat. Délelőtt valaki költözött a házban, így 15 percet vártunk a liftre a két beöltöztetett gyerekkel. A kicsi ordított, a nagy nyafogott, hogy le akar menni, aztán én gyalogoltam le 5 emeletet, hogy megkérjem az illetőt, engedje át a liftet egy percre. Ekkor már mind a két gyerek ordított, mert azt hitték, hogy eltűntem. Mire leértünk kiderült, hogy esik az eső, így azonnal vissza is fordultunk. Na, ekkor kezdtek csak igazán bőgni. A költöztető ürgék meg morogtak, hogy milyen hülye vagyok....
Délután a hűtőnkről kiderült, hogy menthetetlen, így este vettünk egy másikat az Electro Worldben. Az eladó megkérdezte, hogy mi elvisszük-e, vagy kiszállítást kérünk. Persze a hátunkon nem tudtuk elhozni, a kocsiba meg nem fér be, így kértük a házhozszállítást, mi kis naívak! A poén, hogy jövő hétfőn hozzák ki, mert csak hetente egyszer szállítanak. Most itt állunk hűtő nélkül! Majd lekvároskenyéren élünk, azt nem kell hűteni.Mindegy, csak kibírjuk valahogy addig!

Timi

Timi
Kép
Kép
Kép
 
 


Timi!

Ez tényleg pech-széria, de azért egy jótanács: esőben sem kell visszafordulni(max. esőkabátért), semmi bajuk nem lesz tőle, kis felfrissülés, új élmény a bőrüknek, tapasztalatszerzés a pocsolyákban, és a friss levegő után jókat lehet enni, aludni. Plusz program, mínusz hiszti.
 
 


SZiasztok!
NA ez nem az én napom volt.Kép
Éjjel kb. 1 órát töltöttem az Attila visítását hallgatva, nyűgje volt, nem hagyta magát megvigasztalni, majd bepisilt, ettől még jobban nyűgizett. A Gergő már 11-kor átvándorolt közénk, aztán ébredtek még 1-2-szer mindketten. Reggel 1/2 6-kor meg ébredtek...utána beindult a nappali nyűgi, szirénázás, bekakilás, bepisilés, lassító sztrájk, bekapcsolták a turbó fokozatú anyaigegnyúzó funkciót. Attilával egyezség, haza hozom ebéd után az oviból. A troli alig haladt, dugó a belvárosban. Késés.
Játszótéren voltam 1/2 10-tól 1/2 1-ig, a lában már majd' leszakadt, oviból haza, 2-re itthon is voltunk. Gergő aludt 1/2 órát, Attila szokás szerint semmit. Itthon gyors ebédet akartam főzni, mirelit halrúd stb. Attila bekakilt, kaja odaégett, majd új adag föltéve (mirelit rántott hús) Attila bekakilt, kaja odaégett. Attila még hatszor bekakilt, 6 bugyit és 3 nadrágot mostam ki, a gyereket kétszer zuhanyoztam, mert megpróbálta maga elrendezni az ügyeket. A fejem már reggel óta fájt, a végén már bőgtem. Du. elmentem porszívót venni, mert tegnap bedöglött a régi, apa telefonál: Attila bepisilt, és nem hajlandó átöltözni. mire hazajöttem amúgy csupaszon elaludt. Csőd, katasztrófa, valamit naygon elrontottam...Kép
Zsuzsa
 
 


Zsuzsa!

Egész komolyan úgy érzem, hogy külső segítségre lenne szükségetek! hetek óta írod ezta bekakilós-bepisilős dolgot. Talán kérdezd meg Pelét, milyen ötlete lenne. Annyit már "tanultam" itt a babaneten, hogy valamit jelezni próbálnak a gyerekek ezekkel a dolgokkal, és, amíg nem jössz rá, hogy kinek mi a baja, addig nem tudsz rajta változtatni se, addig pedig a gond sem tud elmúlni, szerintem. Talán vissza kéne menni időben, hogy mikor kezdődött ez a bekakilósdi, és az milyen változással esik egyidőbe. Óvoda?
Szerintem nem kell egyedül maradnod ezzel a problémával, sok helyen előfordul. Ne hagyd, hogy elhatalmasodjon rajtatok a sz.r Kép
 
 


Zsuzsa!
Szerintem is az óvoda dolgot kellene megkapargatni. Persze lehet, hogy szeret ott lenni, csak azt nem szereti, hogy Te közben máshol vagy. Ráadásul a tesójával. Az egyik barátnőmnek szintén örökbebabája van, persze babának ma már nem nevezném a lakli kölyköt. Ő mesélte, hogy minden elválás, leválás sokkal nehezebb a sráccal, mint a többi gyerekével (van neki még 3 saját). Vele gondolkodtunk arról, hogy a születés előtti hónapok, a szülőanya vívódása, mind mind ott laknak a gyerekben, és valahogy még nagyobb biztonságra, még erősebb kapcsolatra törekszik.
Persze ez csak afféle konyhai okoskodás, de hátha segít továbbgondolkodni.
Drukkolok Neked! (Meg a kórház-elválás is bekavarhatott a Kicsinek, nem?)
(Én az óvodát kényszermegoldásnak tartom, ennek ellenére a középső lánykám most járkál. Mikor hogy. De sosem alszik ott. Ez annyit jelent, hogy sokszor egész nap ovi-suli köröket futok babakocsival, de érzem, hogy többet nem bírna. Na ez nálunk a pillanatnyi megoldás a pillanatnyi helyzetre.)

sofka
 
 


Kedves Zsuzsa!
Csak annyit mondanek, hogy a napi 6x kakilas meg WC-be, bilibe sem normalis dolog,nemhogy a bugyiba. Kép Szerintem nemcsak azzal van a gond, hogy bekakil, hanem hogy pld. miert kakil egy nap 6x??? Nem gondoltatok meg egy teljeskoru kivizsgalasra? Fizikaira es mentalisra?
Sok sikert! Valahogy meg KELL oldani ezt a problemat. Nem szabadna, hogy esetleg belerokkanj! Kép Itt mar nemcsak a kisfiadrol, hanem ROLAD van szo!
Zita
 


Köszönöm a segítést, részben valóban ovi áll a háttérben, bár ő tkp. a kakilást sosem intézte zökkenőmentesen. Júniusban lett szobatiszta a pisi vonatkozásában, de a kakilá sakko ris problémás volt. A 6 kakilás úgy jön össze, hogy mindig csak egy kicsit enged ki, ha ráülne a bilire akkor kijön a többi és kész, de az utóbbi időben ennek is ellenáll. Tkp. 3 hét vol tmindössze, amikor 90%-os volt a bilibe kakilás, de most még visszaállt az alapállapot. bA visszaesés biztos hogy oviügy. most én is azt próbálom, hogy egy nap kivételével elhozom délben. Az egy nap azért, mert akkor dolgozom du. és csak így tudjuk megoldani.
Amúgy váltottam már szót Pelével is , ő is azt tanácsolta hogy türelem. Az ovipszichológussal is beszéltem, ő is ugyanetzt mondja.
Lehet, hogy nekem kéne pszich. hogy hogyan legyek türelmesebb ezzel az üggyel .
Amúgy valóban rólam is szó van, mert nehezen élem meg, és fáradt vaygok, mert éjjel is ébred, most meg a kicsi is hisztisebb korába lépett...
TI viszont sokat segítetek!
ZSuzsa
 
 


Zsuzsa!

Mi is nagyon megszenvedtük a kaki ügyet Laurával! Amikor pisi terén szobatiszta lett, nem akart bilibe kakilni, csak pelusba. Egy darabig ez így működött is aztán szép fokozatosan próbáltam rávezetni, hogy a bilibe kakiljon. Nem sikerült, mert ettől kezdve sehová sem akart kakilni, és elkezdte tartogatni. Először két napig, aztán 3,4... a végén már csak hetente egyszer kakilt, és volt, hogy akkor sem szólt, inkább bekakilt. Hónapokig tartott ez az állapot, de elmúlt! Rengeteg türelem kellett hozzá, de túl vagyunk rajta, és most már semmi gond vele! Attila hány éves, ő pelusba sem akar kakilni? Az oviban, ahová Laura jár, a múltkor láttam, hogy az egyik gyerek polcán pelus van, és az anyuka mondta, hogy a kisfiú csak abba hajlandó kakilni! Legtöbbször otthon intézi el, de ha véletlenül az oviban kéne, akkor a dadusnéni ráad egy pelust! Az a kisfiú is csak a nyáron lett szobatiszta, és szerencsére az ovi is rugalmasan áll hozzá! Te is legyél türelmesebb, bár tudom, hogy nagyon nehéz!

Kitartás és türelem!

Sok sikert, Timi.

Timi
Kép
Kép
Kép
 
 


Zsuzsa, biztos nagyon banális dolgokat fogok mondani, de az én azonos korú fiamnál ez úgy volt, hogy nagyjából azonos időpontban kakilt, ált. reggel, és addig nem indultunk el a bölcsibe, amíg nem végzett, mert ott persze már nem volt hajlandó, visszatartotta, és akkor jönnek a gondok. Amíg nem tudott ott, idegenben kakilni, inkább mindig elhoztam ebéd után, hogy ne legyen odabent gondja, vagy amikor értementem, én kakiltattam ott is. Így ment egy darabig, aztán felengedett, és szépen kakilt a bölcsisnénik segítségével is, de azért inkább itthonra tartogatta. Ami még nagyon bejött, az a WC ülőke, miután sikerült áttérnie arra a biliről, minden ezerszer egyszerűbb lett, és neki is kellemesebb így. Az oviban nincs is bili, csak kiswc. Nálatok? De esetleg beszéld meg vele, hogy ha könnyebb neki, akkor kakilhasson pelusba is, csak szóljon, amikor kell. Mivel Attila azelőtt sem volt 100%osan szobatiszta, ez nem visszalépés szerintem. Popsitörlésről annyit, hogy nálunk is én végzem nedves törlővel, különben reménytelen. Ovipszichológus sem tanácsolt semmi okosat? Pusszancs, Klára
 
 


Timi: Attila 3,5 éves. Köszi a bíztatást, remélem türelmes tudok maradni. LAura mennyi idős?
Klára. Attila is naygon sokáig reggel végezte a dolgát, de már pelusos korában megváltoztatta ezt és átállt az összevisszára:KépKép
Pelusba sem hajlandó, a wc ülőke tegnap tetszett meg neki először, de most a bilin vagy az ülőkén is csak ül, játszik, nem csinál semmit. Szerintem ez is az ellenállás része.
Az ovipszich. azt tanácsolta, hogy mivel tanulási folyamatról van szó, gyakran figyelmeztessem és türelem. én viszont pont azt érzem, hogy túlspiráztuk a dolgot, és nem szabad gyakran figyelmeztetni. NAgyon megnyugtattál, hogy te sem visszaesésnek látod.Kép
Amúgy ma beszéltema óvónénivel, és azt mondta, hoyg bent semmi baj nincs vele, játszik, beszélget, eszik, okos, egyedül intézi a pisilést, és úgy látja rajta , hogy már élvezi is az ovit.
Mas egész de. ezt rágtam magamban, szerintem engem "büntet", azért, mert elmegyek, nem vaygok vele. Ráadásul hetente kétszer dolgozom is du., és azt is mondja, hoyg legyek mindig itthon, ne menjek sehova. Szóval én vagyok a kulcs, de - szégyellem - nehezen küzdök meg a helyzettel. A tavayli tél folyamán olyan jól működtek a dolgok, kevesbedteka problémák, és én balga fejjel beleéltem magam, azt hittem, hogy most már nem is lesznek nehézségek. Aztán az is baj, hoyg a férjem nagyon türelmetlenül viseli a gondokat, és ez is átragad rám, ráadásul nincs is kivel rendesen megbeszélnem a családból. A fdérjem előtt inkább tompítani akarom a nehézségeket, mert rosszulreagál rájuk. Így viszont még nehezebb nekem.
KÖszönöm, hogy meghallgattok, most már igyekszem nem eluralkodni a topikon.
zSuzsa
 
 


Zsuzsa!

Nem vagyok pszichológus, de leírom, mit gondolok, aztán konzultálj, hátha van v.mi igazam. Ez a sokszor kicsit bekakilás olyan, mint a csecsemőkori emésztés-székletrendszer. Tehát lehet, hogy a csecsemőkorba akar így visszatérni a fiad. Mivel ki tudja, milyen volt neki a terhesség alatt, származhat ez esetleg egy anya-magzat kapcsolat problémájából is. Létezik egy ún. Ayres-terápia. (hyperaktív és autista gyerekkel szokták csinálni, de isten őrizz, hogy valaki nekem ugorjon. Nem hiszem, hogy a fiad akár egyik, akár másik volna, csak a terápia lehet esetleg jó neki.) Az a lényege, hogy különféle tornatermi eszközöknek "álcázott" játékokkal visszajuttatják a gyereket a magzati állapothoz hasonló helyzetekbe, oldják a szorongást: hinta, fészek ilyesmi. Az új ikea-katalógusban is vannak ilyenek a 264-265.oldalon. (Nem reklám!) A Balaton utcai Mikkamakka tornatermében is van egy-két eszköz, ha elmegy az ember ovis tornára, ezeket is ki lehet próbálni.

Amúgy nekem is ismerős, hogy Apa hozzáállása csak ront sokszor a helyzeten.
 
 


Zsuzsa!

Laura most töltötte a négy évet, de nálunk is kb. akkor voltak a gondok, mint Attilánál. Így utólag visszagondolva talán akkor kezdett javulni a helyzet, amikor egyáltalán nem csináltam ügyet a kakiból. Nem kérdezgettem tőle, hogy kell-e neki, megvártam míg magától szólt, akkor is ha eltelt közben néhány nap. Ha kakilt, akkor sem kerítettünk nagy feneket a dolognak, úgy tettem, mintha semmi sem történt volna. Aztán szépen lassan megoldódtak a dolgok. Tudom, hogy nagyon nehéz, de ti is kilábaltok majd! Abban lehet valami, hogy téged hiányol, és így vezeti le a feszültségét, de sajnos ezen nagyon nehéz változtatni!

Timi

Timi
Kép
Kép
Kép
 
 


Rjuli! NAgyon érdekes amit mondasz, akár lehet is benne valamiKép hOl lehet ilyen terápiának utánaérdeklődni?
Timi! nálatok kb. mennyi ideig tartott ez a dolog? Most én is ezt a nem foglalkozok a kérdéssel módszert szeretném csinálni, megbeszéltem vele is, hogy már elég nagy , ha szól hogy segítzsek mewgyek, de ha nem szól akkor nem . Az a baj, hogy időnként anyóssal van, aki rögtön pelenkáért nyúl (igaz Attila a köv. pisilésnél leveszi, utána ugyanúgy bekakilKép). A férjem valamivel empatikusabb, de ő is nagyobb feneket kerít a dolognak, mint szeretném.
mAjd beszámolok a haladásról?!
ZSuzsa
 
 


Off
Hétfő ugyanúgy?

Zsunya

 
 


Zsuzsa,
próbáld meg a Gézengúz alapítványt felhívni.
van honlapjuk is, bár a múltkor még nem működött rendesen. ott szerintem foglalkozniuk kell ilyesmivel is. Kép
Az ötlet zseniális, Juli! Kép
 
 


nézz el ide: www.gezenguz.hu
 
 


Zsuzsa, neked írtam Kép
Juli,
hátha náluk lenne megfelelő torna. Mi jártunk volna kislánytornára, de végül elköltöztünk, így nem tudom, milyen.
 
 


Zsuzsa, én úgy hallottam, hogy a Juli által említett terápiát Óbudán is csinálják, a fejlesztőben (sajnos nem tudok pontosabb címet). Nem akarok megint vitatkozni sem, de azért kicsit úgy látom, hogy ennyire nem vészes ez a ti dolgotok. Szerintem túl nagy rajta a hangsúly, és Attila csakazértis szivat vele. Iszonyú nehéz, de próbáljatok lazábbak lenni, kérdezd meg, kér-e inkább pelust, aztán ha igen, adj rá hagyományos textilt. Nálunk ez vált be igazán, mert nem volt olyan kényelmes, nem érte meg visszamennie kisbabába egy ilyen csomagért. Na nem osztom tovább az észt (úgysincs sok), puszi, Klára.
 
 


Sziasztok!

Nagyon jó ötlet volt ez a topiknyitás, gratula!!!! Pont ma vettem észre, amikor itthon fekszem súlyos hörgőgyulladással, ráadásul a 10 napos angliai "nyaralásom" 6 napját ágyban töltöttem, fent említett betegségből kifolyólag.

Na, jó volt ezt leírni. Most lehet sajnálni. Megyek vissza az ágyba.

Üdv, Krissi
 
 


Lányok, sajnáljuk közösen Krissit! Kép
Kíváncsi
 


Krissi gyógyulj meeg! SAjnálunk! KépKép

Köszi Solya!

Juli. Az ötleted naygon jó, már én is gondolkodtam azon, hogy vajon mi marad meg bennük lenyomatként a magzati időszakból. Olvastál erről esetleg valamit? Én még nem találtam semmit.

KLára. Én is úgy érzem, hogy nem olyan nayg a baj,csak túldimenzionáltam a dolgot. mOst igyekszem visszafogni magamat.

Kíváncsi. Azt hiszem Te írtad valaholk, hoyg hagyjam rajta a foltos bugyit, hátha zavarja, csípi stb. NA ma 1/2 4-kor már volt valami a gatyóban, és 7-ig nem szólt, pedig pisilt is közben, csak fürdés előtt foglalkozott a dologgal. Jól elvolt, egyáltalán nem zavarta az én kis rinocéroszbőrű fiamat. Igaz így volt már pelenkás korában is, akkor sem zavarta a tele bugyor. Kép

ZSuzsa
 
 


OFF
Zsunya, a kedd jobb lenne , hétfőn tankönyveket kell vegyek az estis osztályomnak.
ON
ZSuzsa
 
 


Oké. Akkor kedd. Kép

 
 


Zsuzsa!
Sajnos semmit nem olvastam, csak gondolkodtam. Annyiszor hallani, hogy későbbre kihat a terhesség lelki szempontból is. Ki tudja? Az is lehet, hogy azért nyúl vissza a csecsemőkorhoz, mert akkor érezte magát biztonságban, akkor érezte jól magát igazán, ezért "nosztalgiázik". Most ne arra gondolj, hogy 1 éves kora óta sínylődik, hanem, hogy pl. ez az ovi-dolog az első olyan, ami jelentősen eltér az eddigi életformájától és innen szeretne egyet visszalépni. A terápiáról sem tudok konkrétat, én a Bárczi Gusztáv gyógyped-en hallottam, hogy csinálják, de oda nem ilyen panaszokkal kerülnek a gyerekek. Talán Pele tud erről valami közelebbit.
 
 


Zsuzsa!

Ha jól emlékszem, nálunk kb. 3 hónapig tartott ez az állapot. Akkor persze tíz évnek tűnt, de valójában nem volt olyan hosszú idő. Egyébként attól kezdve, hogy nem foglalkoztam vele, rohamosan javult, és kb. még 5-6 hétig tartott. nekem a gyerekorvos is azt tanácsolta, hogy ne fújjuk fel az ügyet, és akkor majd magától rendbe jön. Szerencsére a férjem nem avatkozott bele, és ő sem csinált problémát az ügyből.Nálunk egyébként nagyon bevált a Vitacolan szirup. Rendszeresen éhgyomorra elkezdtem adni Laurának, és néhány hét után beállt úgy a szervezete, hogy a szirup után rögtön reggel kakil. Ezt is a dokinénink javasolta, mert a szirup szorbittartalma egy kicsit meghajtja a gyerekeket. Hasmenése nincs tőle, csak rendszeressé tette a kakit. Most már minden reggel, ovi előtt elintézi. Próbáljátok ki, talán nektek is bejön!

Timi

Timi
Kép
Kép
Kép
 
 


Én is pont a héten vettem Vitacolant, mert ez az egyetlen, aminek nincs förtelmes b-vitamin szaga és simán megeszi Zsófi. Ezek szerint ezért ment minden reggel wc-re, pedig azelőtt tök rapszódikus volt. Még csodálkoztam is, mert alig evett a napokban a megfázás miatt. Ez a titok is megoldódottKép
 
 


Akkor ezek szerint, ha Vitacolant kap a Zsuzsa kisfia, akkor az eddigi napi 6x kakilas helyett meglesz a napi 7 adag?! Kép
Zita
 


És itt van Zita is, tényleg szép ez a reggel...!
 


Kíváncsi,
szerintem ez az ember beteg! Sajnálnunk kellene, mert ez már kóros. Most képzeld el, hogy vki felkel 05h 40-kor azért, mert eszébe jutott, hogy szegény zsuzsa, ha vitacolánt ad a gyereknek, akkor majd 7 kakis bugyit kell cserélnie?!
Számomra hihetetlen, hogy van egyeseknek ehhez gyomruk??? Bár hozzáteszem, Zita volt a 3. a mai napon, akárcsak Neked, és Edit akasztott ki asszem a legjobban, bár orvos drágát is kötél általi halálra ítélném, vagy mégjobb: a mérgező nüvények topicban vannak nyalánksgok.
 
 


KépKépKép
 


Solya!
Kép
 
 


Zita,

mondjuk, ha ad neki Vitacolant, akkor mivel kicsit meghajtja, lehet hogy első alkalomra kiürül az egész napi adag!
Erre esetleg nem gondoltál?
Miért kell bántani másokat, ha értelmes ötleted nincs?

Zsuzsa,
megoldható lenne szerinted, hopgy kicsit többet foglalkozz Attilával?
Úgy értem, hogy tudnátok e kettesben lenni, játszani, hancúrozni, sétálni... kistesó nélkül.
Szerintem ott lehet a gond, hogy ő oviban van, míg tudja, hogy te a kicsivel otthon.
Ezzel viszont felhívja a figyelmedet magára.

Bocs hogy belekotyogtam, csak egy ötlet volt.

Gigóca
 
 


Zsuzsa, esetleg megpróbálkozhatnátok hármasban (Apa-Anya-Attila) időnként közös programokat szervezni, persze, ha megoldható eddig a kicsi elhelyezése.
De nekem az ovi van a bögyömben. Nem tudom, miért, de olyan érzésem van, hogy ott nincs vmi rendben.
 
 


Zsuzsa!

Most jutott eszembe egy történet saját magamról! Ovis koromban, reggel indulás előtt szinte mindig bepisiltem! (Tudom, nem szép dolog!Gondolom jönnek is erre a névtelenek nemsokára!) Anyámék persze elég durván reagálták le, mondván milyen hisztis gyerek vagyok! De csak most felnőtt fejjel jöttem rá az okára: sajna anyuék egyszer kétszer "ott felejtettek" na meg mindig én voltam szinte az utolsó akit hazavittek a csoportban. (Még mielőtt a jóakarók a szüleimnek esnének, elég korán zárt az ovi, anyu suliba járt munka mellett, apu sokáig dolgozott stb.) Bennem meg tudat alatt az dolgozott, ha bepisilek reggel, hátha nem is kell oviba mennem...és akkor nem is felejtenek ott....

Lehet, hogy köze sincs a ti problémátokhoz, de hátha!

Süti
 
 


Sziasztok!
Azon gondolkodtam, hogy ezeknél az első csepp becsurog, kaki eleje rossz helyre megy dolgoknál nem lenne-e segítség valamelyik extra mini, extra vékony tisztasági/stressz-inkontinencia betét bevetése. Mondván: látom ezzel még problémád van, ezt a mini pelust/akármit fogjuk használni, amíg megoldódik. Így nincs a napi 1000000 ilyen-olyan bugyi, anya nyugisabban várja, hogy elmúljon ez a korszak is.

Hozzátenném, ez elvi fejtegetés, mivel a nagylányommal ilyen gond nem volt, a kicsi meg még nincs másfél éves.

Amúgy ez nem az én hetem, mert a házban szerelik a vízórákat és ettől időnként egy-két órára elzárják a vizet, de sose szólnak előtte, egész nap fúrnak-faragnak, és két nap is úgy el volt torlaszolva a folyosó, hogy nem tudtam kitolni a babakocsit. Ráadás, a víznyomás is eltűnt, a víz max ujjnyi sugárban csörgedez a csapból.

Borcsa

Borcsa
KépKépKép
 
 


Borcsa,
nekem ez az ötlet nagyon tetszik!
Kíváncsi
Vízóra Kép
 


Borcsa! Jó ötlet! Köszi!

Süti! Sose "felejtettük" ott, amikor benat alszik, akkor is ébredés után ált, ott vagyok érte én vagy az apja. Egyébként én is stresszes ovis voltam, csak én ültema sarokban, és sebeesre karmoltam a tenyeremet. De ez nem öröklődhet a mi esetünkbenKép

Gigóca, Solya! Elég sokszor szervezek neki külön programot, már scak azért is , mert amikor megérkezett GErgő, akkor is ez jött be testvérsokk ellen. Néha már a Gergővel szemben volt lelkiismeretfurdalásom, hogy vele kevesebbet foglalkozom.
Amúgy a mostani helyzet lehet hoyg összefügg az ovival, de a probléma nem most kezdődőtt. Írtam ezt is , de úgy látszik nem fogalmaztam elég pontosan. TEhát már pelusus korában sem jelezte a kakilást, ill. ha rákérdeztem akkor tagadta az érezhető ténytKép. Sokszor közelharc volt a kakis pelust levenni róla. Júniusban lett szobatiszta a pisivel. (márc. végén volt 3 éves, de a tavasszal költöztünk,és nem is akakrtam ezzel foglalkozni, jún.-ban viszont magától áttért a bilire.)
A kakilás az első pillanattól kezdve ilyen volt, hogy az eleje a bugyiba, vayg az egész a bugyiba. Akkor pedig még nem volt szó oviról, legfeljebb távoli eshetőségként. Tehát valahogy az egész kakilás dolog sokkal korábban kezdődőtt, mintsem hogy scak az ovi rovására lehetne írni.
A mostani helyzetbern ennek ellenére érzek ellenállást az ovival szemben, de az lenne a gond, ha nem lenne benne eleenállás. MOst már kényszerpályán vaygunk, mert ha kiveszem az oviból, mit mondjak neki? Ha összeköti a kakilással, akkor nem oldjuk meg, csak elnapoljuk a problémát, hisz kap egy eszközt a kezébe. Jövő szept.-től pedig muszáj ovisnak lennie, mert megyek vissza dolgozni.
Egyébként az oviban nem kakil be, nekem tartogatja.
Szóval szerintem összetettebb a probléma, mint hogy egyszerűen oviügy legyen. Megoldás viszont nincs.Egyelőre.
ZSuzsa
 
 


Voltam tegnap a gyerekorvosunknál, és azt mondta, hoyg tkp. visszatartja a székletét, csak az eleje jön ki. Úgyhogy én is megpróbálom a Vitacolant, hátha a hajtó hatása rendezi nálunk is a problémát. Próba szerencse. Amúgy a dokinéni is megnyugtatott, hoyg sok ilyen esettel találkozott, ne fogjam fel tragikusan.
hÁt, próbálok nyugizni, és még egyszer naygon köszönöm a segítségeteket!Kép
ZSuzsa
 
 

Vissza: Mi, nõk!

Jegyzetfüzet:

 

XGyerünk, anyukám! - Teakiadó