Kérdések-válaszok

Kisfiam 8 hónapos...

Kisfiam 8 hónapos lesz, és nem rég kezdődtek el azok a gondok, hogy nem hajlandó egyedül megmaradni a szobában, viszont ha magammal viszem a konyhába pl. ott is csak egy darabig van el. Éjszaka mindig is felkelt egyszer eleinte enni, később csak ivott egy keveset. Nemrégiben azt vettem észre, hogy kétszer majd háromszor is felkelt éjszaka. Ezután beteg lett és majdnem hogy óránként felébredt. Erről amikor meggyógyult elkezdtük leszoktatni, mert szinte nem volt hajlandó aludni csak kézben tartva. Lassan visszaállt az egyszeri kelésre, de most megint elkezdte a többszöri éjszakai ébredést. Hova tovább már nappal sem hajlandó elaludni csak ringatva. Nem tudom hogy lehetne erről leszoktatni, és mit lehetne tenni az ügyben, hogy megmaradjon egyedül is a szobában. Reggelente pl. amikor készítem neki az ételét eljátszik egyedül is a kiságyban, de napközben nem hajlandó, vagy nagy ritkán eljátszik, ha ott ülünk mellette. Ha nem akkor szinte hisztérikus sírásokat produkál és úgy veszem észre egyre tovább csinálja. Szinte már elnézést kell kérni tőle, ha mondjuk kimegyek Wc-re /elnézést a példáért/. Lehet, hogy nem vagyok kötélidegzetű anyuka, de szerintem ez a helyzet már a tarthatatlanságig fajult nálunk, azt hiszem a fejünkre nőtt a gyermekünk. Mit lehetne tenni ez ellen, igaz már biztos kicsit késő a helyzet az egyszerű megoldásra.

Válasz

A 8 hónapos kor a gyermek fejlődése szempontjából fordulópont, mert ekkor jelentkezik nála az, hogy nem szeret egyedül lenni a szobában, folyamatosan igényli az anya jelenlétét. Ez normális, természetes jelenség, mondhatnám úgy is, hogy ennek így kell lenni. Ez jelzi ugyanis, hogy a gyermekben kialakult egy szoros kötődés az anya iránt. Számára akkor "van meg" az anyukája, ha látja, ha eltűnik a szeme elől, attól fél a gyermek, hogy sosem látja viszont. Ennek a jelenségnek, ha nehéz, de örülni kell. Mit lehet tenni? Próbálja megoldani, esetleg a lakás kisebb átrendezésével, hogy nagyobb mozgásszabadságot biztosít a gyermeknek, így ha akar, kimászhat Ön után, követheti, nem veszíti szem elől. A konyhába vigyenek játékot, bár az én gyerekeim legjobban a konyhaszekrény átrendezését szerették, a fakanalakkal, lábosokkal jól elvoltak, míg én főztem. A WC-s példa is ismerős, mióta a gyerekeim megszülettek és önálló mozgásra képesek, a legkisebb helység ajtajának becsukása csak ritkán sikerül, ugyanez a helyzet a fürdéssel is.
A másik probléma amiről írt, az alvással kapcsolatos. Ebben a korban az alvással gyakran vannak problémák, az előbb említett félelmen kívül a fogzás is gyakran zavarja a gyermek nyugodt pihenését. Próbáljon arra törekedni, hogy az ágyában csak aludjon a gyermek, ne hagyja, hogy ébredés után ott játsszon, ne használja járóka helyett a kiságyat, napközben is csak akkor tegye bele a gyermeket, ha aludnia kell. Az éjszakai alvás általában javul, ha a gyermek nap közben sokat van jó levegőn, és biztosítják számára a megfelelő mozgáslehetőséget. Segíthet, ha megpróbálja kitolni az elalvás idejét, így lehet, hogy "szülőbarátabb" időpontban ébred a gyerek.
Kedves Anyuka! Levelét olvasva eszembe jutott, hogy talán Önnek is jó lenne egy kis kikapcsolódás, amikor magára is fordíthat néhány órát. Próbálja megbeszélni a férjével, vagy a nagyszülőkkel, hogy vigyék el egy délutánra a gyereket, s akkor próbáljon egy kicsit kikapcsolódni. Ez a kis pihenés az idegeket is megacélozza -a kötél a gyerekeknél kevés!- és a léleknek is jót tesz.

Izsó Ildikó