Kérdések-válaszok

Férjemmel úgy...

Férjemmel úgy döntöttünk, hogy gyermeket vállalunk. Sajnos elég alacsony a jövedelmem (br: 65 000,-), ennek alapján úgy gondolom, nem számíthatok majd - ha gyermekünk születik - túl magas összegû gyedre. 2003 januártól augusztusig 70 000,- volt a bruttóm, szeptembertõl pedig 65 000,-.Ha 2005-ben szülök, akkor mekkora összegû gyást ill. gyedet kaphatok? Hogyan változik az összeg, ha a terhesség alatt táppénzre megyek, mert nem tudok dolgozni végig a terhesség alatt? Mi történik akkor, ha a terhesség alatt megszûnik a munkaviszonyom és utána sem munkanélkülit, sem táppénzt nem kapok, viszont a szülés elõtt néhány hétig magasabb összegre (pl: 150 000,-) leszek bejelentve?Egyáltalán meddig dolgozhat egy nõ állapotosan?Nagy segítség lenne, ha egy körülbelüli kalkulációt csinálnának a fenti adatok alapján a gyás és a gyed összegére, mivel nagyon szeretnénk gyermeket, de félünk hogy az alacsony jövedelem miatt alacsony lesz a gyás és a gyed, mivel nagy összegû lakáshitelünk van. Elnézésüket kérem a rengeteg kérdésemért, de hiába olvasok és kérdezgetek utána, ezen kérdéseimre egyértelmû (tehát konyhanyelvû) és pontos választ sehol sem kapok!

Válasz

Tisztelt Asszonyom! Mind a terhességi-gyermekágyi segélyre (TGYÁS), mind a gyermekgondozási díjra (GYED) való jogosultság feltétele, hogy a biztosított a megelõzõ 2 éven belül legalább 180 napon biztosítási idõvel rendelkezzék, és a gyermek születése napján is biztosított legyen, illetve - TGYÁS esetében az ellátás annak is jár, aki a szülést megelõzõ két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás megszûnését követõ negyvenkét napon túl táppénz, illetõleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszûnését követõ huszonnyolc napon belül szül. - GYED-re lehet jogosult az is, akinek a biztosítási jogviszonya a TGYÁS igénybevételének idõtartama alatt szûnt meg, feltéve, hogy a TGYÁS-ra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelõzõ két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli. A TGYÁS és a GYED összegét alapvetõen a táppénzszabályok szerint kell megállapítani, ha a biztosított az irányadó idõszakban – a jogosultság kezdõnapját közvetlenül megelõzõ naptári évben - legalább 180 napi járulékköteles rendszeres jövedelemmel rendelkezik. Az ellátások összegét ebben az esetben a naptári napi átlagkereset alapján számolják (pontosan a naptári napi átlagkereset a 70%-a). Ha az irányadó idõszakban egyáltalán nem rendelkezik a biztosított 180 napi tényleges jövedelemmel, akkor a TGYÁS és a GYED összegét a jogosultság kezdõnapján érvényes minimálbér (2004-ben 53.000 Ft) kétszerese harmincad része alapján állapítják meg. Amennyiben pedig az egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, akkor a tényleges jövedelmet, tényleges jövedelem hiányában pedig az ellátásra való jogosultság kezdõnapján érvényes szerzõdés szerinti jövedelmet veszik figyelembe. A TGYÁS és a GYED összegének megállapításánál jövedelemként a tényleges keresetet, vagyis azt az összeget veszik figyelembe, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. A betegszabadság 15 napja tényleges keresetnek minõsül, de a táppénz nem. A Munka Törvénykönyve szerint a terhes, illetõleg a szülõ nõt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetõleg a szülés várható idõpontja elé essen. A TGYÁS a szülési szabadság idõtartamára jár, a GYED pedig legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetõleg az annak megfelelõ idõtartam lejártát követõ naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Felhívnám szíves figyelmét arra is, hogy a Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt egyebek mellett a terhesség, a szülést követõ három hónap, illetve a szülési szabadság idõtartama alatt.