Munkáltatóm január...

Tisztelt Levélíró! A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.) 89.§ szakasza a rendes felmondás tekintetében az alábbiak szerint rendelkezik: A határozatlan idejû munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszûntetheti. A munkáltató köteles felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tûnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságt és okszerûségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató mûködésével összefüggõ ok lehet. A felmondás a közléssel hatályosul. Az írásbeli nyilatkozatot akkor kell közöltnek tekinteni, ha azt az érdekeltnek vagy az átvételre jogosultnak adják át. Az Mt. 89.§ (4) bekezdése alapján a munkáltató személyében bekövetkezõ jogutódlás önmagában nem szolgáltathat a határozatlan idejû munkaviszony rendes felmondással történõ megszüntetésének indokául. Az Mt. 90.§-a alapján a munkáltató az alábbi idõtartamok alatt nem szûntetheti meg rendes felmondással (felmondási védelem) a munkaviszonyt a betegség miatti keresõképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követõ egy év, a terhesség, a szülést követõ három hónap, illetve a szülési szabadság (terhességi gyermekágyi segély), a gyermek ápolása, ill. gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság (gyed, gyes). A felmondsi védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének idõpontja az irányadó. Az Mt. 90. § (4) bekezdés egyértelmûen kimondja, hogy a védelem fennállásának szempontjából a felmondás közlésének az idõpontja az irányadó, azaz a felmondási védelem idõtartama alatt a felmondás nem közölhetõ a munkavállalóval. Az Mt. 138.§ (5) bekezdése alapján a munkavállalót a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadság illeti meg. A fizetés nélküli szabadság idõtartama alatt a munkaviszony szünetel. A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény alapján az egészségbiztosítási pénzellátás (terhességi-gyermekágyi segály, a gyermekgondozási díj) összegének megállapítsánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. Mindkét esetben a szülést megelõzõ két éven belül vizsgálják, hogy az anya rendelkezik-e 180 nap biztosítási idõvel. Tájékoztatom továbbá, hogy az Egészségügyi Minisztérium ügyfélszolgálatán szórólapok vannak kitéve. A szórólapok pontos tájékoztatást nyújtanak az ellátásokról (gyes, gyed, tgys), azok mértékrõl és igénylésük módjáról.