Kérdések-válaszok
9 éves fiam havonta...
9 éves fiam havonta egyszer-kétszer pisil be álmában. Tavaly urológushoz fordultunk, de szervi problémát nem állapított meg. Korábban sűrűbben fordult elő az ágybavizelés és nagyobb mennyiségű is volt. Az utóbbi időben csak pár csepp. Az esti folyadékfogyasztásra odafigyelünk. Az orvos azt tanácsolta, hogy ne igyon este tejet és ne egyen édes dolgokat. Lefekvés előtt mindig elmegy pisilni.
Arra gondoltunk még, hogy talán a szétszórtsága is hozzájárul, hogy ezzel a problémával küszködik, úgyhogy beírattuk Aikido-ra, és úgy tűnik, hogy azóta ritkábban fordul elő az ágybavizelés. A javulásnak nagyon örülünk, de még mindig aggaszt bennünket (és őt is) az, hogy bármikor előfordulhat. Idén tavasszal mennek először többnapos osztálykirándulásra, és a fiamon látom, hogy aggódik a bepisilés miatt.
Vajon meddig lehet még ezekre a váratlan bepisilésekre számítani? Mit lehet még tenni annak érdekében, hogy ne forduljon elő? A fiam készséggel működik együtt. Még a tavalyi urológiai vizsgálat alkalmával ő jegyzetelte a napi folyadékbevitelt és ürítést. Még azt szeretném elmondani, hogy a családban anyai ágon a nagypapánál és a nagybácsinál is előfordult ez a probléma.
Válasz
Az enurézis- ez a bevizelés hivatalos neve, én jobban is szeretem ezt használni, mert nem kapcsolódik hozzá negatív felhang - akkor igényel beavatkozást, amikor a gyermek már elmúlt öt éves és hetente legalább egyszer bepisil (nappal vagy éjszaka). Ekkor érdemes orvoshoz és pszichológushoz fordulni. Általában a pszichológiai kezelés sokat javít a helyzeten, gyorsabban rendeződnek a tünetek. Egyébként az enuretikus esetek több mint 50%-a spontán rendeződik serdülőkorra, a javulást a sportolás valóban elősegíti. Van néhány olyan betegség, aminek tünete lehet az enurézis, ezért mindenképpen jó, hogy felkerestek egy urológust. A levelében nem írt arról, hogy régebben, amikor még gyakrabban fordult elő a dolog, miért nem fordultak pszichológushoz?
Most, hogy lassan rendeződnek a dolgok, még mindig fel lehetne keresni egy pszichológust, talán jó lenne a vele való konzultáció, esetleg kiderülne valami a tünet hátteréből, s talán gyorsulna a javulás is.
Azért jó minél előbb rendezni a dolgot, mert a fiában mindig ott bujkál majd a félelem, s emiatt a félelem miatt nem alszik majd ott a barátjánál, esetleg nem megy el az osztálykirándulásra, ráadásul még az okát sem mondhatja el a barátainak. Ez elszigetelheti a fiát a barátaitól, könnyen magányossá teheti, aminek majd csak később látják a hátrányait.
Én azt javasolnám, hogy a fia menjen el az osztálykirándulásra! Nem mondom, hogy nincs kockázata a dolognak, de ha sikerül, nagy előrelépést jelent, nagyon megerősíti a fia önbizalmát. Bízzanak a fiúban és biztassák, hogy meg tudja csinálni, sikerülni fog!
A levele végén említette a családi eseteket. Abban, hogy az enurézis öröklődik, nincs teljes egyetértés, vannak akik a helytelen szoktatások átadását tartják valószínűnek akkor, amikor generációkon át megjelenik ez a tünet.
Mint írtam, a serdülőkorban rendeződik az esetek nagy része, addig továbbra is bíztassák a fiukat, semmilyen körülmény között ne tegyék szóvá az éjszakai baleseteket, ne szégyenítsék meg, de gondolom ezt már tudják. Végül még egyszer javasolnám a Nevelési Tanácsadó pszichológusát.
Izsó Ildikó
