Kérdések-válaszok

Nekem van egy 11...

Nekem van egy 11 éves kislányom, aki herpesz vírus okozta agyvelőgyulladáson esett át. A kérdésem az lenne, hogy a szellemi károsodás azonnal mérhető-e, és ez az idő során rosszabbodik-e, avagy meg áll? Lehetséges-e hogy még egyszer bekövetkezzen a gyulladás? Azt, hogy herpesz vírus okozta a fertőzést, azt százszázalékosan ki tudják-e mutatni, vagy elég, ha arra utaló tünetek vannak, de nem mutatható ki az agyvízből a vírus, vagy annak
ellenanyaga?

Válasz

Sajnos Ön nem írta meg, hogy kislánya fertőzése mikor zajlott. Egy agyvelőgyulladás végső kimenetele - szellemi vagy mozgáskárosodás, esetleg epilepszia kialakulása, enyhébb esetben maradandó fáradtság, figyelemzavar, a karakter megváltozása, ill. tartós, gyakran visszatérő fejfájás - gyakran sok hónap, akár 1 év múlva állapítható meg. Ennek oka: a fertőzés akut gyulladás utáni stádiumában az agyszövet hegesedhet, bizonyos mértékben regenerálódik, gyakran az agy más részei idővel pótolják az elveszett funkciókat. Ehhez pedig idő kell. Fontos, hogy a gyógyulás megfelelő szakában, amikor a szakember már alkalmasnak tartja a gyermeket arra, a megfelelő szellemi és mozgásterápia és fejlesztés megtörténjen. A herpesz vírus okozta agyvelőgyulladás esetén kérdés a mai napig, hogy a vírus csak a véráram útján kerül az agyszövetbe, vagy közvetlenül az idegek idegrostjain keresztül. Ez utóbbi a valószínűbb. Kb. 10%-ban kimutatható az agyhártya-agyvelőgyulladás kialakulása előtt herpesz az ajkon, szájban, nemi szerveken. Sajnos a vírus nagyon agresszív, az agyszövetben komoly gyulladást, sejtpusztulást eredményez. Nem olvastam a szakirodalomban ismételten kialakuló, herpesz vírus okozta akut agyvelőgyulladásról, habár az közismert, hogy a vírusok az idegrendszer szöveteiben, tehát nem kizárt. A betegség gyanúja esetén az agyvízből mintát vesznek, és annak megnézik sejttartalmát és típusát, valamint megvizsgálják a benne található ellenanyagokat, köztük a specifikusan a herpes symplex vírus ellen termeltet is, ill. a napok, hetek során ezek változását is figyelik. Ma már fontos a szokásos EEG vizsgálatok mellett a képalkotó eljárások igénybe vétele is (CT, MR) a diagnózis és a károsodás mértékének meghatározásához. Kétes és súlyos esetben agybiopsia is szóba jön a helyes terápia érdekében. Mindezeket, és persze a tüneteket összesítve állatják fel az orvosok a diagnózist. Az esetek túlnyomó többségében szükség van több vizsgálatra, 100%-os eredmény ritkán van. Ellenanyagszint vizsgálata esetén pedig megfelelő idő múlva ismételni, összehasonlítani kell.
Dr. Gömöri Ágnes