Egy 17 hónapos...

A gyerekek nyelvi fejlődésével kapcsolatban ugyan ma még sok kérdés tisztázatlan, de az megfigyelésekkel is bizonyított, hogy a kicsi gyerekek meg tudnak tanulni két nyelven is beszélni úgy, hogy a tanulás egyidőben történik. Akkor lesz kétnyelvű a gyerek, tehát akkor tanul meg egyformán jól beszélni két nyelven, ha a szülőknek eltérő az anyanyelve, illetve ha nem anyanyelvi környezetben jár a gyermek pl. óvodába, bölcsődébe vagy iskolába. Elképzelhető, hogy ha finn óvodába vagy bölcsődébe adják a kicsit, akkor ez egy rövid időre megakasztja a nyelvi fejlődést, hiszen nemcsak a nyelv lesz neki idegen, hanem, ha jól értem, az a helyzet is, hogy először megy bölcsődébe, először válik el hosszabb időre az édesanyától. Kb. 2-2,5 éves kortól csökken jelentősen az a félelem, amit az anya távolléte miatt él át a kisgyermek, tehát ha eddig nem volt bölcsődés a kicsi, akkor talán ezt az életkort érdemes lenne kivárni. Ha azonban eddig is járt már bölcsődébe a kislány, illetve szereti a gyermektársaságot, nincsenek félelmei a mama távollétében (ebben is nagy egyéni különbségek lehetnek, mint annyi másban), akkor meg lehet próbálni Finnországban is ezt. A nyelvi fejlődés megtorpanása csak rövid ideig szokott jelentkezni a gyerekeknél, amit aztán nagyon hamar behoznak a következő időszakban, és a kicsikre jellemző módon nagyon gyorsan (kb. fél év, kicsiknél még rövidebb időszak is lehet, õk ugyanis többnyire utánzással tanulnak nyelvet) megtanulják az idegen nyelvet (gyermek nyelvet), és azt, hogy otthon magyarul beszélnek, máshol idegen nyelven. Az új nyelv elsajátítása, és az anyanyelv további fejlődése általában tehát nem okoz problémát a gyerekeknek, ugyanakkor komoly eszközt jelent a hasonló korú gyerekekkel való kommunikációban, játékban. Mivel arra számítanak, hogy hosszabb időt töltenek Finnországban, azt gondolom, jó lenne a kislánynak, ha sokat játszhatna gyerekekkel, vagyis, ha megtanulná a finn nyelvet, és finn óvodába, gyermekközösségbe járhatna. A gyermek nyelvi fejlődése tehát nem sínyli meg a másik nyelv megtanulását, pusztán emiatt nem szükséges hosszú távra szólóan magyar nyelvű gondozót vagy felügyelőt keresni a kislánynak. De, ahogy azt az előbbiekben is már leírtam, nemcsak a nyelvi fejlődés szempontjait érdemes végiggondolni, hanem a kislány eddigi tapasztalatait (jár-e bölcsődébe), életmódját, társas igényeit, a szülőkhöz való ragaszkodását.